Mese az elúszott lehetőségről

A csapat-világbajnokság férfi csoportmérkőzéseinek utolsó napján a mieink a norvégokkal játszottak, miközben ezzel párhuzamosan a fehéroroszok a lengyelekkel, a románok pedig a horvátokkal csatáztak. A későbbi történések jobb megértéséhez ismerni kell az előzményeket is, így röviden összefoglalom azokat. Szóval a magyar férficsapatot eredetileg a 25. helyen emelték ki a világbajnokság szervezői, ami azt jelentette, hogy a divízió–2 legerősebb együtteseként nyert besorolást. Igen ám, de a divízió–1-ben szereplő angolok az utolsó pillanatban visszaléptek, így a mieink eggyel előrébb kerültek, amivel azonnal egy osztályt is ugrottak, s a vb-t már a divízió–1, papíron utolsó, 24. helyére sorolt csapataként kezdték meg. Mindezt figyelembe véve a realitás azt mondatta, hogy minden 24. helynél jobb eredményt bravúrnak lehet elkönyvelni a világbajnokság végeztével. Nos, ilyen előzmények után a Temes Péter irányította csapat a románoktól és a lengyelektől elszenvedett két vereséggel, valamint a horvátok és az Európa-bajnoki címvédő fehéroroszok legyőzésével ötvenszázalékos mérleggel várta a csoportmérkőzések utolsó fordulóját.
De vissza az élő képhez. A mieink a norvégokkal játszanak, miközben ezzel párhuzamosan a fehéroroszok a lengyelekkel, a románok pedig a horvátokkal csatáznak. Elsőként Pázsy Ferenc lép asztalhoz Geir Erlandsen ellen, s egy végletekig kiélezett meccset veszít el a mindent eldöntő ötödik játszmában 12:10-re.
Kár az elszalasztott lehetőségért, annál is inkább, mert a következő meccsen nincs sansz: a kínai származású Wang Jianfeng gyakorlatilag leüti az asztalról Demeter Lehelt. Úszni látszik a hajó, miközben a másik két asztalon…
Nézzük csak: a Szamszonov nélkül felálló fehéroroszok ellen 2:0-ra vezetnek a lengyelek, s ugyanennyi az eredmény a román–horvát találkozón is. Számoljunk egy kicsit: ha azokon a meccseken a most győzelmre állók nyernek és valamilyen csoda folytán Pázsyék fordítani tudnának, akkor négyes holtverseny alakul ki a csoport élén, s ebből… A magyarok jönnének ki a legjobban.
Lehet, hogy a csoport első helyéért játszunk?
Nem semmi…Vajon tudják ezt a mieink, tudja ezt például Fazekas Péter? Ha igen, kötélből vannak az idegei: az első és a harmadik játszmát megnyeri, a másodikat és a negyediket elveszíti az erdélyi származású Moldován Istvánnal szemben, hogy aztán az ötödikben tanítanivalóan szép és pontos játékkal legyőzze. A szépítés tehát megvan, de ugyanezt teszik a fehéroroszok és a horvátok is. Túlságosan is szép, álomszerű volt ez az egész… Nem lesz ebből első hely.
Jön Pázsy és Wang Jianfeng.
A kínai jó, a kínai nagyon jó, az első szett simán az övé. Pázsyt azonban nem olyan fából faragták, hogy ilyen könynyen adja magát, meg aztán legutóbb is ő győzött. Előszedi a titkos tartalékait és szenzációs játékkal nemcsak egyenlít, hanem fordít és magabiztosan söpri be a győzelmet.
Kezével a levegőbe csap. Talán ő is látja, amit én? A lengyelek és a románok közben megnyerték a maguk mecscsét…! Ez már tényleg döbbenetes, ennél jobban maga Agatha Christie sem tudná feszíteni a helyzetet: a Demeter–Erlandsen összecsapás dönt mindenről, ha Demeter nyer, a magyarok a csoportelsők, a norvégok csak harmadikok, ha viszont Erlandsen győz, az norvég csoportelsőség és magyar ötödik helyet jelent.
Ezt a káoszt… Mintha nem is lenne tét: Demeter parádézik, nyeri az első szettet, a másodikban pedig 6:2-re vezet. Ez most már könnyen meglehet…! De mi történik?
6:4, 6:6, 6:8, 6:10…
Na, ne! Demeter visszakapaszkodik, egyenlít, a vége mégis a norvégé. A csuda vigye el. Demeter megzavarodik, megzakkan, a harmadik szettben szinte át sem üti a labdát. 1:0 volt ide, most 2:1 oda. Az utolsó esély. Demeter összekapja magát, végig vezet, Erlandsen csak fut utána. 10:7 ide. Három szettlabda. 10:8. Már csak kettő. 10:9. Még van egy. 10:10… Ilyen egyszerűen nincs! A norvég egyre magabiztosabb, s 11:10-nél naná, hogy azonnal megcsinálja a meccslabdáját.
Vége.
Úgy, csoportelsőként a másik csoport győztesével a csehekkel játszhattunk volna szombaton a feljutást jelentő 13., így viszont csoportötödikként a másik ötödikkel, Szerbia-Montenegróval a 21. helyért. Nem mindegy…

Eredmények