Véletlenül került a pástra

Vágólapra másolva!

2004.08.07. 22:13

Címkék

Az 1992-es olimpián aranyérmet nyerő kardcsapat egyik tagját úgy hívták, hogy Sztanyiszlav Pozdnyakov. Barcelonában még talán senki sem figyelt a fiatal, 18 éves (!) versenyzőre, hiszen a Független Államok Közösségének (akkor így hívták a szovjet-orosz válogatottat) csapatában olyan klasszisok szerepeltek, mint Kirijenko, Pogoszov és Sirsov.

Sztanyiszlav Pozdnyakov

Született: 1973. szeptember 27., Novoszibirszk
Fegyverneme: kard
Edzôje: Borisz Piszeckij
Kiemelkedô eredményei. Egyéniben: olimpiai bajnok (1996); 3x világbajnok (1997, 2001, 2002), 2x vb-2. (1994, 1999); 5x Európa-bajnok (1994, 2001, 2002, 2003, 2004), Eb-3. (2000); junior-világbajnok (1993). Csapatban: 3x olimpiai bajnok (1992, 1996, 2000); 4x világbajnok (1994, 2001, 2002, 2003), 2x vb-2. (1995, 1997), vb-3. (1999); 5x Európa-bajnok (2000, 2001, 2002, 2003, 2004)

Az újoncnak csak az volt a feladata, hogy szokja az olimpia légkörét, tanuljon a "nagyoktól". Ezt nagyon jól csinálhatta, ugyanis a következő olimpiáról, Atlantából két aranyéremmel tért haza…
Szóval Barcelonában még nem őt figyelték, ám két év múlva, az athéni világbajnokság egyéni döntője után már mindenki Pozdnyakovról beszélt.

Megfogta a moszkvai olimpia varázsa

"S hogy mekkora klasszis (Pozdnyakov - a szerző), azt a következő felvonás is bizonyítja. Soha még ilyen jó kezdést világbajnoki döntőn: Pozdnyakov 7:0-ra, majd 9:2-re vezet Becker ellen. Más ember talán feladná, de a német nem. Ha már senki, ő maga eltökélten hisz benne, innen is lehet fordítani. S valóban, 13:11-re is feljön, de alig pár mozdulat, s Pozdnyakov két »meccslabdához« jut (14:12). Becker azonban megrázza magát, és máris egyenlő. Egyetlen tusra vívják a kardvilágbajnoki döntőt… és Becker szenzációs tempójú vágással vívja ki a világbajnoki aranyat. Ki hitte volna, amikor Pozdnyakov, a csodálatos technikájú Pozdnyakov hét tussal is vezetett?" (Nemzeti Sport, 1994. július 7.)
Igen, tíz éve még azzal hívta fel magára a figyelmet a női szíveket megdobogtató orosz klasszis, hogy ekkora előnyt is képes volt leadni. Persze az sem volt "semmi", ahogy a döntőig eljutott, például az elődöntőben a barcelonai olimpiai bajnok Szabó Bencét győzte le 15:5-re.
Azóta pedig a fegyvernem királya lett, ő a jelenlegi legeredményesebb kardozó.

Az NSO ajánlja:

Olimpiai indulóink

Vívás az olimpián

Pedig véletlenül lett vívó. Mint mesélte, 1983-ban az édesanyja vitte el egy sportiskolába, ahol több sportág közül lehetett választani. A vívókör elnevezése "Olimpiai reménységek" volt, és ez nagyon megtetszett a mamának. Nem a vívás, hanem az elnevezés volt a döntő. Akkor az emberek emlékezetében még elevenen élt az 1980-as moszkvai olimpia, nagy varázsa volt mindennek, ami olimpiai. Így kezdett el vívni. Egy ideig, egészen pontosan 1988-ig a vívás mellett jégkorongozott és vitorlázott, aztán már csak a vívás maradt.
"Kezdő vívóként először csak az volt a vágyam, hogy megnyerjek egy gyerekversenyt, aztán országos juniorbajnok legyek, majd junior-világbajnok. Az olimpiáról akkoriban nem is álmodtam" - emlékezett vissza pályafutása elejére.
Lehet, hogy valaha nem álmodott az olimpiáról, ma viszont már negyedik ötkarikás versenyére készül - négyszeres olimpiai bajnokként.
Az olimpia előtti utolsó világversenyen, a július eleji Európa-bajnokságon Pozdnyakov jubilált: megszerezte kilencedik és tizedik Eb-aranyát (5 egyéni és 5 csapat). Az újabb egyéni sikere kicsit "nyögvenyelős" volt: a döntőben a lengyel Marcin Konius már 12:6-ra vezetett ellene, innen fordított és nyert 15:14-re. ---- N ---- &