A jó lehetőségnél nincs jobb

- Hány évet élt át kétezer-négyben?
- Ajjaj, nagyon sokat! Ott kezdődött, hogy átaludtam a szilvesztert. Nagyon fáradt voltam, talán beteg is, mindegy, a részletekre már nem emlékszem. Az év elején még nagyon fájt a lábam, de a prágai versenyre úgy-ahogy rendbe jött, az volt az én nagy visszatérésem. A bukaresti Európa-bajnokság is sikerült, de egyetlen eseménytől, a huszonnyolcadik nyári olimpiai játékoktól eltekintve az egész év nagyon jó volt, a szakosztályunk öt világversenyen nyert érmet, soha ennyi magyar bajnokunk, érmesünk nem volt, mint az idén, végre a kedvesemet is oltárhoz vezethettem.
- Még a nászútra is eljutottak.
- Két és fél hónappal az esküvő után. Amúgy ezek a kényszermegoldások jellemzőek az egész sportolói pályafutásomra.
- Hány országban járt ebben az évben?
- Nem is olyan sokban, talán hétben. Edzőtábor vagy verseny Franciaországban, Spanyolországban, Csehországban, Szlovákiában, aztán Európa-bajnokság Romániában, olimpia Görögországban, meg a nászút. Volt már ennél sokkal több is.
- Az Európa-bajnokságokkal kapcsolatban nem maradt hiányérzete?
- Nem különösebben. Bukarestben döntőzhettem, a budapesti abszolút Európa-bajnokságon pedig egy jópofa gála volt, amelyen aranyat is nyerhettem volna, de a bronzéremmel sem lehetek elégedetlen, nem voltak túlzott elvárásaim magammal szemben. Az olimpia kapcsán viszont beszélhetünk hiányérzetről, Athénban bennem maradt a jó eredmény. Rendesen felkészültem, és csak egy nagyon kicsivel több kellett volna ahhoz, hogy a japán Inoue ellen továbblépjek. Ez rossz. Tudom, hogy több olimpiám nem lesz már, ezért különösen sajnálom, hogy így alakult. Tudja, ahogy öregszem, úgy látom egyre tisztábban, hogy minden ehhez hasonló alkalmat meg kell ragadnia az embernek, ahogy az edzőm, Laci bá szokta mondani: a jó lehetőségnél nincs jobb. Az olimpia nem sokszor adatik meg egy sportoló életében, nekem így is az átlagnál többször volt lehetőségem részt venni rajta, ott lehettem Barcelonában, Atlantában, Sydneyben és most Athénban, ezután érzem, milyen nagy dolog volt, hogy annak idején, fiatalon nem remegett meg a lábam, és felállhattam a dobogó tetejére.

- Korábban említette, ha körvonalazódik, hogy civilként mivel foglalkozik majd a jövőben, arra is választ ad, milyen szinten folytatja a dzsúdót. Tud már válaszolni?
- Mondjuk úgy, igen biztatóan alakul a jövőm a paksi atomerőműnél, de az, hogy a munka és a versenysport mennyire fér majd meg egymás mellett az életemben, csak közben derül majd ki. Ami a közeljövőt illeti, a napokban Béres doktor úr egy kicsit megpiszkálja a lábam. Az Achillesem még a nyári paksi edzőtáborban fájdult meg, elképzelhető, hogy éppen emiatt a sérülés miatt nem sikerült egy-egy belső combdobás a fontos meccseken, a lényeg az, hogy rendbe kell hozni. Aztán úgy tervezem, hogy februárban a Hungária-kupán már ott leszek.

Emlékeztető

Olimpia, Athén (augusztus 14-20.). Férfiak. 66 kg: Ungvári Miklós helyezetlen. 100 kg: Kovács Antal helyezetlen.

