Tizenketten a dobogó tetején

Mint ismert, a március 13-án életbe lépett sporttörvény rendelkezik a havi bruttó 500 ezer forint összegű életműdíj alapításáról, és a kitüntetésben olyan, hatvanadik életévüket betöltött sportemberek részesülhetnek, akik sikeres versenyzői pályafutásuk után is fontos szerepet töltöttek be a magyar sportélet valamelyik területén.
A sajtótájékoztatón a sportminiszter kiemelte, hogy a Nemzet Sportolója-életműdíjjal kiegészül a magyar sport ösztönzőrendszere. Míg a sportösztöndíjban az aktív versenyzők részesülnek, az olimpiai járadékban pedig azok, akik sikeresek voltak az ötkarikás játékokon, addig az új elismerés több ezeknél. A kiválasztás folyamatának ismertetésekor emlékeztetett arra, hogy az első körben a sportszervezetektől 55 jelölés érkezett. Ezt követte a konzultáció a sport köztestületeivel és a Magyar Sportújságíró-szövetséggel. Elárulta, hogy a megbeszélések során a választás nehéz, az egyeztetés viszont könnyű volt, ugyanis a magyar sportnak vannak olyan csillagai, akiknek díjazásához nem férhetett kétség. A döntéshozók pedig bizonyos esetekben "kellően nagyvonalúak voltak".
Az időközben felvetődött félreértések tisztázására Gyurcsány Ferenc megemlítette a sporttörvény két fontos kiegészítését: azoknak a kiválóságoknak, akik a nemzet sportolói lettek, le kell mondaniuk az olimpiai járadékról, vagyis "dupla pénzt" senki sem kaphat.
Azonban ha a nemzet sportolójaként kevesebb összeg illetné meg őket, mint amennyi az olimpiai járadékuk, a különbözetet természetesen megkapják, azaz senki sem jár rosszabbul. Másik lényeges kiegészítés, hogy a nemzet sportolójának özvegye nem veszti el a jogot az olimpiai járadék őt illető összegére. Arra a felvetésre, hogy a 12 díjazott között egy fogyatékos sportoló is található, így reagált Gyurcsány Ferenc: "Ez nem sportpolitikai, hanem emberi döntés volt. A sport egységes, nincs kétféle sport" – adott hangot véleményének.
A nemzet sportolója címet május 6-án, a Magyar Sport napján adják át a Parlamentben. A mostani díjazottak valamelyikének majdani halála esetén a megüresedett helyre újabb jelölési procedúra végén kerülhet be valaki, a jelöltállításban akkor már részt vesznek a nemzet sportolói is. ---- Albert Flórián: Hatalmas megtiszteltetés számomra, hogy a tizenkettek tagja lehetek, a jelek szerint mind a mai napig emlékeznek rám, illetve a játékomra. Az élet újfent bebizonyította, érdemes volt elkezdenem futballozni…

Kulcsár Győző: Ha nem kapom meg a díjat, akkor is a nemzet sportolójának érezném magam, mert az emberek felém áradó szeretete lépten-nyomon ezt sugallja. Csodás sportolóink vannak, őket kell példának állítani a gyerekek elé, nem pedig a ValóVilág-os "sztárokat.

Székely Éva: Azoknak köszönném meg a mostani elismerést, akiknek senki sem szokta. Tehát köszönöm a kabinosoknak, műszakiaknak, úszómestereknek, hogy ott voltak reggel, álmosan, sokszor összetörve és mindent megtettek azért – és megtesznek most is –, hogy mi, úszók, nyugodtan készülhessünk.

Hammerl László: Óriási megtiszteltetésnek tartom, hogy annyi csodálatos sportember közül én is bekerülhettem a legjobb tizenkettőbe. Ez a cím nemcsak nekem, hanem az egész sportlövészetnek szól.

Polyák Imre: Nagyon örülök, hogy egy emberöltő munkáját erkölcsileg és anyagilag egyaránt elismerték. Nagyon kedves gesztus volt az is, hogy szerda délután Gyurcsány miniszter úr személyesen telefonált, hogy közölje velem a jó hírt.

Zsivótzky Gyula: Nagyszerű érzés, hogy bekerültem a kiválasztottak közé, remélem ez az atlétikának is sokat jelent. És még annyit: bízom benne, hogy akik eddig szerettek, továbbra is szeretni fognak… ---- ALBERT FLÓRIÁN
1941. szeptember 15-én született Hercegszántón. Hetvenötszörös magyar válogatott. A magyar futballtörténet mindmáig egyetlen aranylabdása.

