Janics Natasa: Nem lesz ok a csalódottságra

Hogy mi kellett ehhez?
Olyasvalami, amelyről az elmúlt esztendőkben az olimpiai bajnok olasz Josefa Idem és a sydneyi második, kanadai Caroline Brunet is csak álmodozott: le kellett győznie a jelenkor legnagyobb kajakosát, Kovács Katalint. Janics Natasának sikerült.
A május eleji, szolnoki első válogatón még aprócska botlásnak véltük Kovács vereségét, amely azt eredményezte, hogy Janics Natasa indulhatott el a poznani Európa-bajnokságon. A 22 esztendős szőke hölgy nagy fölénynyel győzött a kontinensbajnoki döntőben, majd következett a szegedi országos bajnokság, amely a mindent eldöntő második olimpiai válogató volt.
Ha Kovács nyer, ő utazik.
Ha Janics, akkor a világbajnoki címvédő elbúcsúzhat az olimpiai indulástól egyesben.
Azon a szombat délelőttön mindkét lány élete legjobb formájában lapátolt. A Maty-éri közönség heroikus küzdelmet láthatott, amelynek a végén, mindöszsze öt centivel, de Janics Natasa érkezett elsőként a célba.
Könnyek hullottak mindkét oldalon.
Janics élete nagy lehetőségét ünnepelte, Kovács épp ellenkezőleg, elsiratta azt.
Aztán következett a párosdöntő, amelyben a két lány egy hajóban, egy cél érdekében - akárcsak az egy héttel későbbi szegedi szétlövésen is - szenzációs győzelmet aratott.
És a szőke, vajdasági születésű, szerb származású lány története itt elkezdődött…
- Van egy kis ideje? - kérdezi az athéni olimpián egyesben és Kovács Katalin oldalán párosban is rajtoló Janics Natasa. - Most kellene elvégeznem a nyújtógyakorlataimat, jobb lenne, ha utána beszélhetnénk…
Fél óra múlva már frissen állja a kérdéseket a Démász-Szeged versenyzője.
- Az edzések után muszáj nyújtanunk, olyan kemény munkában vagyunk, hogy minden este hihetetlenül fáradtnak érzem a végtagjaimat, és legszívesebben csak bedőlnék az ágyba. Szerencsére a csapat gyúrója sok hasznos tanáccsal lát el bennünket, és ezek a gyakorlatok igazi felfrissülést, regenerálódást jelentenek. De gondolom, elsősorban nem a nyújtógyakorlataimról akar velem beszélgetni.
- Az is jó téma, de talán az izgalmasabb, hogy kétszeres olimpiai aranyesélyesünk miként "tengeti" az életét, így néhány héttel az olimpiai rajt előtt.

- Meglehetősen felbolydult az életem, igyekeznem is kell, hogy a megszokott napirend szerint tudjak létezni, edzeni. Rengetegen megkerestek, gratuláltak, interjú interjút követett, ami bizonyos szempontból jó, ám sokszor elvonja az ember figyelmét, így mostanában megpróbálok visszavonultabban élni.
- Tehát nemcsak fizikailag, lelkileg is hangolja magát az olimpiára.
- Így van, mentálisan is fel kell készítenem magam az előttem álló feladatra, még akkor is, ha valójában nem tartozom a lelkizős versenyzők közé. Várom, hogy elkezdődjék az olimpia, hiszen ennek a versenynek mindig is különleges a hangulata.
- Ön pedig ezt nagyon jól tudja, hiszen tizennyolc esztendősen még jugoszláv színekben a negyedik helyet szerezte meg a sydneyi egyes fináléban. Ha a négy esztendővel ezelőtti Janics Natasát össze kellene hasonlítania a maival, mit mondana?
- Talán azt, hogy a mai Natasa jóval többet megélt. Rengeteget versenyzett, sok tapasztalatot szerzett, és ma már tudja, hogy mitől megy jól. Ma már biztos, hogy nem követném el azt a hibát, amelyet a sydneyi fináléban, amikor jó pozícióból kinéztem az ellenfelekre, és így végül csak a negyedik lettem.
- Ma meg meglehet, hogy a világ legjobbja. Igazán nagy változás. Milyen utat járt be ezért?
- Hosszú utat. Az édesapám, aki sajnos azóta már meghalt, még a sydneyi olimpia előtt megkereste Kati nénit (Fábiánné Rozsnyói Katalin - a szerk.), hogy vegyen a csapata mellé, néha figyeljen rám is, és adjon tanácsokat. Azóta gyakorlatilag Kati néni csapatában lapátolok, ám hivatalosan csak kétezer-egyben csatlakoztam.

