Peches mozdulat a Balaton partján

Egy rossz mozdulat.
Egy lépés, ami lehet, hogy négy év munkáját tette tönkre. Egy lépés, amelynek a vége törés. Pontosabban a jobb lábfejének középcsonttörése. Pedig vigyázott. Nem akart úgy járni, mint 2001 decemberében. Akkor, egyik reggel felkelt, felállni viszont már nem tudott az ágyról, mert kifordult a jobb térde. Most meg a jobb bokája…

Akkor hónapokig víz közelébe sem mehetett, ráment a berlini Európa-bajnoki szereplése. Ott volt, de nem alkothatott maradandót. Azóta félt. Félt attól, hogy nehogy hasonló helyzetbe kerüljön.
Balatonfűzfőn, az edzőtáborban is. Szerdán pont lent járt egy forgatócsoport. A mellúszó Gyurta Dánielt focimezben filmezték (imádja az argentin focit és Batistutát), és még egy labda is előkerült. Cseh Lacit is megkérték, ugyan már, a kamera kedvéért álljon be egy kicsit rúgni a bőrt. Nemet mondott. Se foci, se kosár, se fürdés. Szerda este ugyanis a csapat tagjai belemerészkedtek a Balatonba. Végre egy kis szabad program a fárasztó edzések után. Nem ment be a vízbe. Azt mondják, azért, mert tartott attól, összeszed valamilyen fertőzést, ami az olimpia előtt néhány nappal egyáltalán nem jönne jókor (persze mikor jön jókor egy betegség…). ---- A parton maradt, és a gyorsúszó Zubor Attilával beszélgetett. Papucsban, rövidnadrágban, pólóban. Vele beszélgetett, majd jött az a bizonyos "félrelépés". Csak egy lépcsőfok volt a parton. Azon sikerült megcsúsznia a bokájának. Az első pillanatban nem is sejtette, hogy csütörtökön már a műtőasztalon fog feküdni. Érezte a fájdalmat, ám gondolta, elmúlik. Aztán Zubor szólt neki, hogy áztassa a bokáját egy kicsit a vízbe, nehogy megdagadjon. Megdagadt. Nagyon. A többi pedig már ismert, a veszprémi kórházban kötött ki, ahol hamarjában megállapították: törés.
Huszonhárom nappal az olimpiai előtt. Huszonnégy nappal az úszás rajtját megelőzően. Mert az utóbbi években azzal kelt és azzal feküdt, hogy augusztus 14-én Athénban, ott is az olimpiai uszodában megpróbálja legyőzni az amerikai Michael Phelpsszet. Tavaly, a barcelonai világbajnokságon megközelítette a tengerentúlit. Kevesen mondhatják el magukról. A katalán fővárosban Phelps nyert, Athénban Cseh akart.
Aki érthető módon csütörtökre virradóra alig aludt. Nem bírt. És olykor a könnye is kiszaladt. Nem is csoda. Sőt az sem, hogy az edzőtáborban Turi György, a spartacusos klasszis edzője is sírva fakadt. Kemény ember, de ez már neki is sok volt. Sokk. A tehetetlenség érzése, az, hogy fizikailag tökéletesen felkészítette, lelkileg is, és hitt abban, hogy Athénban az ő tanítványa nyerhet, erre egy lépés, és minden átértékelődik.
Sportkórház, VII-es épület, első emelet. Ott is a legutolsó kórterem. Cseh László fekszik az ágyon. A jobb lábán gipsz. Nem látja, hogy jövünk. Csak néz maga elé. Aztán beszél. A hangjából elkeseredés szól. Majd Berkes István főigazgató-főorvos is megjelenik. Már eldőlt, hamarosan műtik. Lekerül a gipsz, hogy aztán betolják a műtőbe. A beavatkozás során egy fémmel erősítették meg a sérült csontot. Berkes szerint a műtét jól sikerült, Cseh néhány nap elteltével folytathatja az edzéseket. Az már más kérdés, hogy mire lesz képes ezután. Szerda estig a szakemberek állították, bombaformában van, ilyen dinamikus úszót még nem láttak hazai medencében. Kiss László szövetségi kapitány például kijelentette, így csak Egerszegi Krisztina dolgozott az edzéseken. Az ötszörös olimpiai bajnok Egerszegi Krisztina. ---- Az orvos szerint néhány nap múlva folytathatja az edzéseket. Reméljük, így is lesz. Más kérdés, hogy tud-e még ezek után ugyanazzal a lendülettel tréningezni. Nem jut-e eszébe minden rajt és forduló idején, hogy ismét belenyillalhat a fájdalom. Szerda este előtt az úszók úgy számoltak, 400 méter vegyesen az ezüst közel van, de az arany sem elérhetetlen, 200 méter vegyesen pedig szintén elcsíphet egy érmet. Nem babra megy a játék. Egy olimpiai aranyért tízmillió forintot fizet az állam. Egy ezüstért nyolcmilliót. Még egy hatodik hely is hárommilliót hozhat a konyhára. De ezt most hagyjuk. Sokkal fontosabb, hogy lelkileg is hamar túltegye magát azon, hogy megjárt két kórházat, előbb begipszelték a lábát, majd meg is műtötték. Kétségtelen, gyorsan pörögtek az események. Szerdán még a vízben fotózták, csütörtök délelőtt pedig a kórházi ágyát tolták ki a folyósóra, hogy "rá lőjenek" több száz kockát a fotósok. Most senki sem kérte, hogy mosolyogjon. Nincs is miért.

