Legutóbbi összeállításunkban a 217 tagú magyar olimpiai csapatot vettük górcső alá - például kiderítettük, hogy az ötkarikás együttes legmagasabb tagja a 208 centiméter magas kézilabdázó, Nagy László, a legnehezebb pedig a 132 kilót nyomó atléta, Bíber Zsolt -, most viszont kicsit a múltba merülünk. Érdemes, hiszen számtalan izgalmas statisztikára bukkanhatunk.
Ha nyer két aranyérmet, az amerikai Jenny Thompson minden idôk legeredményesebb olimpikonjává léphet elô
Ha nyer két aranyérmet, az amerikai Jenny Thompson minden idôk legeredményesebb olimpikonjává léphet elô
Vegyük például az eddigi olimpia legeredményesebb sportolóit. Az élen - nem meglepetés, a még szovjet színekben versenyző tornászt, Larisza Latinyinát találjuk (9 arany, 5 ezüst, 4 bronz), megelőzve a finn futólegendát, Paavo Nurmit (9, 3, -) és a csak Münchenben hét aranyig jutó amerikai úszót, Mark Spitzet (9, 1, 1). Az élcsoportban magyar nevekkel is találkozhatunk, a vívás professzora, Gerevich Aladár (7, 1, 2) a 14. a listán, a másik vívólegenda, Kovács Pál (6, -, 1) a 21. , a kardvirtuóz, Kárpáti Rudolf (6, -, -) pedig a 22. helyen áll. Az athéni olimpián amúgy az élmezőny tagjai közül a német kajakkirálynő, Birgit Fischer és az amerikai úszó, Jenny Thompson is javíthat a pozícióján. Olyannyira, hogy Thompson (8, 1, 1) két arany esetén minden idők legeredményesebb olimpikonja lehet. Mindez azért furcsa, mert egyéni olimpiai bajnoki címe még nincs, a győzelmeit mind váltóban könyvelhette el. Ha Athénban két váltót nyernek a tengerentúliak (van rá esély), vagy Thompson 100 méter pillangón nyer, abban az esetben ő lesz a number one.
Gerevich Aladár mérlege: hét arany, egy ezüst és két bronzérem
A legeredményesebb magyar olimpikonok listáján értelemszerűen a Gerevich, Kovács, Kárpáti trió áll az élen, megelőzve Keleti Ágnest (5, 3, 2) és Egerszegi Krisztinát (5, 1, 1). A hatodik ismét egy vívó, nevezetesen Kulcsár Győző (4, -, 2). Szintén izgalmas megnézni az olimpiákat a magyar sikeresség szempontjából. Itt a helsinki olimpia (1952) az első (16, 10, 10), amit felülmúlni szinte lehetetlen. Aztán kettő jön a közelmúltból, Barcelona (11, 12, 17) és Szöul (11, 6, 6). Legutóbb Sydneyben nyolc aranyéremig jutott a magyar csapat, és a szakemberek tartják, az a teljesítmény megismételhető. Ebben az esetben az athéni produkció úgy a kilencedik helyre volna jó az örökranglistán (22 olimpián indultak eddig a mieink). Egy biztos, várhatóan jobban szerepel a csapat, mint az első athéni játékokon (2, 1, 2), ami nem is csoda, hiszen akkor alig indult magyar versenyző a görög fővárosban.
A sportágakat nézve, az olimpiák legeredményesebb magyar sportága a vívás (33, 20, 25), megelőzve az úszást (23, 19, 16) és a birkózást (18, 14, 17). A kajak-kenu jelenleg a negyedik helyen áll, ám egy Sydneyt idéző szereplés esetén (négy arany) akár még a dobogóra is felkapaszkodhat. Persze mi szeretnénk a legjobban, ha a birkózóknak is jutna aranyérem… És a böngészés még folytatható, elég, ha csak a lánggyújtókat veszszük. A berlini olimpia (1936) óta tart a hagyomány, amely során a házigazda egy-egy neves sportolója lobbantotta fel az olimpiai lángot. A tizenöt olimpiából tizenkettőnél atléta (is) főszerepet kapott. Az eskümondóknál már nincs ilyen tendencia, és a magyar fogadalomtevőknél is csupán annyi a feltűnő, hogy egy duplázó akadt, az atléta Kulcsár Gergely kétszer is elmondta a fogadalmat (1964, 1968). Athénban a magyar zászlót ugyebár a cselgáncsozó Kovács Antal viheti, ő az első dzsúdós, aki erre lehetőséget kapott. Ennyit most a statisztikákról. Athén után úgyis folytatjuk…