Jön a második lépcsőfok

Több mint négy évtized elteltével kisebb múltidézés történt Németországban, hiszen ismét az 1. FC Köln, Duisburg (illetve anno Meidericher SV), Eintracht Frankfurt hármas foglalta el egy bajnoki dobogó három fokát Németországban. A Bundesliga első, 1963-64-es évadjában az élvonalban volt ez a sorrend, néhány hónappal ezelőtt pedig a másodosztályban, azaz ezúttal nem kupaindulást, "csak" feljutást értek a medáliák.

A három alapító tag közül különösen a két magyart, Tököli Attilát és Szabics Imrét foglalkoztató 1. FC visszatérésének örültek, hiszen sokan úgy vélik, a Köln és a Bundesliga összetartozik. A gárda 1998-ig képtelen volt kiesni az első osztályból, azt követően viszont felült a hullámvasútra. Három kiesés és három feljutás került fel azóta az egylet statisztikai lapjára, egyszerre két évet csak kétszer töltött el ugyanabban a ligában (1998 és 2000 között a második vonalban, 2000 és 2002 között pedig az első osztályban), de most a hajdani legendás játékos, Wolfgang Overath klubelnök szerint huzamosabb ideig szeretne tábort verni a legjobbak között.

"Fel kellett jutnunk, ez összejött. A második lépés a bentmaradás. Természetesen újoncként nagyon nehéz szezon vár ránk, de a csapatunk elég erős ahhoz, hogy megragadjon a legjobbak között. A harmadik évben a nyolcadik és a tizenkettedik hely között szeretnénk végezni, a negyedikben pedig már a legjobb pozíciókért akarunk küzdeni. Ha mindez sikerül, csak akkor mondhatjuk, hogy megoldottuk a házi feladatunkat" - mondta a tavaly hivatalba lépő Overath.
Picit talán merésznek tűnő célkitűzések, de ha csak a környezetet nézzük, cseppet sem lehetetlen küldetés. A költségvetés 41 millió euró (persze, ezen a téren azért nehéz versenyezni a nagyokkal…), a bérletekből 25 ezret szerettek volna eladni, ez már régen összejött, 43 ezres átlagnézőszámot várnak a RheinEnergie-stadionba, ezzel sem lehet gond, mint ahogyan már az anyagiakkal sincs, hiszen csak most a nyáron - igazolásokkal és fizetésemelésekkel - 21 millió eurót "pumpáltak" a profi keretbe.

Ezen körülmények között kell Uwe Rapoldernek, az új vezetőedzőnek (a régi tréner, Huub Stevens családi okok miatt hazatért Hollandiába, és a Roda JC-nél vállalt munkát) ütőképes társulatot összeraknia. A legkevesebb gondja a csatársorral lesz, ott csak a kiegészítő embereket kell megtalálnia Lukas Podolski köré. Mennyiségre biztosan megvannak a csatárok (Szabics Imre, a Rapolder kívánságára érkező Peter Madsen, Anthony Lurling és a Regionalliga gólkirálya, Patrick Helmes is a nyáron csatlakozott a kerethez), minőség terén viszont csak Podolski a "tuti", a többiek ilyen szinten hosszú távon még nem tudtak egyenletes teljesítményt nyújtani.

Hátrább viszont néhány bevált erőtől (Sebastian Schindzielorz, Dimitriosz Grammocisz és a kapusposztért zajló Alexander Bade, Stefan Wessels verseny győztese) eltekintve inkább abban reménykedhetnek a Dóm városában, hogy valaki átlépi a saját árnyékát (Carsten Cullmann, Christian Lell, Christian Rahn, Björn Schlicke, Tököli Attila), illetve kilép a tehetségek bűvköréből (Lukas Sinkiewicz, Marvin Matip).

Ha ez összejön, aligha lehet kérdés a megkapaszkodás, ha nem, akkor a hullámvasút elindulhat lefelé.

Aki még sokat érhet: Szabics Imre
A 49 Bundesliga-meccsen 14 gólt szerző magyar csatár csaknem 500 ezer euróért érkezett a Dóm városába, és minden forrás kezdőjátékosként számol vele. Persze, ehhez előbb fel kell gyógyulnia a furcsa sérüléséből, ha ez összejön, alighanem helye lesz a támadósorban. Ha Kölnben is olyan villámrajtot vesz, mint Stuttgartban (bemutatkozásként két gól), könnyen elfogadják, de ha úgy játszik, mint az előző stuttgarti évadjában, gyorsan a padon találhatja magát a nagy konkurencia miatt.

További érkezők: Grammocisz (Kaiserslautern), Helmes (Siegen), Lurling (Feyenoord), Madsen (VfL Bochum), Matip (VfL Bochum), Nickenig (1. FC Köln II), Schlicke (Hamburg)

Aki hiányozhat: Alexander Voigt
A másodosztályban a védelem és a középpálya egyik legmegbízhatóbb tagja volt, 33 mérkőzésen öt gólt szerzett. Lejárt a szerződése, és bár a Köln szerette volna megtartani, ő inkább követte edzőjét, Huub Stevenst, és a holland élvonalbeli Roda JC-hez igazolt. Ô volt a keret egyik leghűségesebb tagja, hiszen 18 év után hagyta el a "kecskéseket". A helyére próbálták megszerezni Murat Yakint, aki azonban visszakozott.