Hány másodpercet vitt magával a törés?

Sportkórház, VII-es épület, első emelet. Ott is a legutolsó kórterem. Cseh László fekszik az ágyon. Lassan azért mindenki megnyugszik. A papa is, az edző is, a kapitány is. Habár még Veszprémben azt mondták az orvosok, hogy egy hónapig nem mehet vízbe, most úgy tetszik, folytathatja. Ott lehet az olimpián. És jelen állás szerint ott lesz a 400 méter vegyes döntőjében is. És összecsaphat Michael Phelpsszel. Más kérdés, hogy a rossz mozdulat hány tizedmásodpercet, netán hány másodpercet "vitt magával". Ezt ma még nem tudni. A legjobb lenne ha egyetlen századot se… Higygyük ezt, mást amúgy sem tehetünk… ---- – Utólag lehet, hogy belemagyarázásnak tűnik, de éreztem, hogy történni fog valami. Olyan jól ment az úszás, annyira klappolt minden… Erre tessék, most itt fekszem a kórházban – mondja az ágyon fekve Cseh László.
– Amikor kifordult a lába, egyből érezte, hogy nagy a baj?
– Éreztem a fájdalmat, de eszembe sem jutott, hogy komolyabb gond lehet. Aztán elkezdett dagadni, egyre jobban, így szóltam az edzőknek, hogy itt valami nagyon nem stimmel.

Mikor kiderült, teljesen összezuhant

– És már indultak is a veszprémi kórházba…
– Igen, és az út alatt végig abban reménykedtem, hogy azt mondják, nem, semmi különös, egy nap, aztán ismét tréningezhetek. Persze belül éreztem, nem így lesz…
– Ott tartottunk, hogy megérkeztek Veszprémbe.
– Igen, ott megvizsgáltak, megröntgenezték a lábfejemet és közölték, hogy ott bizony törés van. Majd az orvos hozzátette, ilyen törésnél általában egy hónapot kell kihagyni.
– Gondolom letaglózta a hír…
– Teljesen összezuhantam. Azt sem tudtam mihez kezdjek. Aztán visszamentünk Balatonfűzfőre. Természetesen nem tudtam aludni, csak az járt a fejemben, hogy talán majd Budapesten más megoldást is tudnak az orvosok. Képzelje, hajnalban felriadtam, és akkor úgy éreztem nincs semmi baja a lábamnak. De ez csak egy pillanat volt, utána elég volt csak ránéznem a gipszre, hogy ismét belém nyilalljon, mi is történt velem… Aztán reggel jöttünk is a Sportkórházba. ---- – Ahol ugyebár az azonnali műtét mellett döntöttek.
– Igen, Berkes doktor úr azt mondja, ott lehetek az olimpián, öt-hat napot kell kihagynom. Elméletileg a műtét után is érezni fogok fájdalmat, de kibírható fájdalmat. Ha így lesz, vállalom, ugyanis mindent arra tettem fel, hogy jól szerepeljek az athéni olimpián.
– És ha nem megy?
– Erre gondolni sem merek. Évek óta azért dolgozom, hogy elérjem a magam által kitűzött célt Athénban. Nehezen viselném el, ha nem lehetnék ott. De mondom, ezzel most nem foglalkozom. Sokkal inkább azt szugerálom magamnak: hogy ha csak öt napot kell kihagynom, akkor az még nem a világ vége.
– Nem ez az első szerencsétlen mozdulata. Még három éve sincs, hogy kifordult a jobb térde…
– Igen, az még borzalmasabb volt. Reggel felkeltem, ültem az ágyon, éppen álltam volna fel, amikor letapadt a térdem. Azt is műteni kellett, akkor négy hónapig edzeni sem tudtam. Nem tagadom, azóta bennem volt a félsz, hogy mi lesz ha megint megsérülök. Balatonfűzfőn is nagyon vigyáztam. Nem fociztam a többiekkel, a vízbe is azért nem mentem be, nehogy valamilyen fertőzést összeszedjek. Erre tessék…

Nem tett le az olimpiai indulásról

– Előfordulhat, hogy a túlzott félelem vezetett ide? Ha valaki ugyanis valamitől tart, az megtörténik…
– Ezt nem tudom megmondani, de kár is rágódni rajta. Most az a legfontosabb, hogy sikerüljön a műtét, hogy ismét edzeni tudjak. Egy biztos, ott akarok lenni az olimpián!
– Van biztosítása?
– Nem tudok róla. De miért kérdezi?
– Csak azért, mert a formája alapján Athénban akár tízmillió forintnál is többet kereshetett volna. Ez a rossz mozdulat tehát milliókat vehet ki a zsebéből…
– Egy ilyen mozdulatra nehezen köthetne biztosítást az ember… ---- Szabó József úszó, aki súlyos sérülés után is nyerni tudott 200 méter mellen a szöuli (1988) olimpián: – Az én esetem azért más volt, hiszen Berkes doktor úr 1987 decemberében, tehát jóval az olimpia előtt műtötte meg a térdemet porccal. A műtét sikerült, ám hosszú ideig tartott a rehabilitáció. Kétségtelen, én is féltem attól, hogy nem sikerül felépülnöm az olimpiáig, ám végül is összejött, hiszen aranyérmet nyertem.