- Az év elején, amikor belefogott a felkészülésbe, hitte volna, hogy ön kerül majd a női csapat középpontjába?
- Nem érzem magam a középpontban. Tény, hogy váratlan sikereket értem el, és nagy lehetőséghez jutottam, ám mindezért keményen megdolgoztam. Az év elején úgy fogtam bele a felkészülésbe, hogy tudtam, egyetlen esélyem van az olimpiai indulás kiharcolására, méghozzá egyesben. Erre koncentráltam, egy lapra tettem fel mindent - ám az élet nagy rendező, másképpen alakult.
- Mikor érezte meg, hogy van esélye Kovács Katalin ellenében?
- A tavaszi edzőtáborozások során. Az időre menéseknél ott lihegtem a nyakában, ami újabb erőt és lendületet adott nekem. Aztán jöttek a válogatók, és mindkétszer le tudtam győzni őt. Más kérdés, hogy voltak olyanok, akik ennek nem nagyon örültek.
- Megbántották?
- Nem vészes. Csak sokan úgy vélekednek rólam, hogy megfosztottam Katit az egyes indulás lehetőségétől, pedig én inkább úgy fogalmaznék, hogy megszereztem magamnak az egyes helyet. Azt hiszem, mielőtt valaki véleményt alkotna, bele kellene képzelnie magát az én helyzetembe.
- Vagyis ez az öröm egy kis ürömmel is együtt járt. Árulja el, jól érzi magát a magyar csapatban?
- Abszolút. A negatívumok mellett rengeteg kedves megnyilvánulásban volt részem. Az egyiket például sosem felejtem el: az egyik sportmagazinban Kammerer Zoltán nyilatkozott rólam, ami nagyon jólesett. Szóval vannak kivételek.
- És Kovács Katalinnal hogyan alakul a viszonya?
- Barátnők nem vagyunk, de a pároshajóban tökéletesen megértjük egymást. És azt hiszem, ez a lényeg. Nagyon tisztelem és fantasztikus versenyzőnek tartom őt.

- Katalint sem Idem, sem Brunet nem tudta legyőzni az elmúlt évek során. Ebből le lehet vonni valamilyen következtetést az athéni döntőt illetően?
- Nem hiszem. Minden verseny más és más. Igaz, sem Idem, sem Brunet nem tartozik a fiatal versenyzők közé, de azért esélyesként kell őket emlegetni. Sőt, senkit sem szabad leírni, nagyon kemény lesz a mezőny. Egyáltalán nem gyártok magamnak előzetes terveket, hogy kivel fogok küzdeni a döntőben. Mindenki készül, mindenki olimpiát akar nyerni, természetesen én is. Így jobb, ha magammal foglalkozom, és nem a többiekkel. Egy biztos: bármi is történt velem az idén, nincs rajtam semmiféle teher, ami nagyon fontos. Tudom, hogy nem lesz könnyű dolgom, de azt elárulhatom: érzem, hogy nem leszek csalódott. ---- Együttérzek Katival

A női egyes kényes kérdés. Egyrészt jó, hogy két ilyen versenyzőnk van, mint Janics Natasa és Kovács Katalin, ugyanakkor sokaknak, személy szerint nekem is fáj, hogy nem Katit látom majd az olimpia egyes rajtjánál. Ha az emberi oldaláról vizsgálom ezt a helyzetet, azt hiszem, kegyetlenség, ami Katival történt. Mint a világ legjobbjának, megadtam volna neki az esélyt az egyes indulásra, úgy érzem, külföldön sokkal jobban megvédik a klasszisaikat. Biztos vagyok benne, hogy mindketten ugyanazt a sikert érték volna el, az én szememben tragédia az, ami Katival történt. Mindez nem jelenti azt, hogy Natasát ne kedvelném. Sőt, az édesapjával nagyon jó, baráti kapcsolatban álltunk, és most Milan akaraterejét visszaköszönni látom a lányában. Csodás dolog ez, és továbbra is hangsúlyozom, hogy a magyar kajak-kenu sport szempontjából nagyszerű, hogy két ilyen tudású versenyzőnk van. De én együttérzek Katival!

Gyulay Zsolt (kétszeres olimpiai bajnok kajakozó) ---- JOSEFA IDEM (OLASZORSZÁG)
A 43 éves Birgit Fischerhez hasonlóan ő sem mai "csirke". Érdekesség, hogy a negyvenesztendős Idem az egyetlen női indulója az olasz kajak-kenu csapatnak. Az amúgy Németországban született sportoló olimpiai címvédőként érkezik majd Athénba, s noha a 2003-as gainesville-i vb-n csak ötödik lett, mindenképpen az esélyesek között kell emlegetnünk őt. Első világbajnoki címét 1990-ben szerezte, abban az esztendőben amikor Kovács Katalin befejezte az általános iskolát.