BALCZÓ ANDRÁS
1938. augusztus 16-án született Kondoroson. Ötszörös egyéni és csapatvilágbajnok. Az 1960-as római és a 1968-as mexikói olimpián győztes együttes tagja. Az 1972-es müncheni olimpia egyéni bajnoka.

BÍRÓNÉ KELETI ÁGNES
1921. január 9-én született Budapesten. A magyar tornasport legeredményesebb versenyzője. Az 1952-es helsinki olimpia egyszeres, az 1956-os melbourne-i olimpia négyszeres bajnoka.

GYARMATI DEZSÔ
1927. október 23-án született Miskolcon. 1952-ben Helsinkiben, 1956-ban Melbourne-ben és 1964-ben Tokióban olimpiai bajnok. 1973-tól a válogatott vezetőedzője. Vezetésével a válogatott 1976-ban olimpiai bajnok.

HAMMERL LÁSZLÓ
1942. február 15-én született Budapesten. Az 1964-es tokiói olimpia bajnoka, az 1968-as mexikói olimpián ezüstérmese. Jelenleg a sportlövő-válogatott szövetségi kapitánya.

KULCSÁR GYÔZÔ
1940. október 18-án született Budapesten. Az 1964-es tokiói olimpia vívócsapatbajnoka, az 1968-as mexikói olimpia kétszeres bajnoka. Az 1972-es müncheni olimpián aranyérmes csapat tagja. Jelenleg a Bp. Honvéd vezetőedzője.

POLYÁK IMRE
1932. április 16-án született Kecskeméten. Az 1952-es helsinki olimpián, az 1956-os melbourne-i olimpián és az 1960-as római olimpián ezüstérmes. Az 1964-es tokiói olimpia bajnoka.

PORTISCH LAJOS
1937. április 4-én született Zalaegerszegen. Az 1970-es és 1980-as években a világ legjobb tíz sakkozója között említik. Az 1978-ban Buenos Airesben olimpiai bajnokságot nyert csapat első táblása.

PUSKÁS FERENC
1927. április 2-án született Kispesten. A legismertebb magyar sportoló, minden idők egyik legnagyobb labdarúgója. Az Aranycsapat csatára, világklasszis balösszekötője.

SZÉKELY ÉVA
1927. április 3-án született Budapesten. Az 1952-es olimpia bajnoka, az 1956-os olimpia ezüstérmese. Aktív sportpályafutása befejezése után edzőként dolgozott.

ZSIVÓTZKY GYULA
1937. február 25-én született Budapesten. Az 1960-as római olimpián és az 1964-es tokiói olimpián ezüstérmes. Az 1968-as mexikói olimpia bajnoka.

WELTNER GYÖRGYNÉ IVÁNKAY MÁRIA
1934. február 6-án született. Az egyik legsikeresebb női parasportoló. Asztaliteniszben nyolc paralimpiai aranyérem tulajdonosa. ---- Emberi döntés volt, hogy fogyatékos sportoló is helyet kapjon a Nemzet Sportolói között, mivel a sport egységes – fogalmazott Gyurcsány Ferenc. Szép gesztus a minisztertől, hogy a tizenkét legjobb közé egy fogyatékos sportolót is javasolt. Elismerés a kormánynak is, amely elfogadta a névsort. Elmondhatjuk, hogy a nemzet ily módon is megbecsüli azokat az embereket, akik valamilyen okból hátrányos helyzetűek. Minden tiszteletem Weltner Györgyné Ivánkay Máriáé, ám mindezek ellenére, úgy érzem, rossz a döntés. Utalhatnék arra, hogy az olimpiát és paralimpiát külön rendezik meg, arra, hogy az év legjobbja választáson külön értékelik a fogyatékos sportolókat. Utalhatnék, ám ez tévútra vinne, hiszen, mint tudjuk, ez emberi döntés volt. Valóban, esélyegyenlőséget kell teremteni, de nem így. Nagyon kevés például a fel- és lehajtórámpa, a speciális lift, a munkalehetőség. Ehelyett összehasonlítani az összehasonlíthatatlant, hogy hassunk az érzelmekre – álságos.

Őri B. Péter jegyzete