További távozók: Ebbers (Aachen), Federico (Karlsruhe), Lejan (Wuppertal), Niedrig (Kiel), Grujics (Alanyija Vlagyikavkaz), Fábio Bilica, Cartasz (mindkettő ismeretlen helyre) ----
Uwe Rapolder, akárcsak előző állomáshelyén, Bielefeldben, 4-2-3-1-es felállásban küldi pályára csapatát. A négy védő közül a két szélsőhátvédnek a támadásokat is kell segítenie. A védelem előtt kap helyet egy biztosító és egy labdaelosztó ember. Előttük Podolski visszavont középcsatárt játszik, a két szélsőnek a kontráknál is óriási szerep juthat, az előretolt éknek pedig főképp a labdatartás és a támadásbefejezés lesz a feladata. ---- "Ô az évszázad tehetsége. Ösztönből is játszik, a bal lába pedig csodálatos. Rengeteg örömöt jelent ilyen tudású játékossal együtt dolgozni. Jobb napjain egyedül eldöntheti a mérkőzéseket, illetve magával ragadhatja a többieket."

Uwe Rapolder, az 1. FC Köln újdonsült vezetőedzője méltatta így kerete legjobb, legértékesebb játékosát, Lukas Podolskit, vagy ahogyan gyakran emlegetik, Prinz Poldit (Poldi herceg). Tette ezt úgy, hogy alig néhány hete dolgoznak együtt, korábban legfeljebb kívülállóként szerezhetett tudomást arról, mire is képes valójában a még mindig csak 20 éves csatár. Podolski már most kultikus figurája az egyesületnek, egyelőre az összes kérőjének nemet mondott (2007-ig van érvényes szerződése), kérdés, meddig bírja ezt, hiszen a Kölnnél sokkal jobb perspektívával rendelkező, tehetősebb klubok hívják. Csak a Bayern München hajlandó lenne évi 1.5 millió eurós fizetést folyósítani neki… De ő egyelőre a hűség mellett tört lándzsát.

Első felnőtt (fél) szezonjában, a 2003-2004-es idényben 19 találkozón 10 gólig jutott, aztán legutóbb a másodosztályban már 30-on 24-ig, nem mellesleg kiosztott 10 gólpasszt is, ezzel megnyerte a "kanadai táblázatot". Még a Bundesliga II-ből is állandósítani tudta a helyét a Nationalelfben, hogy mit tud a labdával, a Konföderációs Kupán is láthattuk, amelyen négy mérkőzésen három gólt vállalt. ---- Duisburg (újonc)
Ötéves másodosztályú szereplés után a Bundesliga egyik alapítója (még Meidericher SV néven) ismét az élvonalban szerepelhet, igaz, messze nem olyan reményekkel, mint fennállása első, bronzéremmel zárult BL-évadában. Túlzás lenne összeszokott csapatról beszélni az MSV esetében, ennél a klubnál nagyobb fluktuációt egyik élvonalbeli társulat sem mutathat fel: három év alatt 39 játékos érkezett, 48 pedig távozott. Norbert Meier vezetőedző kicsi, de kiegyensúlyozott kerettel próbálja meg kiharcolni a bentmaradást, a jelszó: nem az egyén, hanem a csapat a sztár.

Eintracht Frankfurt (újonc)
Bár a keret tapasztalatlanabb, mint néhány közvetlen vetélytársé, a Kicker és a Sport Bild szakírói szinte egyetértenek abban, hogy a három újonc közül a hesseni csapat harcolhatja ki a legkönnyebben a megkapaszkodást. A Frankfurt anyagilag jobb helyzetben van, mint két éve, legutóbbi "újoncidénye" előtt, hosszú idő után először kapta meg mindennemű feltétel nélkül az első osztályra érvényes versenyengedélyt. Az újjáépített, Waldstadion helyett immár Commerzbank-Arena névre hallgató létesítmény is rengeteg lehetőséget rejt magában, így szinte minden adott egy szebb jövőért. Már csak bent kellene maradni…

Arminia Bielefeld (13.)
Az első osztályú csapatok közül a Bielefeld hajtotta végre a legnagyobb kiárusítást, az Arminia keretéből 15 játékos távozott a nyáron. Ráadásul a csapatot váltók között több biztos, hazája válogatottjánál is figyelembe vett kezdőember (a dél-afrikai Buckley, az albán Skela és a német Owomoyela) volt, nélkülük pedig nehéz lesz az egymást követő második évben is elkerülni a kiesést. Reményt adhat, hogy a környezet már tudja, hogyan kell megvívni az élet-halál harcot, illetve a több, "sötét lónak" számító új szerzemény (például Zuma, Kobylik vagy Krupnikovics) közül némelyik simán beválhat.

Arminia Bielefeld(12.)
Arra a kérdésre, hogy min kellene javítani az előző idényhez képest, a Kicker a ’Lautern esetében a következő választ adta: "Tulajdonképpen mindenen. A koncentráltabb védőmunkától kezdve a nagyobb egységen át a motiváción és a középpályások tempóváltásain keresztül a befejezésekig mindenen. Idegenben a bátorság is hiányzik." A nagy kérdés, lehet-e ezen úgy változtatni, hogy csaknem tucatnyian távoztak a pfalziaktól, miközben neves erősítésről nem igazán lehetett olvasni? Ha igen, nem kérdés a bentmaradás, ha nem, akkor alighanem irány a purgatórium.
(Zárójelben az előző szezonbeli szereplés.)