Kísérlet járja be Európát

"Ebben az évben meg akarjuk nyerni a bajnokságot, a Bajnokok Ligáját és az Olasz Kupát is."
A merész kijelentés Adriano Gallianitól, a Milan alelnökétől (egyben ügyvezető igazgatójától) származik, akiről tudni kell, hogy szinte sohasem beszél a levegőbe. A mondatnak ráadásul különleges hátteret ad, hogy a Milan 2003 nyarán valóban begyűjtötte a BL-trófeát és a Coppa Italiát, 2004 nyarán pedig a scudettót, tehát két idény alatt már sikerült neki ez a hármas bravúr, most az a kérdés, hogy összejöhet-e egyetlen szezon alatt is.
Ha a keretet nézzük, akkor feltétlenül, hiszen a legutóbbi bajnokságot utcahosszal - a második helyezett Romát 11, a harmadik Juventust 13, a negyedik Intert 23 (!!) ponttal megelőzve - megnyerő Milan a nyáron tovább erősödött. A védelembe igazi világsztár érkezett, a Laziótól megvásárolt holland Jaap Stam, akiért ráadásul a két közvetlen rivális, a Juventus és az Inter is versenyben volt. Az óriási termetű védő mellett a középpályára Vikash Dhorasoo, a csatársorba pedig Hernán Crespo jött, és bár a francia nem éppen világklasszis futballista - ezt a felkészülési meccseken is bizonyította -, az argentin támadó mindenképpen annak számít, még akkor is, ha mostanában túlságosan sűrűn bajlódik sérüléssel.
Az érkezők miatt Ancelotti mesternek nem kellett átalakítania az alapfelállást, de a védelemhez azért hozzá kellett nyúlnia. Stam a jobb szélen és középen is bevethető, de miután a jobb oldalon Marcos "ingajárat" Cafú egyelőre elmozdíthatatlan, a hollandnak középen kellett helyet "találni". Nesta és Maldini közül az egyiknek mennie kellett, és logikusnak tűnt, hogy a veterán csapatkapitány foglalja vissza régi pozícióját a védelem bal oldalán. Több szakértő szerint egyébként ez lehet a piros-feketék gyenge pontja, Maldini ugyanis középen még remekül elirányítgatja a hátsó sort, a bal oldalon viszont sokat veszít hatékonyságából, miután a gyorsasága már messze nem a régi. (A 2002-es világbajnokságon nemegyszer előfordult, hogy Coco szinte csak arra figyelt, hogy a kapitány hibáit korrigálja.) Ezen a szélen ráadásul Pancaro és Kaladze személyében két kiváló "szakember" vár bevetésre készen, míg középen Maldini mellett csak az argentin Coloccini jöhet szóba. (A jobb oldalon Simic lehet Cafú és Stam alternatívája.)

A középpálya aligha változik: Ancelottinak nincs oka nyugdíjazni a jól bevált rombuszt, amelyben Pirlo van hátul, Kaká elöl, Gattuso és Seedorf pedig a két szélén. Ez még akkor is igaz, ha további két játékos, Ambrosini és Rui Costa is kezdőnek érezheti magát, előbbi ráadásul a csapatrész három posztján is bevethető. (Ambrosini helyzete kicsit hasonlít Donadoniéra, aki egykor szintén a Milan játékosa volt, és aki a válogatottba könnyebben került be, mint a külföldiektől hemzsegő klubcsapatba.)
A csatársorban az idényt bombaformában kezdő - a Lazio elleni Olasz Szuperkupa-mérkőzésen rögtön mesterhármast jegyző - Andrij Sevcsenko mellett tulajdonképpen bárki játszhat második éket, bár természetesen Crespo, Tomasson és a bokasérüléséből lassan felépülő Filippo Inzaghi is egészen más stílusban futballozik.
Az igazi újítások - mint mindig - ezúttal is a kispadról érkeznek. A kiszivárgott hírek szerint Carlo Ancelotti - akinek a klub a minap hosszabbította meg a szerződését egészen 2007-ig - állandóan azon töri a fejét, miképpen lehetne egy játékost új pozícióba helyezni, vagy a csapat egyik részét másképpen mozgatni a pályán. Carletto már korábban is rengeteg újítást vezetett be, hiszen a középhátvéd Simicből jobbhátvédet csinált, a magát középpályásnak tartó Kaladzét kivezényelte "balbunkóba", a klasszikus 10-esnek tartott Pirlót hátratolta egészen a védelem elé, majd kitalálta a 4-3-2-1-es "fenyőfaalakzatot".

A legfrissebb hírek arról szólnak, hogy Ancelotti a letámadást gyakoroltatja rengeteget övéivel, méghozzá úgy, hogy a csapat 4-3-3-as felállásban igyekezzen útját állni az ellenfél akciójának. A másik két változás egy-egy játékost érint: Massimo Ambrosini időnként ötödik számú védőt játszik majd, azaz ha az eredmény tartására kell figyelni, besegít a hátvédsornak. A szőke futballista jövője állítólag egyébként is az, hogy egy sorral hátrébb költözzön, addig is "gyakorolhat", valahányszor a Milan az eredmény tartására törekszik majd.
Amikor viszont támadni kell, elképzelhető, hogy egyszerre látjuk a pályán Tomassont, Kakát, Sevcsenkót és Inzaghit vagy Crespót. Hogy hogyan? Inzaghi vagy Crespo lehet az ék, őket balról Kaká, jobbról Seva támogatja, míg mögöttük Tomasson azt játszhatja, amit a dán válogatottban szokott: labdát adó második csatárt az előretolt ék mögött.
Akárhogy is történik majd, abban biztosak lehetünk, hogy a Milan minden fronton - Olaszországban és Európában is - főszereplője lesz az idénynek, ráadásul azonnal ezerrel akar száguldani, a bevezetőben már idézett Adriano Galliani szerint ugyanis az elején nem szabad pontot veszíteni, mert aki hátrányba kerül a többiekkel szemben, az csak keserves kínok árán tud a nyomukban maradni. Márpedig ezt a csapatot nem üldözésre, hanem elölhaladásra "gyártották".
A következő részben a Juventus, a Fiorentina, a Siena, a Reggina és a Livorno kerül terítékre ---- S ---- A