Az éjszakákat nem szereti

- Tévedni emberi dolog…
- Most mire gondol? A múlt hét végén nem is hibáztam, csak apró bizonytalanságaim voltak, de így is eléggé jó időt mentem. Fizikailag is kezdem utolérni magam. Nem értem, mire gondol.
- Arra, hogy a negyvenedik országos bajnoki címének apropójából szerettem volna beszélgetni önnel, erre amikor alaposabban utánaszámoltam, kiderült, hogy a hét végi már a negyvenegyedik volt. Mentségemre legyen mondva, nem volt könnyű dolgom, hiszen ezerkilencszáznyolcvanötig kellett visszakeresni az eredményeket, s azóta, ha jól számoltam, tizenegy nappali, nyolc középtávú, tíz hosszú távú, egy sprint országos bajnoki címmel, no meg négy váltó-, négy csapat- és három egyesületi váltóelsőséggel dicsekedhet. Ez összesen már negyvenegy. Sajnos lemaradtam a jubileumi gratulációról.
- Már negyvenegynél járnék? Bevallom, én sem tudtam pontosan… Sose búsuljon, majd az ötvenedik után összejön. De azért persze köszönöm.
- Ezek szerint még meg sem fordul a fejében a visszavonulás gondolata?
- Még nem. Imádok futni, szerencsére a családom is sokat segít. Amíg tart a lendület, nem hagyom abba. Persze már jóval nehezebb a dolgom, mint lánykoromban, amikor nem kellett éjszakánként fél tucatszor felkelni a gyerekekhez. Most már szerencsére a kisebbik lányom is két és fél éves, és nem ébred fel annyiszor, mint eddig. A férjem is néha napokra elutazik, ilyenkor persze még nehezebb.

- Nem lehet könnyű! Erőnlétileg hány százalékos teljesítményre képes most a csúcsformájához képest?
- Úgy nyolcvanöt-kilencvenre becsülöm a fizikai állapotomat, de egyre jobb leszek, egyre jobban oda tudom tenni magam az edzéseken. A nappal eddig is rendben volt, hiszen a gyerekek nagyszülei rengeteget segítenek, az éjszakák voltak kritikusak. De optimista vagyok, mint mondtam, imádok futni, kezd visszatérni az erőm, és hiszem, hogy ismét a világ élvonalába tudok kerülni.
- A kritikus éjszakáknál maradva, a fenti sikerlajstromban feltűnt, hogy egyedül éjszakai országos bajnokságot nem tudott nyerni. Nem szeret éjszaka versenyezni?
- Finoman szólva. Nem is nagyon szoktam indulni. Félek éjszaka az erdőben, talán a sérülésveszélyt sem szívelem, nem tudom.
- Szóval kétszeres világbajnokként ismét cél a nemzetközi élvonal?
- Egyértelműen oda tudok még érni. Az idén a svédországi vébén tizenhatodik lettem, és bár a második ellenőrző pontnál még második voltam, aztán több nagyobb hibát követtem el, és a végére úgy hat perc maradt bennem. De tudni kell, hogy a skandináv terepek nagyon aprólékosak, részletgazdagok, és a rajt pillanatában kapjuk meg a térképet, úgyhogy nincs túl könnyű dolgunk. A skandinávoknak persze mindez nem szokatlan, taroltak is a vébén. Jövőre Japánban, aztán meg Dániában lesz a vébé, ott talán könnyebb lesz.
- Öt év múlva pedig Magyarország rendezhet világbajnokságot. Kitart addig?
- Egy-két évre még előre tudok tekinteni, kétezer-kilenc viszont még nagyon messze van. De nincs kizárva. Figyeljen jobban, lehet, hogy addigra bajnoki aranyból is ötvenre kerekítek… ---- K ---- A