Európa-bajnokság, Bukarest (május 14-16.). Férfiak. 60 kg: 7. Burján László. 66 kg: 9. Ungvári Miklós. 73 kg: Braun Ákos helyezetlen. 90 kg: 9. Rajcsányi Gergő. 100 kg: 2. Kovács Antal. +100 kg: Csizmadia Zoltán helyezetlen. Nők. 48 kg: Csernoviczki Éva helyezetlen. 57 kg: Szabó Brigitta helyezetlen. 63 kg: 9. Bejczi Zsuzsa

Abszolút Európa-bajnokság, Budapest (december 4.). Férfiak: 3. Kovács Antal és Kosztolánczy György

Az elmúlt négy év győztesei
2003 Kovács Antal
2002 Ungvári Miklós
2001 Kovács Antal
2000 Csák József ---- A csúcson Japán nagyasszonya

Talán felesleges is megemlíteni, milyen mély tisztelet övezi Japánban a küzdősportok legnagyobbjait, ám az elmúlt hónapokban közülük is kiemelkedett egy apró, mindössze 48 kilós hölgy, akit hazájában már már úgy imádnak a tinik, mint egy popsztárt. Tamura Rioko lassan egy évtizede uralkodik a nők legalacsonyabb súlycsoportjában, a krónikások 14 éves pályafutása során mindössze három vereséget jegyezhettek fel: az 1991-es barcelonai világbajnokság elődöntőjében, az 1992-es, ugyancsak barcelonai olimpia döntőjében és az 1996-os atlantai olimpia fináléjában hirdették ki ellenfelének győzelmét - 1990 óta az összes többi versenyen (beleértve két olimpiát és hat világbajnokságot) kizárólag Tani-Tamura felé mutattak a bírók a mérkőzések végén. Mellesleg az athéni bajnok azzal is történelmet írt, hogy a nők között elsőként tudott címvédőként győzni az ötkarikás játékokon. Tani-Tamura mellett meg kell említeni egy másik japán csillagot is, a 60 kilogrammos Nomura Tadahiro Atlanta és Sydney után Athénban is a dobogó legfelső fokára állhatott, korábban a dzsúdósok közül senkinek sem sikerült tripláznia.
S ami még különlegesebbé teszi e két sportcsillag idei produkcióját: Athénban a cselgáncsversenyek első napján a 48 kilós hölgyek és a 60 kilogrammos férfiak küzdelmeit rendezték meg. Nagy nap volt 2004. augusztus 14-e a dzsúdó történetében… ---- JANUÁR
Nincs magyar induló az athéni előolimpián, a tesztversenyen bronzérmet szerez az ausztrál színekben induló Pekli Mária. Ungvári Miklós bronzéremmel zárja a moszkvai Szuper A-viadalt, ám a podolszki edzőtáborban térdsérülést szenved.

FEBRUÁR
Nagy Viktória és Baczkó Bernadett is bronzéremmel zárja a szófiai Vk-viadalt, míg Braun Ákos a párizsi Szuper A-kategóriás versenyen állhat a dobogó harmadik fokára. A leondingi Vk-n Szabó Brigitta diadalmaskodik, míg a Hungária-kupán Hadfi Dániel a harmadik helyen végez.

MÁRCIUS
Varsóban, a Vk-viadalon Csernoviczki Éva szerez bronzérmet, míg a sérülése után visszatérő Kovács Antal tiszteletére Prágában játsszák el a Himnuszt - ezzel eldől: a paksiak kitűnősége negyedszer is részt vehet az olimpián. Rotterdamban Ungvári Miklós áll a dobogó tetejére, ezzel ő is kiharcolja az athéni indulás jogát.

ÁPRILIS
Ungvári Tbilisziben is jól szerepel, a harmadik helyezést szerzi meg. A miskolci országos bajnokságon az Eb-re készülő válogatottak többsége nem vesz részt. A MOB elnöksége úgy dönt, hogy az athéni megnyitón Kovács Antal viheti a magyar zászlót.

MÁJUS
A bukaresti Eb-n csak Kovács remekel, ezüstérmet szerez, ám a mieink közül senkinek sem sikerül növelnie a magyar olimpiai kvóták számát.

JÚNIUS
Az MJSZ elnöksége úgy dönt, hogy Nagy Ernő szövetségi kapitány nem kap helyet az Athénba utazó magyar csapatban, néhány nappal később a kapitány lemond posztjáról.

