Bodrogi a harmadik helyen áll a Touron

"Már megmondtam, hogy az idei Touron jól akarom érezni magam. Amikor megpillantottam Jant magam előtt, belém nyilallt, hogy senki másnak sincs olyan nagy lehetősége, mint nekem, hiszen közvetlenül előttem tekert a legnagyobb riválisom. Nagyon jó érzés, amikor az ember megelőzhet valakit…" - értékelte mosolyogva a szombaton történteket Armstrong, az amerikai kerekes a Tour első szakaszán emlékezetes produkciót nyújtott, megelőzte az egy perccel előtte indított Ullrichot.

A német csillagnak nem volt kedve mosolyogni: "Mindent kiadtam magamból, teljesen kipukkadtam. Természetesen nem lehetek elégedett azzal, hogy Lance megelőzött, mert jól akartam teljesíteni, és ezért mindent megtettem, talán a pénteki baleset hatása lehetett. Csak azzal biztathatom magam, hogy ezek nem a legszerencsésebb napjaim, a Tour pedig még három hétig tart" - így Ullrich, aki vasárnap már kicsit szerencsésebb volt, a befutó előtt kettészakadó mezőny elején haladt, s így öt másodpercet faragott a hátrányából. Nem sok, de Ullrich szempontjából talán egy kicsit biztató.

A vasárnapi 181.5 kilométeres etap persze számunkra nem ezért lesz emlékezetes: magyar résztvevője is volt annak a 140 kilométeres szökési kísérletnek, amely a nap egyik legjelentősebb eseményét jelentette. A kvartett az első részhajrá után állt össze, Bodrogi mellett helyet követelt magának benne a franciák (kis) kedvence, Thomas Voeckler (aki tavaly éppen egy sikeres szökésnek köszönhetően napokon keresztül viselhette a sárga trikót), Bodrogi korábbi klubtársa, a spanyol Canada, valamint a francia Calzati. Közülük az összetettben a Crédit Agricole magyar légiósa állt a legjobban, 59 másodperces hátrányban volt az amerikai Zabriskie mögött, ám hamar változott a helyzet: a négyperces előnnyel tekerő bolyban "virtuálisan" Bodrogi Lászlóé volt a sárga mez!

"Fantasztikus látni így egy magyar kerékpárost, ugyanakkor nagyon fáj, hogy nem lehetek ott, nem segíthetek neki. Az összes magyar kerékpáros és a sportág barátai nevében mondhatom, büszkék vagyunk Lacira!" - lelkendezett Eisenkrammer Károly, a Magyar Kerékpársportok Szövetségének (MKSZ) elnöke, aki maga is a televízió képernyője előtt tölti a júliusi délutánokat.
Voeckler, Canada és Calzati mindkét gyorsasági hajránál maga elé engedte a magyar versenyzőt, így Bodrogi összesen 12 másodpercnyi időjóváíráshoz jutott - ez pedig később azt jelentette, hogy az amerikai Hincapie-t és a kazah Vinokurovot is megelőzte az összetettben.

Mert a szökevények előnye a hajrában rohamosan fogyott. Az idei Tour első hegyi sprintjét Voeckler még megnyerte (így ő húzhatta fel a hegyek királyát illető pöttyös trikót), ám attól kezdve a sprintereké volt a főszerep. Az essartsi befutónál az ausztrál McEwen indított kedvező pozícióból, ám végül a belga Boonen volt a legerősebb, és McEwent még Bodrogi csapattársa, a norvég Hushovd is megelőzte. A magyar kerekes a mezőny közepén, a 107. helyen gurult át a célvonalon, de egész napos remek teljesítményének köszönhetően az összetettben Zabriskie és Armstrong mögött immár a harmadik helyen jegyzik.
Talán nem is kell mondani, hogy soha magyar kerékpáros nem járt még ilyen magasságokban. ---- "Nem készültem igazán a szökésre, csak megpróbáltam tartani a lépést a többiekkel az elején, akkor ugyanis éppen akció volt a mezőny elején. Ekkor elég sok kanyar és körforgalom rázta szét a mezőnyt, amely szét is szakadt, körülbelül tizenöten némi előnyt szereztünk. Tizenhét kilométernél következett az első sprint, ez még sok csapatot érdekelt, mert a mezőny fel tudott zárkózni, de a részhajrá után négyünknek sikerült ellépnünk.
Attól kezdve nagyon keményen dolgoztunk, reménykedtünk benne, hogy a mezőny elég messzire elenged bennünket, de ezúttal az üldözőknek más terveik voltak. Nagy nehezen összegyűjtöttünk három és fél, négypercnyi előnyt, de aztán újra rákapcsolt a mezőny, talán a cél előtti hegyi hajrá érdekelte őket. Nem beszéltünk meg semmit a szökevénytársaimmal, a két részhajránál maguktól engedtek előre, ők is tudták, hogy nekem szükségem lehet az időjóváírásra. A hegyi hajránál már nem éreztem annyi erőt magamban, hogy én is sprinteljek, lemaradtam, de nem sokkal később a többieket is befogta a mezőny.
Nagyon nehéz nap volt, de a jó hangulat kárpótol ezért, a Crédit Agricole-nál Hushovd második helyét és az én szereplésemet is dicsérik a vezetők.
Az első két szakaszon igencsak elfáradtam, így hétfőn csak azzal foglalkozom majd, hogy biztonságban megbújjak a mezőnyben, és amennyire lehetséges, kipihenjem magam a keddi csapatidőfutamra."

---- Ebben az évben is elkészítették a Tour-mezőny "Leg, leg, leg…" listáját, amelyből kiderül többek között, hogy…
…az átlagos Tour-induló 179 centi magas, 71 kilogrammos, nyugalmi állapotban 50-szer üt a szíve percenként, a tüdejével pedig egyszerre 5.69 liter levegőt tud beszippantani. Ezek egy átlagos kerékpáros, nem egy átlagos ember adatai.
…a legnehezebb kerekes a svéd Magnus Backstedt, a Liquigas-Bianchi versenyzője 95 kilót nyom, ezt nehéz lesz az Alpokban cipelni.
…a legkönnyebb az olasz Leonardo Piepoli, aki a maga 57 kilójával lényegesen jobban érzi magát az emelkedőkön.
…a legmagasabb a belga Johan Van Summeren, ő kis híján eléri a két métert, ehhez csupán két centiméter hiányzik.
…a legalacsonyabb a francia Samuel Dumoulin, az AG2R-ből mindössze 158 centiméter magasra nőtt.
…a legjobb tüdővel a francia Christophe Moreau és a spanyol Mikel Astarloza büszkélkedhet, mindketten 7.66 liter levegőt tudnak egy szuszra beszívni.
…a "legnyugisabb" kerekes címén ketten osztoznak, az amerikai Chris Horner és a francia Laurent Lefevre szíve csupán 35-ször dobban percenként.