Két cikluson át, 1996-tól irányította az Európai Vívószövetséget Kamuti Jenő. Sokáig úgy tűnt, hogy a harmadik szakasznak is nekivág, de aztán a zalaegerszegi Eb idején, július 2-án tartott közgyűlésen mégis visszalépett. A vívópályafutásáért 1977-ben nemzetközi fair play-díjjal kitüntetett sportember ezen tettét többen újabb sportszerűségi díjjal jutalmaznák - ugyanis Kamuti személyes érdekénél fontosabbnak tartotta a sportág jövőjét.
Kamuti Jenô bízik abban, hogy sikerül megerôsíteni az európai vívást (Fotó: Farkas József)
Kamuti Jenô bízik abban, hogy sikerül megerôsíteni az európai vívást (Fotó: Farkas József)
- Bátran állítom, soha nem tapasztalt tétje volt a választásnak - eleveníti fel a nemrégiben történteket Kamuti Jenő. - Vagy minden marad a régiben, tehát rossz irányban megy tovább a sportág, vagy pedig az új elnökkel nagy lehetőségeket kap Európa, és ennek következtében hamarosan a világ vívása is. Be kell látnom , az irányításom alatt nem tudtuk leküzdeni a köztem és a nemzetközi szövetség elnöke, René Roch közötti ellentéteket, s ez kihatott az európai szövetségre is. René Roch-sal szakmai konfliktusaim voltak, amit nem tudtam feloldani, mert nem volt hozzá pénz. Aliser Uszmanov viszont gazdag mecénás, aki évente csaknem kétmillió euróval támogatja az orosz vívást, emellett Angliában karitatív tevékenységet is folytat. Mivel egykor ő is ezt a sportágat űzte, látja, milyen nehézségekkel küszködünk. A tagországok számát tekintve nincs gond, legalábbis mennyiségileg, ám ezek zöme fantomország.
A főszerepet a páston ma is ugyanaz a tíz-tizenkét nemzet játssza, mint hosszú ideje, ám a döntésekben az értő kisebbséget elnyomja a megvett, igen, vállalom ez a szót, a megvett többség. Ezt bizonyítja a nemzetközi szövetség tavaly decemberi kongresszusa, amelyen a legfontosabb testületbe, a végrehajtó bizottságba nem került egyetlen francia, orosz, olasz és magyar szakember sem. A szabályok egyre bonyolultabbak, érthetetlenebbek, a sportág néha élvezhetetlen, közvetíthetetlen. Ki bír ki például egy negyvenperces tőrasszót, amilyenben pedig Zalaegerszegen is volt részünk.
- Az ötvenegy éves Uszmanov lesz a megváltó? Ezért lépett vissza a javára? - Nagyon bízom benne. Azért is tartottam ki az utolsó pillanatig, hogy jó tempóban adjam át neki a helyem. Most örülök, hogy megvalósult a tervünk, és tényleg remélem, hogy a segítségével sikerül megerősítenünk az európai vívást, hiszen a kontinens az eredmények alapján nemcsak a páston, hanem az irányításban is megérdemli a rangos pozíciókat. Az egyéni ambícióimról mondtam le Uszmanov, azaz a vívás érdekében.
- Zalaegerszegen érdekes ötlettel is előálltak, nevezetesen azzal, hogy a vívás a nyári olimpiai programból kerüljön át a télibe, s emellett az ötkarikás műsorra is van javaslatuk. - A vívás sorsát nagyban befolyásolja majd a november tizediki, katari nemzetközi kongresszus, amelyen véglegessé válik a pekingi olimpia programja, ám addig az európai országok kétszer, szeptemberben és az októberi, lipcsei vébén is tanácskoznak majd. Szeretnénk, ha Pekingben a hat egyéni szám mellett két férfi és két női csapatverseny lenne. A két-két szakág aztán megbeszélés szerint változhatna, de ehhez ki kell dolgozni egy rendszert. Az olimpiai "évszakváltás" azért tűnik indokoltnak, mert a nyárin nem bővíthető a műsor és a résztvevők száma. Ha a téli olimpián teljes világbajnoki programot bonyolíthatnánk le, azzal mindenképpen nyerne a sportág.
Saját pénzből Az egykori olimpiai ezüstérmes tőröző vívás iránti szerelmét, elkötelezettségét az is jól példázza, hogy sportdiplomáciai tevékenységét saját pénzből fedezte, az európai, s ezen belül a magyar vívásért tett lépései, utazásai a Magyar Vívószövetségnek egyetlen fillérébe sem kerültek.