JÚLIUS
A rotterdami ifjúsági Eb-n Tóth Lilla ezüst-, Zámbori Bence és Szigetvölgyi Brigitta bronzérmet szerez.

SZEPTEMBER
Remek magyar szereplés a szófiai junior Eb-n: Baczkó Bernadett (57 kg), Mészáros Anett (70 kg) és Bor Barna (+100) aranyérmes, Magyarország második az éremtáblázaton. Magyar sikerek a paralimpián: Bíró Norbert, Vincze Gábor és Nagy Sándorné bronzérmet nyer.

OKTÓBER
Dzsúdóünnep a Papp László Sportarénában: Magyarországon viaskodnak a világ legjobb junior versenyzői, a mieink alaposan kitesznek magukért, Mészáros Anett (70) világbajnoki címet nyer, Burján László (60) és Bor Barna (+100) ezüstérmes.

NOVEMBER
Három magyar érem a ljubljanai U23-as Európa-bajnokságon: Hadfi Dániel (100) arany-, Bor Barna (+100) és Budai Anita (70) bronzérmet vehet át az eredményhirdetéskor.

DECEMBER
Az első abszolút Európa-bajnokság Budapesten: Kovács Antal és Kosztolánczy György egyaránt bronzérmet szerez. ---- Mihamarabb felednénk az athéni olimpiát.
Már a Görögországba vezető út is sok áldozatot szedett, a kvalifikációs világbajnokságon betliztek a magyarok, a tavaszi kvótaszerző sorozat utolsó köreiben bukott el Braun Ákos, Csizmadia Zoltán és Szabó Brigitta, így mindössze két dzsúdósunk utazhatott az ötkarikás játékokra. Sebaj, gondoltuk, a minőség ellensúlyozza majd a mennyiséget, hiszen az olimpiai és világbajnok Kovács Antalról és az Európa-bajnok Ungvári Miklósról volt szó. Csakhogy a sorsolás újabb pofont hozott, az első körben Kovácsnak a - játékok rajtjáig - legtöbbre tartott dzsúdós, a japán Inoue, míg Ungvárinak a kétszeres Európa-bajnok azeri Izmailov jutott. A tatamin mindkét magyar megtette a magáét, a paksi versenyző többet nyújtott, mint a japán, ám a címvédőt óvó bírók szerint ez kevés volt a sikerhez, Ungvárinak viszont sikerült a bravúr, hogy aztán egy könnyebnek ígérkező meccsen, a portugál Pina ellen elvérezzen.
Még az sem segített, hogy a 66 kilósok küzdelmeinek napján Ungvári edzője, Bíró Tamás a biztonsági őrök figyelmét kijátszva bejutott a tatami mellé, hogy onnan támogassa tanítványát. A kockázatos akció érdekében a tréner még a hajkoronájától is megszabadult, így - némi jóindulattal… - hasonlított a Hangyási László akkreditációs kártyáján szereplő fotóhoz. A két edző közötti jelentősnek mondható súlykülönbség nem szúrt szemet a szigorú őröknek.
Az iráni Miresmaeili esetében alig egy kilogrammról volt szó, ezt azonban - természetesen - észrevették a mérlegelésnél, s a kétszeres világbajnok, a 66 kilogramm legnagyobb esélyese nem léphetett szőnyegre az olimpián. Más kérdés, hogy eszébe sem volt, hiszen az első mérkőzésen egy izraeli dzsúdóssal kellett volna összemérnie erejét, ám Miresmaeili tartotta magát hazája politikájához (Iránban évek óta tiltanak minden jellegű kapcsolatot az általuk "cionista rezsimnek" nevezett Izrael képviselőivel), még úgy is, hogy ezzel le kellett mondania a zsebben érzett éremről. Iránban mindenért kárpótolták, aranyérmesnek járó juttatásokban részesült, s talán jobban ünnepelték, mint az ország két "igazi" olimpiai bajnokát.
A béke vagy te, sport!