Az első nagy magyar kajakos diadalt hozó maconi világbajnokság ötvenedik évfordulóján rendezett budapesti ünnepséget Ulrich Feldhoff, a Nemzetközi Kajak-kenu-szövetség (ICF) elnöke is megtisztelte jelenlétével. Jóllehet, a német sportvezető számára bajnokaink mellett hazánk sem szorul bemutatásra.
– Huszonnegyedszer járok Magyarországon – rögzítette illő precizitással Feldhoff, majd kész volt válaszolni kevésbé udvarias felvetésekre is. Például a katasztrofálisnak vélt athéni pályaviszonyokat érintő kérdésre. – Valóban voltak gondok a szkíniaszi versenypálya vizével, de a játékokra minden rendben lesz. A víz hínárosodásával nehéz megküzdeni, minthogy e növény hetente akár tíz centit is képes nőni. Téves információ, hogy Ausztráliából hoztak volna gépeket a meder megtisztítására. Miként idő híján már a legjobb megoldást sem választhatták a görögök. Ismert egy olyan halfajta, amelynek a hínár a fő tápláléka, ám betelepítésüket túl későn tanácsolták a szervezőknek. Jelenleg negyven búvár a szó szoros értelmében átfésüli a mesterséges tó fenekét. Úgy tudom, jól haladnak a kézi tisztítással. – Ezek szerint ön garanciát lát arra, hogy tökéletes körülmények fogadják az evezősöket, majd a kajakosokat és a kenusokat?
Feldhoff bízik Fischerben
– Az egyetlen komoly gondot szerintem a szél okozza. Még egyszer nem szeretném a versenyzőket kitenni olyan megpróbáltatásoknak, amilyeneket Sydneyben, az utolsó napon kellett átélniük. Most délelőtt tízig kilencvenkilenc százalékos bizonyossággal nem támad fel a szél, ezért a futamokat reggel hétkor elindítjuk. Az olimpiai faluban lakók számára gondot okozhat a korai kelés, ám így a pályán fair körülményeket biztosíthatunk. – A kajak-kenu sport olimpiai programjának megkurtítása rendre szóba kerül. Mindez valós fenyegetettséget jelent? – A pekingi olimpiáig semmi sem változik, és szerintem a kajakos menetrend azután sem fog. Az ICF tagságát jelenleg 123 nemzeti szövetség alkotja, és ez a szám az év végére – előre láthatóan – eléri majd a százharmincat. Ennyi tagországgal az evezős- és a vitorlás-szövetség sem büszkélkedhet. A jövő évi, szingapúri NOB-kongresszusra, reményeim szerint, ez jó ajánlólevél. A helyzetünket 2006-ban tovább erősíthetjük, hisz úgy számolok, a szegedi világbajnokságon több mint 90 ország indít majd csapatot. – Az utolsó kérdés a német sportvezetőhöz szól: Birgit Fischer 43 évesen ismét ott lesz az olimpián. Képesnek tartja arra, hogy megszerezze a nyolcadik aranyérmét? – Az athéni indulása még nálunk is kisebb vihart kavart. Néhányan azt mondták, köszönjük meg Birgitnek az eddigi sikereket, ám most már csak a fiataloknak adjunk lehetőséget. A válogatókon aztán objektív mércék szerint dőlt el a kérdés: világklasszisunk legyőzte a trónkövetelőket, mi több, gyorsabbnak bizonyult, mint Sydneyben. Aranyérmet azonban előre én sem adhatok neki, elvégre tudom, a magyar lányok is jobbak, mint négy esztendeje, vagyis apróságok döntenek majd az első hely sorsáról.