Kék odisszea

Nem használati utasításként javaslom, de elöljáróban szeretném felhívni a kedves olvasó figyelmét, hogy jóllehet a világ legnagyobb sporteseménye, az olimpia szolgáltatja írásunk témáját, magukról a versenyekről, főszereplőikről, netán ezekhez kapcsolódó szakmai kérdésekről az alábbiakban – nem lesz szó. Tehát akik kizárólag ilyesmit várnak, ne fárasszák magukat a keretbe foglalt sorok olvasásával. Ellenben akik netán arra is kíváncsiak, mennyire szerteágazó, érdekes és egyben életbevágóan fontos követelményeket támaszt az idei, alig 200 nap múlva kezdődő athéni versenysorozat, azoknak nagyon is ajánljuk az alábbi, a biztonságról, a nagypolitikáról, a műemlékvitáról, valamint a bennünket is közvetlenül érintő ötkarikás turizmusról szóló szemelvényeket.Március 7-én az urnákhoz járul a görög lakosság, mivel előrehozott parlamenti választásról döntött a kormány, illetve a parlament. Öt hónappal az olimpiai játékok előtt bármiféle drámai fordulat bizonytalanságot idézne elő a hazai társadalomban és a nemzetközi sportvilágban egyaránt. Kosztasz Szimitisz kormányfő kezdeményezése, leleményes időzítése esélyt kínál a görög szavazóknak: döntsenek a nyugalom és a folytonosság mellett, tegyék le voksukat a jelenleg is kormányzó szocialisták mellé. A miniszterelnök két alkalommal már győzelemre vitte pártját, ám a hatalom gyakorlásába némileg belefáradt Paszok az utóbbi időben veszített népszerűségéből. Külügyminisztere, az 51 éves Georgiosz Papandreu viszont – a hajdani karizmatikus miniszterelnök, Andreasz Papandreu Amerikában született és tanult első fia (az édesanya amerikai) – fölényesen vezeti a politikusok népszerűségi listáját. A napokban Szimitisz a biztos győzelem reményében lemondott a Paszok elnökségéről, és átadta helyét közkedvelt külügyminiszterének, mintegy jelezve, hogy választási győzelem esetén a fiatalos, reformszemléletű Papandreu "örökli" a kormányfői teendőket is. Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke a hír hallatán igyekezett megnyugtatni a nemzetközi olimpiai családot Lausanne-ból, mondván, aggodalomra semmi ok, mert maga Szimitisz adott neki személyes garanciát az olimpiai építkezések zavartalan folytatására és időbeni befejezésére.És ha már Rogge elnökről esett szó… Hivatalba lépése óta következetesen hangsúlyozza: az olimpia rendezésének legfontosabb szempontja a biztonság. A sportolóké és a nézőké egyaránt. Többször leírtuk, ebben a tekintetben a görög szervezők minden korábbi anyagi áldozatot felülmúltak: előbb 500, majd 700, ma pedig már 750 millió dollárnak megfelelő összeget költenek a lehető legtökéletesebb biztonság érdekében. A Közel-Keleten, Irakban, Afganisztánban történtek és a világméretű járványt öltő terrorizmus elleni küzdelem említése elegendő indoklásul szolgál az erőfeszítésekre. Néhány nappal ezelőtt az Athéntól északnyugatra fekvő Megalo Pefkóban létesített kiképzőtáborban látványos hadgyakorlatot tartott a különlegesen kiképzett elit kommandóegység. Akár egy rendkívüli sportbemutatónak is beillett a látványos akció: helikopterről száguldó motorcsónakba ereszkedtek le a katonák, tornyokból "szálltak" alá, s bonyolódtak kézitusába a "terroristákkal". A gyakorlatot megtekintő védelmi miniszter elégedetten távozott, kis túlzással meg sem állt Washingtonig, ahol tárgyalásokat folytatott a Központi Kémelhárító Szolgálat (CIA) és a Központi Nyomozó Iroda (FBI) szakembereivel, valamint Bush elnök nemzetvédelmi főtanácsadójával, Condoleezza Rice asszonnyal. Ennek értelmében az amerikaiak megfigyelik februárban a "Kék odisszea" fedőnevű, feltételezett kémiai, biológiai és nukleáris támadás elhárítására eltervezett nagyszabású gyakorlatot, amelyet egyébként a brit és más nemzetközi szakértők felügyelete alatt tartanak. Az amerikaiak a márciusi hasonló gyakorlaton már saját egységeikkel is részt vesznek, éppen úgy, mint ahogyan az olimpiai játékok idejére is felajánlották őrző-védő szolgálataikat. Ez utóbbi ellenben csakis a NATO szervezeti keretei között történhet, kivéve, ha időközben módosítják a görög alkotmányt, amely ma még arról rendelkezik, hogy külföldi haderő nem tartózkodhat hellénföldön.Az athéni játékok nemcsak az olimpiáról, hanem ókori múltjáról, még tágabb értelemben a görög kultúráról is szólnak. Ismét éles vita alakult ki az úgynevezett Elgin-márványok miatt a Görög Kulturális Minisztérium és a British Museum között. Tudjuk, annak idején a Parthenont díszítő, az időszámítás előtti ötödik században készült márványszobrokat a 19. század elején Lord Elgin "szerelte le", és szállította Londonba. Ezek azóta a British Museum tulajdonába kerültek, az intézet meg hallani sem akar a visszaszolgáltatásukról – amit a görögök immár 40 éve szorgalmaznak –, mondván, náluk vannak a legjobb helyen az egyetemes kultúra jeles és kivételes értékei, sőt még a kölcsönadásuktól is tartózkodnak. A görögök legutóbb a neves pr-céget, a Burston Marsteller Tanácsadó Irodát hívták segítségül. Burstonék első lépésként közvélemény-kutatást rendeztek Angliában: a megkérdezettek 81 százaléka szerint a márványokat – legalább kölcsönbe – vissza kellene szolgáltatni Görögországnak, hogy ki lehessen azokat állítani az olimpia idején. És lám, azóta Andrew Dismore (Munkáspárt) javaslatot terjesztett a képviselőház elé, amelyben kezdeményezi a márványok kölcsönadását. Eddig több mint 50 képviselő csatlakozott az indítványhoz.Záró bekezdésünkben röviden szóljunk az olimpiai turizmus kilátásairól. Hányan utazhatunk? Hol alszunk? Kapunk-e jegyeket? Ezek a kérdések mind jobban izgatják az athéni olimpiára igyekvő sportturistáinkat. A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) hivatalos partnere hagyományosan a Pegazus Tours utazási iroda. Rutinos és előrelátó igazgatója, Mausz Gotthárd már három éve lefoglalt négy szállodát a játékok városában: kettőt a belvárosban – itt már minden hely foglalt –, kettőt pedig kissé távolabb a központtól. Utóbbiak egyikében még kapható korlátozott számban szálláshely, de vannak elképzelések rendkívüli esetekre készenlétben lévő tartalékokról is. A mieink 36 ezer jegyet igényeltek, eddig 26 ezret kaptak. Az árak minden tekintetben az egekig szöknek, ennek ellenére biztosra vehető, hogy új részvételi csúcs születik ebben a vonatkozásban is: az eddigi rekordot tartó Moszkvában valamivel több, mint 4000 magyar látogató figyelhette az ötkarikás eseményeket 1980-ban.