Otthonra lelt Madridban

"A Real Madrid annyira tele van sztárokkal, hogy játékerejét már aligha lehet növelni. Kivétel, ha olyan játékos érkezik, mint Zinedine Zidane."
Vicente del Bosque, a Real akkori edzője (2001. július)
Vicente del Bosque, a Real akkori edzője (2001. július)

Mai epizódunkkal elérkeztünk ahhoz a futballistához, aki a legutóbbi hat esztendő során a legtöbbször (négyszer) fért be az Aranylabda-rangsor első öt helyezettje közé. A mellékelt dicsőséglista nyilvánvaló bizonyíték arra, hogy Zinedine Zidane nem csupán francia állampolgárságának köszönheti irigylésre méltó előmenetelét, például azt, hogy 1998-ban átvehette a nagy becsben tartott trófeát. Akkor éppen világbajnok lett.
"Ha engem is felkérnének szavazni, egy pillanatig sem gondolkodnék, a nyertesem Thierry Henry lenne” – oszlatta az idei győzelméhez fűzőtt reményeket maga Zizou, pedig azért neki sem volt rossz idénye. Spanyol bajnoki cím, Spanyol Szuperkupa, és ha a Konföderációs Kupát a Real Madriddal kapcsolatos kötelezettségei miatt ki is hagyta, a válogatott alapembereként természetesen oroszlánrésze volt a hibátlan Európa-bajnoki kvalifikációnak. Játszott BL-elődöntőt, ott gólt rúgott egykori klubjának, a Juventusnak (igaz, szinte már szépítésnek is túl késői volt…), és a BL mostani kiírásában gond nélkül jutott túl csapatával a csoportkörön. Bal és jobb lába továbbra is csodálatos, cseleit még mindig nem ismerték ki, ütemérzéke, ha lehet, még javult is – sok szakmai újdonságot nem hozott számára második és harmadik madridi esztendeje.
Ellenben a madridi élet! "Bár a játék szempontjából Torino is nagyszerű hely volt, a mindennapjaim sokkal kellemesebben telnek Madridban. Nincs olyan nap, amelyet ne élveznék, amihez persze hozzájárul az is, hogy a családom is nagyszerűen érzi magát itt” – szólalt meg benne a háromgyermekes családapa és a spanyol származású Veronique férje. Nem bánja, hogy David Beckham is a csapattársa lett – "A pályán nagyszerűen megértjük egymást, azon kívül viszont nem nagyon, mert ő nem tud spanyolul és franciául, én meg nem vagyok az angol nagymestere” –, és mindent elkövet azért, hogy másik kedves varázslótársa, Ronaldo végre megnyerje a Bajnokok Ligáját. "Nekem három európai kupadöntőt kellett elveszítenem, hogy végre nyerjek egyet” – adott hangot együttérzésének.
Különleges esztendő volt ez Zidane számára azért is, mert pályára kellett lépnie szülővárosa, Marseille híres-neves Olympique-je ellen. Ô maga sohasem játszott az OM-ben, de nem titkolja, nagyon jólesett neki, amikor a Bernabéu-beli BL-mérkőzésen az ő nevét skandálták a vendégszurkolók. "Zizou, Zizou!” – zengték ekkor a marseille-iek, ám a visszavágón már nem kevesen fütyültek, gyaníthatóan azért, mert nem sokkal korábban egy francia magazinban egyértelművé tette: sohasem fog az OM-ben játszani. Nem azért, mert nem szereti a marseille-iek büszkeségét, hanem mert a Realnál alább már nem szívesen adná. Marseille iránti szeretetét egyébként kinyilvánította azáltal, hogy az algériai földrengés áldozatainak megsegítésérére – szülei az észak-afrikai országból vándoroltak be –, illetve a dél-franciaországi erdőtüzekben elhunyt tűzoltók családjainak támogatására szervezett jótékonysági mérkőzést a Vélodrome-ban rendezte meg a nyárutón.

Volt még egy téma, ami sokszor előkerült a franciák Zizoujával kapcsolatban az idén, az pedig a visszavonulás. Ô maga 2004-et, 2005-öt és 2006-ot is a lehetséges búcsú időpontjának nevezte. "A jövő évi Európa-bajnokság azért kínálkozik megfelelő időpontnak a válogatottól való búcsúra, mert a következő vébéselejtezőket csak akkor van értelme elkezdeni, ha továbbjutás esetén a döntőben is szerepelhetek. Akkor viszont már harmincnégy éves leszek, ki tudja, bírom-e a tempót. 2005 pedig azért került szóba, mert akkor jár le a szerződésem a Realnál. Egyelőre magam is bizonytalan vagyok, így azt mondom, a pillanatnyi fizikai állapotomon és motiváltságomon múlik majd minden – mondta a középpályás, aki nem tudja elképzelni, hogy egyszer a kispadról irányítson. – Ha a világbajnok csapatunkból valaki edzőségre termett, az Didier Deschamps és Laurent Blanc. A többiekkel kapcsolatban ne legyenek illúzióik… Zinedine Zidane-nal kapcsolatban sem…”