Szabolcsi Szilviának máris véget ért az idény

- Az olimpia előtti hetekben még felcsillant a remény, hogy szabadkártyát kaphatok, ebben a számban ugyanis három orosz lány is kvótát szerzett, a szabályok szerint viszont csak kettő vehetett volna részt a versenyen - mondta a BVSC sprintere. - Az oroszok sportdiplomáciája jó volt, a miénk meg semmilyen, mert végül mindhárom lány indulhatott. Mindenesetre azt hiszem, már sikerült feldolgoznom, hogy nem lehettem ott Athénban.
- Megfordult a fejében, hogy befejezi a pályafutását?
- Igazából csak az olimpiai felkészülés során. Úgy gondoltam, Athén után már a családé, a gyerekeké lehet a főszerep, de a történtek után nem volt kérdéses, hogy folytatom. Nagyon rossz szájízzel búcsúztam volna a kerékpársporttól, ezt pedig nem akartam.
- Tavaly hónapokon keresztül a nemzetközi szövetség svájci edzőközpontjában készülhetett, ezek szerint nem a körülményeken múlt a siker?
- Sokat rágódtunk azon, mi lehetett a kudarc oka. Sok összetevője van, de az egyik legfontosabb éppen az aiglei edzőtábor volt. Tizenhét hetet töltöttem el ott, és minden hetem ugyanúgy nézett ki. Hiányzott a változatosság, azt hittem, a versenyzők majd egymást húzzák előre, de ebből nem lett semmi. Nagyon sok súlyt veszítettem, és ezzel az erőm is egyre fogyott. Amikor ezt szóvá tettem a tábort irányító Frederic Magnének, azt válaszolta, így készülnek a francia világbajnokok is, nekem is legyen elég enynyi. Az itthoniak közül nem volt kivel megbeszélnem a problémáimat, néhány héttel a vége előtt pedig nem mertem azt mondani, hogy elég, hazamegyek.
- Nem is akar visszamenni?
- Nincs rá lehetőségem. De ha lenne, akkor se mennék.
- Most itthon készül?
- Igen, újra Hazai Gyuri bácsi irányítja a munkámat, Pataki Ibolya vezeti az edzéseimet és Bánhidi Ákosnál gyorskorcsolyázom.
- Visszatér a jégre?
- Nem hinném, hogy versenyezni is fogok, de a felkészülésemhez nagyon sokat hozzátesz majd a korizás, talán visszanyerem az erőmet. Most nyugodtan csinálhatom, hiszen a kerékpárosidényem gyakorlatilag véget ért.
- Hogyhogy?
- A decemberi Los Angeles-i Világkupa-futamon éppen csak lecsúsztam a pontszerző helyekről, nem volt szerencsém, már az első körben összekerültem az olimpiai bajnokkal, és mivel megszűnt a reményfutam, már nem is küzdhettem tovább. Aztán néhány nappal később leterített valami nyavalya, ezért ki kell hagynom a hét végi manchesteri Világkupát. A sydneyire pedig nincs is pénz, vagyis nem tudom kiharcolni a világbajnoki indulás jogát. Marad a nyári Európa-bajnokság, azon talán elindulok az omniumversenyben. De tudja, mit, talán jót is tesz majd néhány feszültségektől mentes hónap.