Vérre megy

A dolgok jelenlegi állása szerint - bármennyire meghökkentő is - valószínűleg meghagyják az olimpiai aranyérmét egy versenyzőnek, aki bizonyítottan vérdoppingvétséget követett el. Számunkra azért különösen fájdalmas ez, mert egy olyan versenyzőtől viszont, mint kalapácsvetőnk, Annus Adrián - aki a verseny előtt és közvetlenül utána úgyszintén előírásosan eleget tett minden ellenőrző vizsgálattal kapcsolatos kötelezettségének, beleértve a vérvételt is, továbbá esetében a tiltott szerek használata nem bizonyosodott be -, a zéró tolerancia jegyében elvették az aranyát. n Dióhéjban: az olimpia után három héttel - augusztus 18-án Athénban megnyerte az országúti egyéni időfutamversenyt - az amerikai Tyler Hamilton elindult a spanyol körversenyen klubja, a svájci Phonak színeiben. Szeptember 11-én ott is megnyerte az időfutamot, utána vérdoppingvizsgálat következett, amelyen lebukott. Az A-mintából kiderült, hogy transzfúzióval idegen vérrel dúsították az amerikai kerekes vérét, s ezt a B-minta minden kétséget kizáróan megerősítette. Mielőtt kizárták volna, Hamilton visszalépett a további küzdelmektől. Sértődötten tagad mindent, magyarázattal azonban képtelen szolgálni. n S hogy akkor miként úszhatta meg Athént? A Nemzetközi Olimpiai Bizottság a spanyol botrány hatására utólagos vizsgálatot indított, és szeptember 23-án elég furcsa kommünikét adott ki. Érdekes körülményekre derült fény: az olimpia idején Hamiltontól vett vér A-mintáját ugyan negatívnak jelezték a vizsgálók, az összetételét azonban gyanúsnak találták. Ezt az ellentmondást a B-minta vizsgálatával oldhatták volna fel, de ezt akkor nem végezték el. Vajon miért nem? n Hamilton megkapta az aranyérmet. A NOB vezérkara a spanyolországi lebukás után elrendelte a B-minta sürgős vizsgálatát: a WADA (Doppingellenes Világügynökség), a NOB illetékes tisztségviselői és a helyi görög laboratóriumi vezetők egymásra kenték a felelősséget, mert kiderült, hogy a helytelenül mélyhűtőben tárolt B-minta tönkrement, alkalmatlanná vált az utólagos vizsgálatra. Ennek következtében a Hamilton elleni fegyelmi eljárás eredmény nélkül zárult, s övé maradt az arany. n A vérdopping, pontosabban kimutatásának hiteles és megbízható vizsgálata, hosszú évekig váratott magára, míg ausztrál kutatók 2003-ban ki nem dolgozták korszerű, új módszerüket. A tévedhetetlen vérdopping-ellenőrzést elfogadta a Nemzetközi Kerékpáros-szövetség, s ennek eredményeként az idén először alkalmazták a Tour de France-on, majd a Vueltán, a spanyol körversenyen is. Athénban a NOB intézményesen, mindenkire kötelező módon ugyan még az idén sem vezette be, de számos sportág nemzetközi vezérkarával egyeztetett módon igen. A most 33 éves Tyler Hamilton nem csak húsz év után az első amerikai országúti menő, aki olimpiai aranyérmet szerzett, hanem azok közül is az első, aki vérdoppinggal megbukott a nemzetközi bringás mezőnyből. Hallatlan ellentmondás, feloldhatatlan paradoxon, hogy ez a két tény nem zárja ki egymást. Még furcsább, amit Richard Pound, a WADA első embere, valamint Jacques Rogge, a NOB elnöke szinte egybehangzóan jelentett ki: meggyőződésük szerint Hamilton nem érdemli meg az aranyérmet. n Hát akkor? S ezt éppen ők mondják?! A megnyilatkozásaik egyébiránt a legvadabb találgatásokra adnak okot, amelyek között állítólag olyan gyanúsítások is elhangzottak, hogy a doppingjárvánnyal erősen fertőzött amerikai küldöttség azzal a feltétellel ment el Athénba, hogy ott azután véletlenül se érhesse kínos doppingvád. Mi az ilyesmit - sietve tegyük hozzá - teljes képtelenségnek tartjuk, legfeljebb azt fűzzük hozzá: való igaz, egyetlen amerikai sem bukott le a görög fővárosban. Kivéve - utólag, és nem olimpiai ellenőrzés következtében - Tyler Hamilton, aki most abba a furcsa helyzetbe kerülhet, hogy dicsőséges olimpiai aranyérmesként minimum két évre eltiltják a versenyzéstől. Tetézi a bonyodalmakat, hogy az Orosz Olimpiai Bizottság, az ausztrálokkal teljes egyetértésben a Sportdöntőbírósághoz fordult annak érdekében, hogy Hamiltontól - akármilyen titokzatos módon semmisült is meg az athéni B-mintája - vegyék el az olimpiai bajnoki címet. Ennek következtében az orosz Vjacseszlav Jekimové lenne az arany, továbbá brozéremhez jutna a negyediknek beérkezett ausztrál Michael Rogers.Hiába, nem csak készülni, versenyezni, doppingolni is tudni kell manapság, a huszonegyedik század hajnalán. Sőt, a sikerhez olykor a sportjogban való jártasságra is szükség van.