Kiss László, a magyar úszóválogatott szövetségi kapitánya: – Nagyon sajnálom Lacikát és az egész válogatottat, hiszen mindenkit megviselt, ami vele történt. Ilyen az élet, egy balszerencsés mozdulat elég ahhoz, hogy veszélybe kerüljön az olimpiai szereplése. Mindenesetre a műtét sikerült, így nincs más dolgunk, mint abban bízni, hogy visszanyeri a korábbi formáját.

Turi György, Cseh László edzője: – Nem tagadom, másokkal egyetemben én is sírtam, hiszen ezt nehéz sírás nélkül kibírni. Rengeteget dolgoztunk azért, hogy sikerrel járjon Athénban. Most ez veszélybe került. Az orvosok szerint néhány nap múlva ismét velünk edzhet. Azt kell megvárni, hogy a beavatkozásnak lesz-e szövődménye, meg azt, hogy begyógyuljon az a seb, amin keresztül beültették a fémet. Jelenleg tanácstalan vagyok. Az első vizes edzés után okosabbak leszünk.

Idősebb Cseh László, a versenyző édesapja: –Laci a jövő hét elején már úszhat. Nagyon tudatosan készül Athénra, föl fog állni ebből a nehéz helyzetből is. Az én fiam, tudom, hogy nem fogja feladni! ---- Kétségtelen, félt a sérüléstől. Miért ne félt volna, hiszen egyszer már átélte azt, milyen, ha hónapokig kiesik a munkából egy rossz mozdulat miatt. Nos, a lapunk által megkérdezett nevét nem vállaló sportpszichológus szerint természetesen mint mindennek, egy ilyen mozdulatnak is lehetnek lelki összetevői. Nem egyedi, hogy valaki annyira fél mondjuk egy betegségtől, hogy később elkapja. Ugyanígy megeshet, hogy Cseh túlságosan is tartott attól, hogy ismét megsérül, és ez vezetett ide. A pszichológus szerint most mindenkinek arra kell törekednie, hogy a versenyző lelkileg hamar feldolgozza a szerda este történteket. Más választása amúgy sincsen, hiszen a felkészülés hajárában minden egyes elmúlasztott tréning után kevesebb az esélye a jó szereplésre.

Olimpikonként van biztosítása

Természetesen felvetődik a kérdés: van-e biztosítása Cseh Lászlónak? Nos, ha magánbiztosítása nincs is, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) kötött biztosítást az olimpiai felkészülésben részt vevőkre. Hosszú évek óta a Qbe Atlasz Biztosító Rt.-vel állnak kapcsolatban. Nos, a biztosítónál nem kívántak felvilágosítást adni Cseh László biztosításáról, és így arról sem, hogy milyen kárpótlásra számíthat. A MOB-ban elmondták, az olimpiai kerettagok sérülése esetén szükség van a kórházi zárójelentésre és arra, hogy mennyi edzést kellett kihagynia a sérülés miatt. Ezután kerülhet a biztosítóhoz a sportoló aktája. A Magyar Olimpiai Bizottság abban az esetben, ha Cseh nem lehetne ott Athénban, javasolná a biztosítónak, hogy méltányossági alapon kárpótolja a versenyzőt. De erre, úgy néz ki, nem kerül sor. ---- 1964, Tokió
Kozma István (birkózó)
Térdsérülés miatt félbehagyta a tokiói olimpiai felkészülést, és csak hosszas rábeszélés után utazott el a csapattal. Sérülten versenyzett, ám végül olimpiai bajnoki címig jutott. Más kérdés, hogy 1970-ben autóbalesetben hunyt el…

1964, Tokió
Veress Győző (súlyemelő)
Szintén sérülten ment ki a tokiói olimpiára, a könyöke és a válla sem volt rendben, ám így is brozérmes lett középsúlyban.

1972, München
Varga János (birkózó)
Törött bordával utazott ki a müncheni olimpiára, úgy is versenyzett, ám ilyen körülmények között is eljutott a bronzmeccsig, ahol végül kikapott.

1972, München
Kulcsár Győző (vívó)
Sérült lábbal utazott ki az ötkarikás játékokra, de ez sem akadályozta meg abban, hogy párbajtőrcsapatban aranyérmes legyen

1976, Montreal
Hegedűs Csaba (birkózó)
Nagyon súlyos autóbalesetből felépülve utazott ki a montreali olimpiára ám ott végül csak tizenkettedik lett

1988, Szöul
Szabó József (úszó)
Súlyos térdműtéten esett át, ám így is fel tudott készülni a szöuli játékokra, ahol végül aranyérmes lett 200 méter mellen