A szétlövésben voltak jobbak

GALAMBOS PÉTERGALAMBOS PÉTER
Vágólapra másolva!
2005.07.25. 22:24
Címkék
Ha az amerikaiaknak csak az eredmény számít, akkor megvan az okuk a felhőtlen örömre, egyébként akár aggódhatnak is: mi lesz, ha igazán fajsúlyos vetélytársakkal hozza őket össze a sors. Mert hiába állnak az egyébként teljesen súlytalan és gyakran abszurd FIFA-világranglista 6. helyén (ez a válogatott történetének legjobb pozíciója), vasárnap késő este siralmas játékra voltak csak képesek az Arany-kupa döntőjében.
Kasey Keller (középen) és Frankie Hejduk a kupa emelgetése közben láthatóan nem törôdött azzal, mekkora szerencse kellett a gyôzelemhez
Kasey Keller (középen) és Frankie Hejduk a kupa emelgetése közben láthatóan nem törôdött azzal, mekkora szerencse kellett a gyôzelemhez
Kasey Keller (középen) és Frankie Hejduk a kupa emelgetése közben láthatóan nem törôdött azzal, mekkora szerencse kellett a gyôzelemhez
Kasey Keller (középen) és Frankie Hejduk a kupa emelgetése közben láthatóan nem törôdött azzal, mekkora szerencse kellett a gyôzelemhez
Kasey Keller (középen) és Frankie Hejduk a kupa emelgetése közben láthatóan nem törôdött azzal, mekkora szerencse kellett a gyôzelemhez
Kasey Keller (középen) és Frankie Hejduk a kupa emelgetése közben láthatóan nem törôdött azzal, mekkora szerencse kellett a gyôzelemhez

Az eddigi gyôztesek
1991Egyesült Államok
1993Mexikó
1996Mexikó
1998Mexikó
2000Kanada
2002Egyesült Államok
2003Mexikó
2005Egyesült Államok
Hazai pályán, a CONCACAF-zónában is inkább kis-, esetleg középcsapatnak számító Panama ellen, amely időnként lefutballozta őket a pályáról. Nem egyszerűen arról van tehát szó, hogy nem ment nekik a befejezés. Nagy szerencséjük, hogy 0-0 után a tizenegyeseket jobban rúgták.

Mentségeket azért találhatnak, ilyen mindenekelőtt a sérültek nagy száma. A finálé előtt két-két védő (Eddie Pope, Steve Cherunoldo), középpályás (Pablo Mastroeni, Steve Ralston) és csatár (Conor Casey, Pat Noonan) dőlt ki a torna során összeszedett sérülések miatt. De ettől még nem kellett volna a többieknek olyan rosszul teljesíteniük, hogy az még Bruce Arenát, a szövetségi kapitányt is önkritikára késztette - a győztes összecsapás után néhány perccel.

"Nagyon rossz meccs volt, jó pár futballistánk pocsékul játszott" - ismerte el Arena, aki annyiban szerencsésnek mondhatja magát, hogy a kínszenvedést nem a kispadról kellett végignéznie, oda ugyanis eltiltása miatt nem ülhetett le.

Az első félidő jobbára kiegyenlített volt, ami máris a közép-amerikai csapatot dicséri, tekintve, hogy a finálét sem Panamavárosban, hanem New Yorkban rendezték. Sőt a panamaiak lőttek egy lesgólt (centiken múlt az eset), és volt egy majdnem üres kapus helyzetük, igaz, Jimmy Conrad meg egy méterről fejelt fölé. Langyos második játékrész után valamelyest nézhető hosszabbítás következett, amelyben Jorge Luis Dely Valdés - az Európában sokkal jobban ismert, de csak az Arany-kupa elején szóhoz jutó Julio César fivére - kényszerítette nagy védésre Kasey Kellert, majd Alberto Blanco rontott óriási ziccerben.

A büntetőpárbajban Panama négyből háromszor hibázott, az Egyesült Államok csak egyszer. "Gyakoroltuk a tizenegyeseket, de mindenképp el akartuk kerülni őket, mert tisztában voltunk a rivális kapus kvalitásaival" - mondta szomorúan José Hernández mester, de megjegyzendő, a forgatókönyv változatosabb volt annál, amit e nyilatkozat sugall: Luis Tejada próbálkozását valóban kivédte Keller, Dely Valdés azonban a lécet találta el, Blanco meg fölé lőtt. ("Emlékeztem, hogy Tejada a Dél-Afrika elleni negyeddöntőn is balra lőtt. Nem vagyok egy nagy tizenegyesölő, de ha van némi háttérinformációm, egész jól csinálom" - szerénykedett Keller.) Felipe Baloy küldte csak jó helyre a labdát, míg az amerikaiaktól Santino Quaranta, Landon Donovan és Brad Davis is a hálóba tüzelt.

Davist érdemes kiemelni, mert ez volt mindössze a második válogatott találkozója, ráadásul egy rossz emlék is nehezítette a koncentrálását: másfél évvel ezelőtt, a Honduras elleni olimpiai selejtezőn kihagyta a maga büntetőjét. "Bradnek remek bal lába van. Ezért amikor odajött hozzám, és megkérdezte, akarom-e, hogy jóvátegye a hibáját, azt feleltem, menjen oda, és rúgja be" - árulta el az Arenát helyettesítő Glenn Myernick, aki az ominózus selejtezőn is edzőként dolgozott. "Elmondtam egy rövid imát, és ugyanoda céloztam, ahová akkor. Biztos voltam benne, hogy még egyszer nem történhet meg ugyanaz" - így a 23 éves Davis.

"Az embernek nincs sok lehetősége a nemzeti tizeneggyel trófeákat nyerni. Lehet, hogy ez volt az utolsó, úgyhogy megbecsülöm" - jegyezte meg Landon Donovan, és talán az is megfordult a fejében, hogy ha a százhúsz perc alatt begyötör egyetlen gólt, még egy trófeát a kezébe vehetett volna. Így viszont nem ő, hanem Tejada kapta meg a torna legjobbjának járó díjat, mi több, a legkiválóbb kapusnak is a panamaiakét, Jaime Penedót választották. Az amerikaiak a gólkirályi címet tudták még megkaparintani, DaMarcus Beasley révén. A torna legjobb tizenegye a következőképpen fest: Penedo (panamai) - Baloy (panamai), Caballeros (hondurasi), Onyewu (amerikai) - Beasley (amerikai), Donovan (amerikai), Patino (kolumbiai), L. E. Pérez (mexikói) - T. Moreno (kolumbiai), Tejada (panamai), W. Velasquez (hondurasi).

Arany-kupa, döntő
Egyesült Államok-Panama 0-0 - 11-esekkel 3-1
New York, 31 000 néző
V: Batrez (guatemalai).
EGYESÜLT ÁLLAMOK: Keller - Conrad, Hejduk, Vanney, Onyewu - O’Brien, Beasley (Olsen, 114.), Dempsey (Davis, 80.), Armas - Donovan, Wolff (Quaranta, 62.)
PANAMA: Penedo - Rivera, L. Moreno, J. A. Torres, Baloy - A. Blanco, G. Gomez, Medina (L. A. Henriquez, 87.), Mitre (A. L. Rodríguez, 42.) - J. L. Dely Valdes, Tejada
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik