Az idény egyetlen olyan országos bajnoki futama zajlik a hét végén a Hungaroringen, amely egyben nemzetközi viadal is - vagyis a magyar pilóták összemérhetik gyorsaságukat külföldi ellenfeleikkel.
Természetesen ez nem igaz a márkakupákra, hiszen azokba illő külföldi pilótákat (és legfőképpen teljesen azonos technikai paraméterű autókat) nagyon nehéz lenne találni. Ennek ellenére mind az Astra-, mind a Clio-kupa nagy izgalmakat tartogatott a közönség számára. Utóbbiban ráadásul meglepetés született, hiszen a cliós mezőny egyeduralkodójának számító Wéber Gábor ezúttal még a dobogó közelébe sem került - váltóhiba miatt meg kellett elégednie a nyolcadik helyezéssel. Az élen Makai György és Bárkovics Zoltán vívott egymással hatalmas csatát a futamgyőzelemért, többször majdnem összeértek az autóik, mígnem Bárkovics autójának sebességváltója elkezdte "kidobálni" a kettes fokozatot, és féktávon ez végzetesnek bizonyult. A pilóta többször a korlátnak csúszást is nehezen tudta elkerülni, és visszaesett a negyedik pozícióba. Makainak ettől kezdve már nem volt más dolga, mint tartani a vezető pozícióját, mögötte pedig Vladár érkezett, aki nagyon örült a második helyének. Az astrás mezőnyben Assenbrenner Tibor indult a pole pozícióból, de a startnál "elaludt" egy kicsit, úgyhogy ketten is megelőzték. Farkas László azonban nem örülhetett sokáig vezető helyének, ugyanis a negyedik körben Assenbrenner visszavette az irányítást, s miközben mögötte Bíró és Farkas egymást előzgette, ő "szép csendben" megnyerte a futamot. Assenbrennernek vasárnap hat pontot kell szereznie ahhoz, hogy övé legyen a bajnoki trófea, és ha sikerül begyűjtenie, az idényzárón már Clióval indul. Az A- és N-csoport összevont versenye sikerült a legszorosabbra - már ami a befutót illeti. A rajt után Kavecz István állt az élre, akit Hernádi László üldözött rendkívül elszántan. A végén Kavecz érezte, hogy az egyenesekben már nagyon nehéz tartani az ellenfelét, ezért igyekezett úgy alakítani a lekörözéseket (ők ketten majdnem a komplett mezőnynek adtak egy kört), hogy az neki legyen jó. A kezére játszott, hogy Hernádi régi gumikkal autózott, amelyek a végére túlmelegedtek, úgyhogy az utolsó körben a pilóta megcsúszott, és keresztbe fordult a célegyenes előtt. Így Kavecz aratta le a babérokat. A H- és F-csoportban olyasmi történt, ami nagyon ritkán esik meg autóversenyeken. A két szlovák, Miroslav Konopka és Andrej Studenic az első körtől kezdve előzgette egymást, és az utolsó előtti körben (három kanyarral a vége előtt) utóbbi került lépéselőnybe. A célegyenesbe kanyarodva azt látta, hogy bőszen lengetnek egy zászlót, ám mivel pont szembe sütött a nap, nem látta, hogy az nem a kockás lobogó, hanem a lekörözöttekre vonatkozó kék. Studenic azt hitte, leintették, úgyhogy lassított, Konopka pedig megelőzte, és megnyerte a versenyt. A legjobb magyar, Bódis Kálmán a dobogó harmadik fokára állhatott - a porschés pilóta saját bevallása szerint egy kicsit elrontotta a rajtot, majd az egyik rázókövön elállítódott az autója, úgyhogy a viadal második felében csúszkált a kocsi hátulja. A formulaautósok mezőnyében először indult hazai versenyen a német Formula-Renault-bajnokságban szereplő Paár Barna, és rögtön sikerült is nyernie, bár ő inkább csak felkészülésnek szánta ezt a viadalt a jövő heti német bajnokira. Az igazsághoz tartozik, hogy a géposztály egyeduralkodója, az izraeli származású Chanoch Nissany technika hiba miatt idő előtt búcsúzott. ---- M ---- A