A puskát megtöltötték

"Csak a bajnoki cím számít", "Bayern-vadászok" - a két legnagyobb német sporthetilap különszámában ezen címekkel vezetik fel a Schalkét bemutató cikkeket, így talán nem túlzás, ha mi is azt állítjuk, a gelsenkircheni együttes lehet a Bayern München első számú kihívója a 2005-2006-os idényben.

A Schalkénál 1958 óta várják az újabb bajnoki címet (a Bundesligában még egyszer sem sikerült az élen végeznie a gárdának…), ennek érdekében a vezérkar egy évvel a Marcelo Bordon, Mladen Krsztajics, Lincoln, Aílton kvartett megszerzése után ismét hajlandó volt invesztálni a keretbe, igaz, elsősorban a béreket tekintve. A Stuttgarttól 6.9 millió euróért megvett Kevin Kuranyi, valamint a rajt előtti napokban a Djurgardentől kétmillióért megszerzett Sören Larsen kivételével az összes, kulcsembernek szánt játékos - Zlatan Bajramovics, Fabian Ernst - ingyen érkezett, ám a havi javadalmazásuk nem oldható meg fillérekből.

Ugyanakkor mindannyian szerepeltek Ralf Rangnick edző "kívánságlistáján", Rudi Assauer menedzser teljesítette a tréner óhaját (ráadásul eltüntette az olyan zavaró "faktorokat" is, mint a 2004-es gólkirály Aílton), így aztán nem lehet mellébeszélés, a Schalkénak meg kell céloznia a salátástálat.
"Nem kérdés, szívesen lennénk bajnokok, de a futballban ilyet nem lehet csak úgy betervezni és kijelenteni, hogy igen, mi leszünk a bajnokok. A legfontosabb, hogy ismét kijussunk a nagy pénzzel kecsegtető európai porondra" - fogalmazott Rangnick. Assauer hasonlóképpen visszafogott optimizmussal nyilatkozott: "Már az előző szezonban is hónapokon keresztül igazoltuk, hogy partiban tudunk lenni a favorizált Bayernnel. Talán ebben az évadban összejön, hogy az utolsó pillanatig nyílttá tegyük a versenyfutást."

A keret erősségét elnézve a BL-be jutás gond nélkül teljesíthető, a pénzügyi helyzet tükrében viszont egyenesen kötelező. A költséges projektek (igazolások, stadionépítés stb.) miatt a klub adósságállománya 110 millió euróra nőtt, ami csak jelentős bevételi források felfedezésével és megtartásával csökkenthető. Ha nem, akkor kártyavárszindróma fenyeget, olyan, amilyenből az ősi ellenség szomszédvár, a Borussia Dortmund talán most kezd el kilábalni.

Német szinten ugyanakkor a királykékek még így is a tehetősek közé tartoznak, világszinten viszont ez messze nem így van. Milan Baros kilencmillió eurós lelépési díja sok volt a klubnak (legfeljebb kölcsönbe jöhet a cseh), Per Kröldrup átigazolásáról már megegyezett az Udinesével, aztán az Everton 7.5 milióra emelte a tétet, a Serie A negyedikje pedig arra az ajánlatra bólintott rá, a tízmilliónál nagyobb volumenű transzfereket pedig nem is engedheti meg magának az egyesület. "Ha ezt tennénk, egy ország üvöltene fel, és hazardírozónak bélyegezne bennünket. Ha majd egyszer eljutunk odáig, hogy a milliókért megvett klasszisokat is le tudjuk ültetni a kispadra, elmondhatjuk, végre felzárkóztunk például az angolokhoz" - jegyezte meg Rangnick.

De még így is mindenki egyetért abban, ha nem dől össze a vár, a Schalke lehet az a német klub, amely hosszabb távon is versenyképes lehet a Bayern Münchennel.

Aki még sokat érhet
A Kicker osztályzatai alapján a Bundesliga legjobb középpályását sikerült megszereznie a nyáron a Schalkénak, hiszen Ernst 2.79 átlagának nem volt párja az élvonalban. (A második helyen záró Ballack 2.98-at ért el.) A válogatott futballista legutóbb 33 mérkőzésen két gólt szerzett a Werderben, továbbá kiosztott négy gólpasszt (egy szezonnal korábban pedig karriercsúcsot jelentő tízet), valamint hibátlanul szűrt a védelem előtt. A Schalkénál sem kell mást tennie…

További érkezők: Bajramovics (Freiburg), S. Larsen (Djurgarden), Cziommer (Twente), Kuranyi (VfB Stuttgart), Bungert, Neuer (mindkettő saját nevelés)

Aki hiányozhat
Az ő esetében a hiányzás csak akkor igaz, ha nem ismételné meg az előző évadban látott, önmagához mérten visszafogott produkcióját. A 2004-ben még 28 találattal gólkirályi címet szerző brazil megfelezte a góljai számát, ráadásul nem is tudott tökéletesen beilleszkedni a gelsenkircheni gépezetbe. A nyáron ugyan egy válogatott csatáron, Hankén is túladott a királykék egyesület, Rudi Assauer mégsem habozott különösebben, amikor Aíltonért befutott a Besiktas ajánlata.

