Elkéredzkedett a kislányától

Ennek kiderítéséig tárcsázzuk Veres Péter mobilszámát. A nyíregyházi születésű kiválóság a hírek szerint parédés játékkal vezette az Unicaja Almería együttesét újabb bajnoki címig, talán az sem volna meglepetés, ha ismét klasszisunk érdemelné ki a spanyol Aranylabdát.

Szóval, telefon három: Veres Péter nem kortyol levest, ellenben ő is időt kér. "Elnézését kérem, Olaszországban vagyok, de holnap már otthon leszek, utazom a válogatotthoz, alig várom, hogy a srácok között legyek" - szabadkozik az 1979-es születésű fiatalember, akit kérésének megfelelően csütörtökön kapunk majd el néhány szóra. Minden bizonynyal menedzserével tárgyalt a hogyan továbbról, mi tagadás, ajánlatokban nem lehet hiánya.

Na de vissza hazánk első számú játékosához, a magyar kalapácshoz, aki már várja hívásunkat. Rögvest meg is tudjuk tőle: a levest nem Japánban kanalazta be, hanem idehaza, ám nem Tiszaújvárosban, hanem odahaza, Kaposvárott. Ezennel egyértelművé is válik: nem húzza magára a nemzeti mezt Azerbajdzsán, Moldávia és Szlovénia ellen. "Így igaz, ezt meg tudom erősíteni - kezdi a példakép. - Nagyon fárasztó idényen vagyok túl, sajnos a kupa sem úgy sikerült, ahogy elterveztük, nem jutottunk a négy közé. Egy tini feladóval próbálkoztunk, kikaptunk az ötszettes csata végén a tavalyi bajnoktól úgy, hogy nekünk is volt meccslabdánk. Mindazonáltal nem ez a fő oka a távolmaradásomnak: úgy érzem, eljött az ideje a fiatalításnak, játsszon csak a helyemen a tehetséges Németh Szabi, kapja meg a tizenegyes mezt, drukkolok neki. Úgy vélem, nem kell részleteznem, milyen helyzetben van a magyar válogatott, nem sok minden változott körülötte.

Azt, amit öt-hat éve szajkózok, az Egyesült Államokból hazaérkező Forman Józsi két nap alatt a saját bőrén tapasztalhatta. Sajnos. A profizmus területén fényévnyire vagyunk az elittől."
Nehéz volna szavaival vitába szállni… Mégis, sokan bíztak benne, az ígéretek megvalósítása ellenére Kántor Sándor a hét végén 167-szer, 168-szor és 169-szer is magára ölti a piros-fehér-zöld trikót. Ami késik, talán nem múlik: ki tudja, talán a vb-selejtező második vagy harmadik körében, vagy mondjuk jövőre, Japánban, a világbajnokságon (de szép volna!) visszatér, mert mint felvetésünk nyomán mondta: "Kiskapuk mindig léteznek..."

A jövővel kapcsolatosan is érdeklődtünk a klasszisnál, aki el is árult egy nem mindennapi titkot! Eszerint: a 2005-2006-os idénytől a Kaposvárt erősíti! "Egy évet még lehúzok Japánban, ugyan országon belül is voltak ajánlataim, sőt kerestek Olaszországból, Németországból és Franciaországból is, a Panasonic Panthers Oszaka együttesének mondtam újra igent.

Fogalmazzunk úgy: elkéredzkedtem a lányomtól... Most kezdi a sulit Kaposvárott, így egyedül megyek. Bizony nem lesz könynyű a családnak, de majd csak kibírjuk valahogy. Jövő év májusában viszont irány haza - végleg. Tartozom annyival a Kaposvárnak, hogy megpróbáljak viszonozni valamit. Nem levezetni jövök majd! Ha az egészségem engedi, két évig a legmagasabb szinten szeretnék játszani, és emellett az edzősködést is elkezdem a csapatnál" - magyarázta a 34 esztendős profi, akinek döntése, kell-e mondani, óriási örömet okozott a somogyi szakosztálynak.

Örül Forman József és Demeter György is ennek (apropó, Demeter: nem volna meglepetés, ha ő ülne a következő idényben a Kométa kispadjára...), jól tudják, így talán nagyobb figyelem övezi majd a bajnokságot. A két szövetségi kapitány azt már természetesen sajnálja, hogy nem számíthat (egyelőre?) a négyesütőre, ám tiszteletben tartja a döntést. "Sok jó játékos van a keretben, éhesek a fiúk a sikerre, nagyon bízunk bennük" - formálta a szavakat Forman Jószef, akitől megtudtuk: a várva várt Európa-klaszszis feladó, a német Friedrichshafen kiválósága, Bundesliga-bajnoka, Koch Róbert is beköltözött a tiszaújvárosi edzőtáborba. Veres Péter ugyebár ma teszi meg ugyanezt, azaz Kántor Sándor kivételével hazánk legjobbjai készen állnak a menetelésre. Ugye, Japánig lépnek?