Az "ágyúsok" csodás első félideji játékkal 2–2-re végeztek a White Hart Lane-en, vagyis szurkolóik legnagyobb gyönyörűségére az ősi vetélytárs Tottenham Hotspur pályáján szerezték meg a klub történetének tizenharmadik aranyérmét. Thierry Henry a 3. percben, egy Spurs-szöglet után saját tizenhatosától indult, a túloldalon jó ütemben ugratta ki Dennis Bergkampot, és a holland középre lőtt labdáját Patrick Vieira becsúszva juttatta a kapuba. A tanítanivaló akció hatása elég sokáig tartott, de mire a Tottenham nagy nehezen felocsúdott, tovább nőtt a hátránya. Vieira ezúttal az asszisztot vállalta magára. Bergkamp passzával kilépve majdnem az alapvonalig jutott el, onnan az érkező Pireshez nyesett hátra, és honfitársa a hosszú sarokba továbbított. Ekkor úgy tűnt, a házigazdák akár súlyos vereséget is szenvedhetnek, de a második játékrész az övék volt, eltekintve Pires hatalmas kapufájától.
A gólkirályjelölt Thierry Henry (jobbra) vezérletével az Arsenal azért a háromból egy trófeát csak megnyert
Egy óra elteltével Michael Brown lekészítette a labdát Jamie Redknappnek, aki bámulatosan pontos és erős lövést küldött a jobb alsó sarokba. A hosszabbításban a bíró Jens Lehmann és Robbie Keane összeakaszkodása nyomán kissé érthetetlenül büntetőt ítélt, így az ír támadó a léc alá emelve egyenlíthetett. Arséne Wengernek és tanítványainak azonban a 2–2 is tökéletesen megfelelt. A bajnoki versenyfutás elmaradásáért cserébe elkeseredett küzdelem várható a negyedik, még Bajnokok Ligája-szereplést érő helyért. Legalább három jelentkező van a pozícióra, közülük a legjobb eséllyel a Newcastle pályázik, különös tekintettel arra, hogy most pompás mérkőzésen otthon tartotta a három pontot a Chelsea ellen. Pedig a "szarkáknak" 48 órával kevesebb idejük volt regenerálódni a hétközi kupaszereplést követően – más kérdés, hogy Sir Bobby Robson ennek ellenére egy jottányit sem változtatott a Marseille ellen 0–0-t játszó csapaton. Kollégája, Claudio Ranieri viszont nem tudott ellenállni a kísértésnek, hogy kicsit megkavarja a kártyákat, ha már több "pakli" is a rendelkezésére áll. Két helyen változtatott a Monacóban kezdő tizenegyen, és a korai vezető gól épp az egyik új fiú, Joe Cole nevéhez fűződik (ez volt az első találata Chelsea-mezben). Később lassan feljöttek a hazaiak, Laurent Robert és Darren Ambrose egymás után két nagy védésre kényszerítette Marco Ambrosiót. Közvetlenül a szünet előtt Shola Ameobi is lövésre szánta el magát, de előbb még becsapta Marcel Desaillyt – labdája védhetetlenül vágódott a hálóba. Ha lehet, még látványosabb volt Alan Shearer gólja a második félidő első perceiben: a kifelé csavarodó bomba előzményeként Shearer szintén Desailly eszén járt túl. Elképzelhető, hogy megpecsételődött a Leeds sorsa. Ha sikerült volna legyőznie a Portsmoutht, elérhető közelségbe került volna a bennmaradás, ám az eltiltott Mark Viduka távollétében Eddie Gray társulata 2–1-re kikapott. A végkifejlet már akkor sejthető volt, amikor Yakubu Aiyegbeni vezetést szerzett a vendégeknek, hiszen a leedsiek az idényben még egyszer sem tudtak fordítani, amely hiányosság 14 év után könnyen a másodosztályba űzheti őket. A sereghajtó Wolverhampton is legfeljebb példátlan hajrával kerülhetné el a kiesést, mivel vasárnap, Birminghamben csak egy pontot szerzett. Valójában annak is örülnie kellett, a Mikael Forssell vezérletével rohamozó City a meccs nagy részében fölényben futballozott.
Tv: a Sport1 19.30-tól sugározza a forduló összefoglalóját