További távozók: Delura (Hannover), Hanke (Wolfsburg), Hesse (Lübeck), Lamotte (1860 München), Kmetsch (visszavonult), Oude Kamphuis (Mönchengladbach), Petereit (Schalke II), Pinto (Alemannia Aachen), Ünlü (Besiktas), Vermant (FC Bruges) ----
A Schalke az előző évadban hol két, hol pedig három csatárral rohamozott, és ez az idén sem lesz másképp, még ha lapzártánkig csak négy épkézláb támadó (Kevin Kuranyi, Ebbe Sand, Gerald Asamoah, Sören Larsen) volt a keretében. A bátrabb variációban legfeljebb a német közönség gyönyörködhet, míg a Bajnokok Ligájában és a Bundesliga fontosabb ütközetein az óvatosabb, kétcsatáros szisztéma kerül elő, a középpályán a támadásokra orientált Ernst, Bajramovics, Lincoln, Asamoah kvartettel. ---- Ahhoz képest, hogy tavaly nyáron hatalmas zsákbamacskaként értékelték a megvételét, Lincoln a Schalke egyik legjobb játékosává nőtte ki magát, az előző idényben az együttes tengelyében nem is igazán volt párja.

A Kicker rangsorában a középpályások között Zvonimir Soldóval holtversenyben a harmadik helyen végzett (csak újdonsült csapattársa, Fabian Ernst és Michael Ballack került elé), többek között a Bayern München ellen varázslatos gólt szerzett szabadrúgásból, öszszességében pedig karriercsúcsot jelentő 12 találatig és 10 gólpasszig jutott. A korábbi két szezonban (még a Kaiserslautern első és második csapatában) összesen négy gólt és öt asszisztot könyvelhetett el.

Az Atlético MG-ben nevelkedő középpályás 2001-ben jött át Európába, a Kaiserslautern hívó szavára. A "vörös ördögöknél" töltött első idényében még remekelt (nyolc gól, hét gólpassz), utána következett a fent említett elszürkülés. Érdekes módon ő is ugyanúgy került el a ’Lauterntől, mint hajdan Michael Ballack: a kispadról vitte el egy nevesebb klub, ahol aztán kiteljesedhetett. Gelsenkirchenben már fél év után újabb esztendővel megtoldotta az eredetileg 2007 nyarán lejáró szerződését, Rudi Assauer, a Schalke menedzsere pedig olyan, érte tett ajánlatokat utasított vissza, mint a Corinthians által kínált 10 millió euró. ---- Borussia Dortmund (7.)
Pénz nincs, csapat azért van - alighanem így jellemezhető leginkább a Dortmund. A kilencvenes évek egészének, illetve az új évezred elejének túlköltekezése olyan anyagi válságba taszította a klubot (jelenleg is 90 millió az adósság), hogy a tavasszal a sikerekben jelentős részt vállaló vezetőknek (Gerd Niebaum elnök, Michael Meier menedzser) távozniuk kellett, a Reinhard Rauball vezette új elnökség zászlaján pedig a pénzügyi konszolidáció szerepel jelszóként. Ennek megfelelően a BVB a nyáron alig egymillió eurót költött játékosokra, miközben hárommillióért eladta Ewerthont a Zaragozának, továbbá megszabadult olyan, jól fizetett futballistáktól, mint Evanílson vagy Oliseh. A csapatát az 5-12. helyre váró Bert van Maarwijk edzőnek a saját nevelésű fiatalokra, valamint a maradó ászokra (Roman Weidenfeller, Christoph Metzelder, Tomás Rosicky, Jan Koller, Sebastian Kehl) építve kellene az európai porond felé kormányoznia együttesét.

Hamburg (8.)
Az előző évadban a HSV sokadszor nem tudta megtenni az utolsó lépést a "senki földjéről" a jegyzett (értsd: az európai kupaszereplést egyenes ágon kiharcoló) futballtársadalomba, most viszont a Hansa-városban egyértelmű cél az UEFA-kupa. Thomas Doll edző jobbára az előző szezonban látott keretére támaszkodik, hiszen a lényegi erősítéseket (Daniel Van Buyten, Émile Mpenza, Benjamin Lauth, Khalid Boulahrouz) már tavaly nyáron megtették, az idén mindössze egy helyre, a visszavont középcsatár/irányító posztjára igazoltak, igaz, oda minimum világklasszisjelöltet. Rafael van der Vaart 5.1 millió euróért hagyta ott nevelőklubját, az Ajaxot, általános vélemény szerint a környezetváltozás jót tehet neki. Az elsőkerékhajtással nem is lehet gond, hátul viszont bárki játszik a védelem két szélén, nem lesz életbiztosítás…

Wolfsburg (9.)
A főszponzor Volkswagen a tavasszal még valahogyan "lenyelte", hogy a Wolfsburgnak egyenes ágon nem sikerült bejutnia az UEFA-kupába, de az új évadban már kötelező lenne az első öt közé kerülnie vagy megnyernie a Német Kupát. A Bundesliga egyik "szürke egerének" tartott VfL tavaly ősszel nyolc fordulót követően vezette a bajnoki tabellát, utána azonban következett a hatalmas zuhanás, amelynek kilencedik hely lett a vége. Holger Fach edző és Thomas Strunz menedzser az új idényben tulajdonképpen az állásával játszik, hiszen a VW elöljárói már jelezték, a 90 százalékban a birtokukban lévő leányvállalatnak ideje lenne pozitív színben feltűnnie.

(Zárójelben az előző idénybeli szereplés.)