CAROLINE BRUNET (KANADA)
Újabb tapasztalt versenyzőt ismerhetünk meg a 35 esztendős Brunet személyében, aki a szovjet Ljudmilla Pinajevához és az amúgy hétszeres egyéni világbajnok Birgit Fischerhez hasonlóan sorozatban három egyes világbajnokságot nyert meg (1997, 1998, 1999). Hogy jó erőben van, arról tanúskodik gainesville-i ezüstérme, no és az, hogy a montreali kanadai olimpiai válogatón két számban, egyesben és párosban is kvalifikálta magát az athéni olimpiára.

ANETA PASTUSZKA (LENGYELORSZÁG)
A 2003-as világbajnokságig főként mint páros versenyzőt ismertük (Beata Sokolowskával 1999-ben a világbajnoki dobogó legfelső fokán álltak, míg Sydneyben bronzérmesek lettek), hiszen a lengyeleknek volt egy Elzbieta Urbanczykuk, aki sorra a döntőkben szerepelt. Urbanczyk ma már a lengyel B-csapat tagja, míg Pastuszka nagy reményekkel fut neki az athéni olimpia egyes versenyeinek. A mi tippünk szerint ő lehet majd Janics Natasa legnagyobb ellenfele.

KATRIN WAGNER (NÉMETORSZÁG)
A 2000-es sydneyi olimpián már begyűjtött egy aranyérmet. Igaz, akkor párosban, az elnyűhetetlen és fantasztikus Birgit Fischer oldalán lett első. Azóta egyetlenegyszer tudott 500 egyesben dobogós eredményt (1000 méteren három éve vb-ezüstérmes) felmutatni, a 2001-es milánói Eb-n bronzérmet szerzett. Erős versenyzőnek tartják, még akkor is, ha a gainesville-i világbajnokságon csak a hetedik hely jutott neki.

HSZÜ LIN-PEJ (KÍNA)
A feltörekvő kínai kajak-kenu sportot szemlélve talán nem is olyan merész húzás, ha a gainesville-i világbajnokságon hatodik Hszü Lin-pejt a dobogó közelébe, vagy éppen érmes pozícióba jósoljuk. A sevillai világbajnokságon már ezüstérmes volt az 1000 méteren rajtoló négyesben, és az idei európai regattákon is jeleskedett, Hazewinkelben példának okáért győzött a kínai sportoló, akinek előnyére válik, hogy stílusáról nem sokat tudhatnak az európai nemzetek versenyzői.

Az NS athéni tippje
1. Janics Natasa (Magyarország)
2. Aneta Pastuszka (Lengyelország)
3. Caroline Brunet (Kanada) ---- 2000, Sydney, olimpia
1. Idem (olasz), 2. Brunet (kanadai), 3. Borchert (ausztrál)
2001, Poznan, világbajnokság
1. Idem, 2. Borchert, 3. Kovács Katalin (magyar)
2001, Milánó, Európa-bajnokság
1. Kovács Katalin, 2. Idem, 3. Wagner (német)
2002, Sevilla, világbajnokság
1. Kovács Katalin, 2. Brunet, 3. Idem
2002, Szeged, Európa-bajnokság
1. Kovács Katalin, 2. Idem, 3. Urbanczyk (lengyel)
2003, Gainesville, világbajnokság
1. Kovács Katalin, 2. Brunet, 3. Pastuszka (lengyel)
2004, Poznan, Európa-bajnokság
1. Janics Natasa (magyar), 2. Santy (belga), 3. Nollen (német)

Ötkarikás program

(Az előfutamok előtt a nevezések alapján határozzák meg azon versenyzők számát, akik egyenes ágon a fináléba kerülnek, a többiek középfutamra kényszerülnek, amelyből szintén lehetőség nyílik a továbbjutásra. A szkíniaszi pályán kilenc versenyző méri össze erejét a fináléban.)
Augusztus 24.
8.20-8.42: női K-1 500 m, előfutam
Augusztus 26.
8.00-8.12: női K-1 500 m, középfutam
Augusztus 28.
8.20-8.22: női K-1 500 m, döntő ---- Rakusz Éva, az 1981-es nottinghami világbajnokság ezüstérmese: - Lent voltam a szegedi második olimpiai válogatón, és nagy szerencsémre láthattam azt az összecsapást, amelyet Janics Natasa és Kovács Katalin vívott az egyes indulásért. Fantasztikus ütközet volt, amelyben szerintem az döntött, hogy ki kelt fel éppen bal lábbal. Nem ismerem Natasát, de úgy tudom, elég akaratos versenyző. Azt hiszem, az olimpián mindenképpen a legjobb három között lesz egyesben, azt nem tudom, hogy a dobogó melyik fokára állhat majd fel, ám abban biztos vagyok, hogy párosban övék lesz az aranyérem.

