Talpra állni, feledtetni a doppingbotrányt, visszahódítani a támogatókat, bebizonyítani, hogy a sportág életképes – ez volt a 2005-ös esztendő legfontosabb feladata a magyar atlétika számára. Mi tagadás, nem volt csekély vállalás.Mert hiába maradt egy ezüstérem (diszkoszvetés, Kővágó Zoltán), egy-egy ötödik (Pars Krisztián, kalapácsvetés) és hatodik hely (Zsivoczky Attila, tízpróba) azt követően, hogy Annus Adriánt és Fazekas Róbertet viharos körülmények között megfosztották az athéni olimpia bajnoki címétől, még tavaly tavasszal is főként a doppingesetek révén került szóba a sportág, ha a magyar atlétika volt a téma.
Kétórás esôszünet után 209 centiméteren folytatták a tízpróba magasugrószámát a helsinki világbajnokságon. Zsivoczky remekelt: 215-ig jutott
Kétórás esôszünet után 209 centiméteren folytatták a tízpróba magasugrószámát a helsinki világbajnokságon. Zsivoczky remekelt: 215-ig jutott
Kétórás esôszünet után 209 centiméteren folytatták a tízpróba magasugrószámát a helsinki világbajnokságon. Zsivoczky remekelt: 215-ig jutott
Kétórás esôszünet után 209 centiméteren folytatták a tízpróba magasugrószámát a helsinki világbajnokságon. Zsivoczky remekelt: 215-ig jutott
Már csak azért is, mert a két dobó ügye a nemzetközi döntőbíróság elé került. A két atléta ugyanis folyamatosan bizonygatta ártatlanságát, ám álláspontjukat bebizonyítaniuk hitelt érdemlően végül nem sikerült. A CAS határozata végül lezárta a meglehetősen hosszúra nyúlt cirkuszt (a végeredmény: Annus és Fazekas két éven át nem versenyezhet), a figyelem ismét a pályákra irányulhatott.
Megérte figyelni.
Korábban ugyanis sohasem fordult elő, hogy a magyar atléták az idény összes világversenyéről éremmel térjenek haza – most azonban ez is megtörtént. A helsinki világbajnokságon Zsivoczky Attila a dobogó harmadik fokára állhatott fel, rajta kívül Pars Krisztián került még a legjobb nyolc közé, hetedik lett.
Az akadályfutó Tóth Lívia rajtolt még hasonló esélyekkel a finn fővárosban, hiszen őt is jegyzik a világelitben, ám hiába futott jól, az egyik akadályba beakadt a lába, nagyot esett, és elszálltak a reményei.
Két héttel később Izmirben az universiádén kárpótolta magát, magabiztosan megnyerte a versenyét. Ugyanitt Máté Gábor diszkoszvetésben, Listár Nikolett 100 méteres síkfutásban bronzérmes lett.
Az utánpótlás Európa-bajnokságról, a junior-kontinensviadalról és az ifjúsági világbajnokságról összesen 11 érmet hoztak el a magyar versenyzők – négy arany volt köztük.
Az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon is helytálltak az ifjú magyar atléták, akik ötször állhattak fel a dobogóra. Decemberben a mezei futó Európa-bajnokságon Bene Barnabás ismét remekelt, kiváló versenyzéssel immár harmadik korosztályos kontinensbajnoki címét szerezte meg.
Az év legjobbja
Az év – …SIKERE?
– Egyértelmű, a bronzérmem, amelyet Helsinkiben, a világbajnokságon szereztem.
– …KUDARCA? – Ötödik helyezés a fedett pályás Európa-bajnokságon. Most már nem bánt, de bevallom őszintén, akkor bizony igencsak csalódott voltam.
– …VERSENYE? – A világbajnokság volt a legnehezebb, és számomra egyben a legjobb is.
– …MEGHATÓ ÉS VICCES PILLANATA? – Megható volt, amikor felnőtt-világversenyen életemben először a dobogón álltam. Vicces, hogy az utolsó versenyemen, Talance-ban nagyon fáradtan éppen 8000 pontot értem el. Örültem is nagyon.
– …DÖNTŐ PILLANATA? – Nem volt olyan, amelyik a többinél fontosabb. A világbajnokságon minden pillanat számított, nem szabadott hibáznom ahhoz, hogy meglegyen a bronz.
– …HAZAI FELFEDEZETTJE? – Nem sok hazai versenyt láttam, de a főiskolás országos bajnokságon Dezső Ákos futása nagyon tetszett.
– …LEGJOBB KÜLFÖLDI ATLÉTÁJA? – A rúdugró orosz Jelena Iszinbajeva, aki egyeduralkodó a versenyszámában, és immár átjutott az öt méter felett is.
