"A nőket szeretni kell!"

FÜREDI MARIANNEFÜREDI MARIANNE
Vágólapra másolva!
2005.12.07. 03:00
Címkék
A sportág legeredményesebb aktív hazai edzőinek egyike, a BSE-t irányító Kasziba István szerdán ünnepli 60. születésnapját, de már a jeles dátum előtt többen megkeresték őt. Születésnapi jókívánságokkal  és aggódva.
A mester munkában: Kasziba István ha kell, játékosai lelkét is ápolja
A mester munkában: Kasziba István ha kell, játékosai lelkét is ápolja
A mester munkában: Kasziba István ha kell, játékosai lelkét is ápolja
A mester munkában: Kasziba István ha kell, játékosai lelkét is ápolja
A mester munkában: Kasziba István ha kell, játékosai lelkét is ápolja
A mester munkában: Kasziba István ha kell, játékosai lelkét is ápolja

KASZIBA István

Született: 1945. december 7., Jánoshalma
Válogatottságainak száma: 28
Legnagyobb sikerei edzőként: 7x bajnok (1989, Vasas; 1991, 1994, 1995, 1996, Eger; 1999, Vértes Volán; 2004, BSE); 4x Magyar Kupa-győztes (1994, 1995, 1996, Eger; 1999, Vértes Volán); BEK-7. (1996, Eger); Eb-10. (1997, női válogatott)
"Miután az újságban megjelent, hogy a Nyíregyháza elleni meccsen nem én ültem a kispadon, sokan érdeklődtek az egészségi állapotom felől – mondta Kasziba István. – Nos, átestem egy alapos kivizsgáláson, mindent rendben találtak, nincs szervi bajom. A stressz pedig a szakma velejárója… Szóval jól vagyok".

Aztán a rá jellemző erőteljes hangon mesélni kezdett. A hatvan évről. Mint mondta, ezt a számot csak azok érthetik meg, akik megélik. Ez mérföldkő, ekkor kezdődik el szép lassan az idős kor. Itt még azok is megállnak, visszatekintenek, akik egyébként nem szoktak mérleget készíteni. Kasziba István szerencsésnek vallja magát, mert az eddigi hatvan évből több mint negyvenötöt a röplabdázás töltött ki.

"Húsz évet játszottam. Jó iskolát kaptam Rácz Sándor testnevelő tanár úrtól Baján, ő tanított meg röplabdázni. Kora meghatározó utánpótlásedzője volt, sok válogatott került ki a keze alól. Manapság is emlékszem az első edzésre, 1960. október harmadikára… Akkoriban a sportban vidéken kevésbé lehetett érvényesülni, a tehetségek útja a fővárosba vezetett. Hatvanhétben a Szpariba kerültem, majd két év múlva a Honvédba. Ez volt életem egyik legszebb szakasza. Akkor a sport révén lehetett utazni, évente tíz-tizenkét külföldi túránk volt, világot láttunk, jól éreztük magunkat. Az a rengeteg élmény egész életemet meghatározta."
Pályafutása befejezése után egyenes út vezetett az edzői kispadhoz. Először férfiakkal dolgozott, majd a Szpari férfiszakosztályának megszűnését követően, rövid gondolkodási idő után belevágott a nők irányításába. Véleménye szerint háromféle edző van: férfi-, női, valamint utánpótlástréner, és úgy gondolja, már megmarad a hölgyeknél. A női röplabda lett a mindene.

"Jól éreztem magam a lányokkal, mindig feltaláltam magam a körükben. A nőket szeretni kell! Az együttműködéshez velük ez a kulcs. Ezt nem lehet elhatározni, megjátszani. Ők megérzik a szeretetet, ám ha nincs meg a lelki kapcsolat, nehéz bármit is kezdeni. Ahhoz, hogy csúcsteljesítményt érjünk el, a trénernek az edzésekre is fel kell tüzelnie magát, és ezt a lelkesedést kell átadnia a játékosoknak is. Ahol ez az összhang nem alakult ki, nem is működött tartósan a kapcsolat".
Kasziba István elégedett eddigi életével, megtalálta önmagát.
"Amikor kezdtem, nem gondoltam volna, hogy ez lesz az életem. De nem mondhatom, hogy valamit is megbántam volna az eddig megtett úton".
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik