Amikor az ember megkérdezi Güttler Karcsit, hogy mégis, mennyiben alakult volna másképp az élete, ha aznap Szöulban ő "csapja le" egy századdal előbb az órát, nem pedig az angol Moorhouse, nos, akkor egykori remek mellúszónk elég csúnyán szokott nézni, mimikájával pokolba kívánja a kérdésfeltevőt.A legszörnyűbb az, hogy ahogy az idő kereke forog előre, a vesztes egyre inkább úgy érzi: az akkor egy mérhetetlen apróságon múló vereség egyre több és több mindentől fosztotta meg.Güttler esete amúgy még istenes, elvégre neki is két hosszt kellett úsznia, mint Moorhouse-nak, ugyanolyan széles pályán, ugyanabban a vízben. Amikor a külső tényezők közbeszólnak, és úgy bukik valaki - na az az igazán lélekbe markoló.A dél-koreai Jang Tae Jung harmadik lett a férfi tornászok öszszetett versenyében. Győzött az amerikai Paul Hamm, Jung honfitársát, Kim Dae Eunt mindössze tizenkétezred ponttal megelőzve. Tizenkét ezred. Hadszíntéren nagy előny - itt viszont… Mindazonáltal nem az ezüstérmes a legidegesebb, hanem a bronzot szerző Jung. Történt ugyanis egy apró malőr: korlátgyakorlatánál a bíráknak rosszul adták meg az alappontszámot, amelyből később a hibák arányában vonogatták le a századokat és tizedeket. Jung produkcióját erőssége miatt 10-es starttal kellett volna elbírálni - a selejtezőben innen is indult a vonogatás - most azonban tévedésből 9.9-ből kezdték leszedni a hibaegységeket. Nyersen lefordítva: neki 101 métert kellett úsznia.Egy tized sem a világ - ám amikor az első három eredménye közti különbség öt századon belül van, akkor elérkezünk a "baltával mégsem lehet egy atommagot kettéhasítani" problémájához.Ne kerteljünk: Jung azért nem lett olimpiai bajnok, mert néhány "tőről metszett barom" rossz számot pötyögött be egy komputerbe. Nem múlt rajta sok, csak az összetett verseny aranya. Azaz a legpazarabb korona, amit egy tornász elérhet. Most feledkezzünk meg arról, mi mindentől eshet el valaki, aki nem aranyérmes - maga a tény, hogy Jung végül is nem került be a halhatatlanok sorába, az hihetetlen veszteség a számára. Pláne úgy, hogy ő volt a legjobb… A dél-koreai mindazonáltal nem úgy reagált a történésekre, hogy Hamm bekaphatja, elvégre akkorát puffant a lóugrás utáni leérkezés ürügyén, hogy a szeizmográfok kilengtek az athéni obszervatóriumban. Nem. A dél-koreai közölte, ami megtörtént, megtörtént, ő is hibázott, elfogadja a végeredményt.Nézem a naptárt: 2004. Létezik még ilyen?
Augusztus 21.Egy skeetbarát országAugusztus 19.Súlyos esetAugusztus 18.Pontok és vesszőkAugusztus 17.Csak egy lövésAugusztus 16.A példaképAugusztus 15.A válasz: nemAugusztus 14.Az istenek a helyükre estek