A kapu előtt is otthonos

MISUR TAMÁSMISUR TAMÁS
Vágólapra másolva!
2003.12.08. 21:47
Címkék
Az év vége felé közeledve nem meglepő, hogy hetek óta zajlik az ilyenkor megszokott találgatás, az idén ki kapja meg a tekintélyes France Football Aranylabdáját. A szaklap már közzétette az ötven jelöltjét, közülük kerül ki az a játékos, aki néhány nappal karácsony előtt átveheti a megtisztelő díjat. Hagyományos sorozatunkban a 25, általunk leginkább esélyesnek tartott jelöltet mutatjuk be.
Alessandro Nesta három sorozatban is diadalmaskodott csapatával ebben az évben
Alessandro Nesta három sorozatban is diadalmaskodott csapatával ebben az évben
Alessandro Nesta három sorozatban is diadalmaskodott csapatával ebben az évben
Alessandro Nesta három sorozatban is diadalmaskodott csapatával ebben az évben
Alessandro Nesta három sorozatban is diadalmaskodott csapatával ebben az évben
Alessandro Nesta három sorozatban is diadalmaskodott csapatával ebben az évben
Amikor 2002 augusztusának legvégén a Milan bejelentette, hogy megvásárolta a Laziótól Alessandro Nestát, sok szurkolóban egy világ omlott össze: a hátvéd nem pusztán a római klub legjobb védője volt, hanem igazi zászlaja, szimbóluma is egyben. Rómában született, kicsi gyerekkora óta a kék sasok mezében játszott, és teljesen elválaszthatatlannak tűnt a Laziótól, olyannyira, hogy Sergio Cragnotti elnök még a klub igazgatótanácsába is beválasztatta. Nesta részese volt a ’90-es évek végi sikercsapat minden diadalának: a sorozatban elért hazai és nemzetközi kupagyőzelmeknek, a 2000-es scudettónak, és persze a válogatottban is öregbítette a laziósok hírnevét.
Aztán ugyanez a Cragnotti, abban a pillanatban, hogy – pénzügyi értelemben – elkezdett süllyedni a hajó, áruba bocsátotta a legértékesebb portékát. Nestáért (és ezzel egy időben a parmai Fabio Cannavaróért) a Juventus, a Milan és az Inter vívott elképesztő háborút egy teljes nyáron át, aztán – napokkal a bajnoki rajt előtt, miután az egész alapozást a Lazióval csinálta végig – kiderült, hogy 2002 szeptemberétől a Milanban folytatja a pályafutását.

A France Football elismerésére pályázó további játékosokról Aranylabda-szavazás 2003 című összeállításunkban olvashat.
A piros-feketéknél óriási örömmel fogadták, hiszen mindenki tudta, hogy Paolo Maldini hiába a világ egyik legjobb hátvédje, fölötte sem múlnak el nyomtalanul az évek, a brazil Roque Júnior pedig – bár világbajnokként tért haza Ázsiából – a Serie A-ban valahogy sohasem tudott olyan színvonalon játszani, mint a vb-n. Így aztán Nesta hamar elfoglalta a helyét a Milan védelmének tengelyében, ahonnan azóta sem mozdult el.

Névjegy

ALESSANDRO NESTA
Született: 1976. március 19., Róma
Állampolgársága: olasz
Posztja: hátvéd
Magassága/testsúlya: 187 cm/79 kg
Válogatott mérkôzései/góljai száma: 57/–
Klubjai: Lazio (1992–2002), Milan (2002–)
Legnagyobb sikerei: Eb-ezüstérmes (2000), BL-gyôztes (2003), KEK-gyôztes (1999), Európai Szuperkupa-gyôztes (1999, 2003), olasz bajnok (2000), Olasz Kupa-gyôztes (1998, 2000, 2003), Olasz Szuperkupa-gyôztes (1998, 2000), U21-es Európa-bajnok (1996)
A 2002–2003-as idényben összesen 48 találkozón (bajnoki, BL- és Olasz Kupa-meccsen) lépett pályára, ennél többször csak Maldini és Pippo Inzaghi szerepelt piros-feketében: mindketten 49 mérkőzést teljesítettek. A kiváló védőnek gyakorlatilag mindegy volt, hogy D. Simic, Helveg vagy Costacurta volt-e a jobbhátvéd, hogy mellette Maldini, Laursen vagy Roque Júnior volt-e a másik középhátvéd, és hogy a bal oldalon Kaladze, Maldini vagy Chamot védekezett: ő ugyanolyan pontosan, tisztán, hatékonyan végezte a feladatát, ahogy évek óta.
Jelentős része volt abban, hogy a Milan megnyerte a Bajnokok Ligáját (a Juventus elleni döntőben 7-est kapott a Gazzettától, azaz a védelemben – Dida kapussal együtt – ő teljesített a legjobban), az Olasz Kupában nemcsak öt találkozón szerepelve, hanem még egy gólt is szerezve (!) vette ki a részét a diadalból, és a bajnokikon is remekelt, sőt, egyszer a campionatóban is betalált. (Ezt csak azért találtuk kiemelésre érdemes adatnak, mert egy évtizedes laziós pályafutása alatt tétmérkőzésen mindössze három gólt szerzett: egyet a az 1998–99-es bajnokságban, egyet az 1997– 98-as Olasz Kupában, egyet az 1997–98-as UEFA-kupában. Ehhez képest Milánóban már az első évében kétszer volt eredményes.) Alessandro természetesen a válogatottban is hozta a formáját, jelentős szerepet vállalt abban, hogy az olasz együttes csoportelsőként jutott ki a portugáliai Európa-bajnokságra.
Végül pedig ne feledkezzünk meg a 2003–2004-es idény első részéről sem: a Milan a bajnokságból eddig eltelt 12 forduló alatt mindössze négy gólt kapott, és veretlenül – igaz, a Romával holtversenyben – vezeti a táblázatot, míg a BL-ben öt forduló alatt (egyetlen kapott góllal) kivívta a csoportelsőséget, azaz minden jel arra mutat, hogy az előző idény nagy menetelése ebben az évadban is folytatódik.
S hogy Nesta akkor miért nem valamivel előrébb szerepel a Nemzeti Sport listáján? Nos, elsősorban azért nem, mert a posztja miatt már eleve hátrányból indul, másrészt pedig azért, mert abban még az olasz szakemberek is egyetértenek, hogy Alessandro teljesítménye mintha hangyányit visszaesett volna az elmúlt egy-két évben. Talán ezért kell "csak” a világ legjobb védői közé sorolnunk, és ezért nem jelenthetjük ki róla: ő ma a világ legjobb védője.
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik