A régi jó barátok felháborodtak

Sírós-nevetős megemlékezés volt két esztendővel ezelőtt. Ország-világ az Aranycsapatról beszélt, a mi legendás válogatottunkról, hiszen 2003. novemberében ünnepeltük az évszázad mérkőzésének, a londoni 6:3-nak az ötvenéves évfordulóját. Sokan könnyezték meg az idő múlását, s mindenekelőtt a pótolhatatlan veszteségeinket, Bozsik József, Kocsis Sándor, Czibor Zoltán, Lantos Mihály, Lóránt Gyula, Zakariás József, Budai László, Hidegkuti Nándor halálát, mondván, sohasem lesz ennek a kis országnak ilyen zseniális futballcsapata. De nevethettünk is, hiszen a mi aranylábú játékosaink mégiscsak legyőzték, mi több, futballra oktatták a hazájukban addig veretlen, s meglehetősen öntelt angolokat.

Emlékezni sem tudunk méltóképpen

Aztán tessék, elszáguldott egy-két újabb esztendő, és most itt állunk egy kusza, zűrzavaros, s mindenekelőtt Puskás Ferenc pályafutását is besározó ügy kellős közepén. Hogy futballunk nincs, azt már évek, évtizedek óta tudjuk – ám az emlékeink eddig kárpótoltak valamelyest mindezért.
Csakhogy a jelek szerint már emlékezni sem tudunk méltóképpen.

Micsoda nagy felhajtás volt, amikor jött a Real Madrid! Lapunkban visszaszámoltunk, megszólaltattunk szinte mindenkit itthon avagy éppen Spanyolországból, hogy kellőképpen megadjuk az esemény rangját.
Tessék, mi lett ebből is!?

A Nemzeti Sport csütörtöki számában interjút olvashattak Puskás Ferencnével. Bözsi néni megdöbbentő vallomást tett, amelyből kiderült, hogy egyszerűen visszaéltek a férje nevével. Azt is megtudhattuk, micsoda alkudozás folyt a család és a gálameccs szervezői között. S Öcsi bácsi élete társa azt sem tagadta, még az is megfordult a fejében, itthagyja Magyarországot nagybeteg férjével együtt…

Egy héttel a londoni 6:3 ötvenkettedik évfordulója előtt Grosics Gyulával és Buzánszky Jenővel beszélgettünk. Most nem Öcsi bácsi felejthetetlen visszahúzós cseléről, vagy a Fekete párduc cigánykerekezéséről, még csak nem is Hidegkuti bombagóljáról. A téma a Puskás Ferenc körül kialakult pénzügyi zűrzavar, a nevével fémjelzett gála utóhatása, Öcsi bácsi relikviáinak eladása volt.
Így kell ünnepelnünk, vagy emlékeznünk az idén?

A legismertebb magyart nem becsülik meg

Íme, Buzánszky Jenő vallomása.
"Nehéz megszólalnom ebben az ügyben, annyi keserűség és indulat van bennem. Szomorú, hogy drága barátomról ezt kell mondanom, s elnézést is kérek a Jóistentől ezért, de kész szerencse, hogy Öcsi nem tudja felfogni, mi történik körülötte. Bárcsak olyan egészségi állapotban lenne, hogy reagálhatna erre a gyalázatra. Tudom én, hogy mit csinálna, egyenként mindenkit elküldene a tudom is én hová, s úgy, de úgy beolvasna azoknak az embereknek, akik viszszaéltek a nevével, hogy sohasem felejtenék el a szavait. Mert erről van szó, valakik nagyon megkeverték ezt az egészet. Pénzt akartak keresni a nagybeteg Öcsi segítségével, idehozni a Real Madridot, rengeteg jegyet eladni, hatalmas bevételt szerezni, csak fizetni, azt nem akartak ezért. Kérdem én, ha Pelé vagy Platini nevével hirdetnek meg egy gálát, vagy mondjuk egy televíziós műsort, akkor a két világsztár nem kapja meg a tisztes jussát? Hát hol élünk, az ötvenes vagy hatvanas években, a párthatalmi időkben? Elismerem, a meccs, a Real meghívása remek ötlet volt. Ezt bizonyítja, hogy az emberek csaknem megtöltötték a stadiont, de hogy volt képük mindezért először egy labdát, meg filléreknek számító két és fél millió forintot felajánlani a Puskás családnak? Hát ennyit ér az Öcsi!?

Milyen ország ez, hogy nem becsülik meg a legismertebb magyart, hogy ilyen megalázó helyzetbe hozzák azt a férfit, akit a világ minden pontján megsüvegelnek? Nem szeretnék személyeskedni, s igazából nem is tudom, kire haragudjak, de nincs ez így rendjén. Megértem Bözsit. Megértem és támogatom a harcában, mert ez már egyértelmű harc a részéről, egyrészt, hogy megóvja férje emlékét, másrészt mert pénzt kell szereznie, hiszen a férje gyógykezeltetése irdatlan összeget emészt fel. Meg aztán csak megerősíthetem, amit Bözsi mondott, ők már évekkel ezelőtt megegyeztek Öcsivel, ha a sors úgy hozza, eladják a relikviákat. Kész szerencse, hogy minden Budapesten maradt."

Már nincs támogatás a gyógykezelésre

Grosics Gyula, a Fekete párduc hasonló véleményen van, mint a csapat egykori jobbhátvédje.
"Tökéletesen egyetértek Jenővel, engem is mélységesen felháborít, ami ebben az ügyben zajlik. Arról bezzeg most senki sem beszél, hogy a kormány egy tollvonással megszüntette a Puskás Ferenc gyógykezelésére szánt támogatást. Hónapok óta már egy fillért sem ad, így a Kútvölgyi kórháznak csaknem húszmillió forinttal tartozik a Puskás család. Nesze neked méltóság, nesze neked a múlt megbecsülése! És nem csak Öcsiről mondott le a kormány látványosan, megszüntette több korábbi legendás sportoló támogatását is. De hagyjuk ezt, hiszen még a jó szándékkal szervezett Real-meccsből is ez lett, marakodás, magyarázkodás. Elképesztő, még szegény Bözsit vádolják azzal, hogy pénzéhes, anyagias, és hasonlók, de azok beszélnek így, akiknek lelkiismeret-furdalásuk van, amiért visszaéltek a Puskás névvel. Méghogy egy labda, meg két és fél millió forint. Szégyen! Alapítványt hoztak létre húszmillió forinttal, de ahhoz a pénzhez nem nyúlhat hozzá Bözsike, csak ha a kuratórium engedélyezi. Nem csodálom, ha elkívánkozik innen…" ---- M ---- H