Niclas Alexandersson portréja

Egy internetes játékosböngészde szakértői vélemények alapján egészen aprólékosan leosztályozta a 2002-es világbajnokságon szereplő labdarúgókat, és a 20-as skálán Alexandersson két műfajban kapott 18-ast: lövőerejét és agresszivitását találták valamennyi képessége közül a legjobbnak. A kalkulusokból kitetszik, hogy a jobb oldali középpályás inkább az "előre játékban" jeleskedik, azaz a támadásokból inkább kiveszi a részét, a védekezés nem tartozik erősségei közé (utóbbira kapta a leggyengébb, 13-as osztályzatot). 1997 óta a szigetországban keresi a kenyérre valót: előbb a Sheffield Wednesday szerződtette, négy esztendeje pedig az Evertonnál száguldozik.

Anno a Halmstadban kapott először igazi szerződést, 1990 és 1995 között biztos kezdőnek számított, 1993-ban a válogatottban is bemutatkozott (mindjárt egy vb-selejtezőn, Ausztria ellen), annyira azonban nem tudott megragadni, hogy kijusson az amerikai világbajnokságra. Vigaszként a következő idényben, 1995-ben csúcsra ért a HBK-val, az AIK elleni kupadöntőt az ő góljával nyerte meg a Halmstad. Miután az utolsó kortyokat is kilefetyelték a serlegből, Mats Jingblad vezetőedzővel átköltöztek a svéd futball fellegvárába, Göteborgba. Az IFK-val rögvest bajnoki címig meneteltek, ami azért is jelentett sokat, mert Niclas ősszel egy glasgow-i BL-találkozó alkalmával keltette fel az érdeklődést a brit menedzserekben. Igaz, egy évet még lehúzott otthon, s legalábbis zamatos sztori, hogy a göteborgiak az 1996–97-es idényben a Halmstad mögött végeztek a második helyen. Alexandersson mindazonáltal utoljára lépett pályára svéd bajnokin, a nyáron ugyanis Sheffieldbe távozott (egyszersmind feladva tanári hivatását).

Nem startolt túl szerencsésen: rendkívül súlyos térdszalagsérülést szenvedett, bőven 1998-at mutatott a naptár, amikorra sikerült felépülnie. Tán ennek is betudható, hogy nem ragyogott túl fényesen a sheffieldiek soraiban – egészen 1999-ig, amikor is relatíve kijött neki a lépés, egy híján az összes, azaz 37 mérkőzésen szerepelt, szerzett öt gólt (továbbá két győztes találatot a válogatott színeiben Bulgária és Luxemburg ellen, amelynek hála a kék-sárgák kijutottak az Eb-re), az már a sors iróniája, hogy a Wednesday pont 2000 tavaszán pottyant ki a Premier League-ből. Ugyanakkor Niclas letett annyit az asztalra, hogy ne kelljen a második vonalban aszalódnia, Walter Smith 2.2 millió fontért elvitte az Evertonhoz: a kékek menedzsere volt az egyik, aki azon a bizonyos glasgow-i estén felírta a noteszába a skandináv körökben csak Alexnek becézett játékos nevét.

A svéd válogatottban Ausztria ellen mutatkozott be immár több mint egy évtizede, 1993-ban, de a nagy sikerű 1994-es világbajnokságon nem vett részt. Ott volt viszont a 2000-es Eb-n és a 2002-es vb-n, utóbbi eseményen gólt is lőtt az angolok ellen, "félig-meddig" így a saját fészkébe piszkítva. "Amennyiben jó napunk van, bárkit legyőzhetünk – vélekedett a svéd nemzeti tizenegy esélyeiről a több Alexandersson egyike. – A lényeg, higgy magadban és a csapatodban. Nem véletlen, hogy amíg számunkra volt tétje a meccseknek, a selejtezők során veretlenek maradtunk: a mi gárdánknak az az erőssége, hogy ha gyengébben is játszik, akkor sem könnyű megverni." A portugáliai kontinenstornán nem vehetett részt, ám a németországi világbajnokságon igen (előtte nyolc selejtezőn lépett pályára).

A vb-n a svédek összes mérkőzésén szerepet kapott, Anglia ellen egy gólpaszt is adott. 36 esztendős fejjel az Eb-kvalifikációk során is alapember maradt, bár már klubjában, a Göteborgban is sokszor kell pihennie.