Joób Márton, Athénban C-1 500 méteren rajtoló kenusunk: - Akárcsak Kolonics és Kozmann Gyuri párosban, egyesben én is tesztelek Natasával. Hát mit mondjak: borzasztóan gyors ez a leányzó, különösen az utolsó kétszáz méteren veszélyes, a hajrája elképesztő. Azt hiszem, ha sikerül elkapnia a futam elejét, és a hajrája stimmel, akkor brutális időt tud menni. Azt mindenki láthatja, hogy rendkívüli állóképességgel rendelkezik, így az egyes után könnyedén tudja majd teljesíteni a páros döntőt is. Nagyon nagy esélyt adok neki a győzelemre, és ezzel azt hiszem, nem vagyok egyedül.

Angyal Zoltán szövetségi kapitány: - Natasa évek óta Kati néni csoportjában edz, és tudása szerint eddig a csoport közepe táján foglalt helyet. Azt lehetett látni, hogy szépen fejlődik, ám az idei nem várt előrelépés volt a részéről. Négyesben korábban kétszáz és ezer méteren is bizonyította már, hogy milyen gyors és robbanékony, azt meg ugye nem kell ecsetelnem, hogy az idén mit vitt véghez. Kiváló versenyzőtípus, rendkívül akaratos, keményfejű, nem ijed meg semmilyen kihívástól. Ráadásul mint kiderült, bármelyik hajóba beültethető, hiszen remekül tud alkalmazkodni, sokoldalú versenyző. Azt hiszem, ezen az olimpián Brunet lesz az ellenfele. A kanadai lány mindent megnyert már, amit lehet, csak olimpiát nem, így biztos vagyok benne, hogy fűti őt a bizonyítási vágy. ---- Janics Natasa vallja: neki akár kedvezhet is majd a hírek szerint nagyon hullámzó szkíniaszi olimpiai pálya. Ô ugyanis élvezi a különleges körülmények adta kihívásokat, a küzdelmes, emberfeletti teljesítményekre késztető helyzeteket.
Persze, nem volt ez így mindig, akadtak olyan évek, amikor elátkozta ezeket a nehézségeket. Édesapja, Milan Janics, aki Natasa nevelőedzője volt, gyakran hozta fel kislányát, no és két idősebb fiútestvérét (ők szintén versenyszerűen kajakoznak) a Dunára, hogy ne csak síkvízen éljenek meg, úgymond szokják a mostoha körülményeket is.
"Emlékszem, rendszeresen Újpestről Csepelre kellett leeveznünk, és én annyira féltem a hullámoktól, a hajóktól, hogy gyakran a táv jó részét zokogva tettem meg. Apu egyébként sokszor rám parancsolt, hogy szélben, viharban is eddzek tovább. Ma már tudom, mennyire igaza volt ebben" - mondta Janics Natasa. ---- - Natasa hatalmas fejlődésen ment keresztül, amit már a tavaszi edzőtáborozások során megtapasztaltunk, hiszen rendre Kati mögött végzett az időmérő edzéseken - mondta Fábiánné Rozsnyói Katalin edző (képünkön). - Ez azért is volt érdekes, mert az edzéseken nem mindig hozta magát, ám amikor versenyre került sor, Kati nyakában lihegett.
- Ezt egy edzőnek biztosan jó lehet megélni, ugyanakkor nehéz döntések elé is kerülhet.
- Nagy dilemmát okozott nekem is ez a helyzet, de valóban robbanásszerű volt Natasa fejlődése. Tudtam, kemény válogató lesz közöttük, de erre még én sem számítottam.
- Mi dönthetett Natasa mellett?
- Nem tudom megmondani. A második válogató előtti időszakot az edzéseken elkülönítve töltötték el, igazából nem is tudtak egymásról, aztán ilyen minimális különbségen múlott… Megdöbbentő volt! Érdekes, mert a két lány hasonló vérmérsékletű, talán Natasa most valamivel energikusabb, robbanékonyabb volt.
- Számított rá, hogy Janics Natasa ilyen hamar erre a szintre kerül?
- Nem, azt hittem, később fog beérni, mondjuk, a pekingi olimpiára. Minden várakozást felülmúlt a fejlődése. Tudom, hogy a versenyzőim nehéz időszakon mentek keresztül, és azt is sejtem, hogy mit élnek át mostanában. Egy biztos: az olimpia előtt elmegyek, és imádkozom a sikerükért.