Varga Ákos óvatosan kelt át patakokon s folyókon – de voltak, akik nem úszták meg szárazon, azaz kiestek
Varga Ákos óvatosan kelt át patakokon s folyókon – de voltak, akik nem úszták meg szárazon, azaz kiestek
A Guineába való visszatérés bizonyos szempontból új színt hozott a Dakar-mezőny életébe – a gyakori vízátkelések miatt. Ezen a napon az útvonalat jó néhány patakocska, valamint egy-két folyó keresztezte, némelyik nem is volt olyan kicsi. A motorosok közül volt akinek szó szerint elúsztak az álmai, de az egyetlen versenyben lévő magyarnak szerencsére nem.
Varga Ákos egyáltalán nem vállalt kockázatot, a vizes szakaszokon is óvatosan ment át, az azonban meglepte, hogy olykor majdnem az ülésig ért a víz. Ám tudva, hogy ez a viadal egyetlen maratoni szakasza (ez azt jelenti, hogy a szervizcsapatok Guineába nem követték a karavánt, úgyhogy az esti szereléskor mindenki csak magára számíthatott), végig nagyon vigyázott a motorjára.
Ennek meg is lett az eredménye, este csak levegőszűrőt kellett rajta kicserélni, ami gyakorlatilag öt perc alatt megvolt, utána pedig következhetett a megérdemelt pihenés.
Emberfal között közlekedtek
,,Jó kis endurós pálya volt, olyan szűk ösvényekkel, hogy néha elgondolkodtam, hogyan jönnek itt át az autósok – mondta Varga. – Aztán rájöttem, hogy sehogy, csak én tértem le a széles útról. Navigáció szempontjából nem volt könnyű ez az etap sem, de szerencsére egyszer sem tévedtem el. A legnagyobb gondom, hogy körülbelül kétszáz kilométernél olyan fáradtság jött rám, hogy majdnem elaludtam a szelektív szakasz közben. Aztán valahogy átestem a holtponton, és attól kezdve már élveztem a motorozást. Dzsungelszerű részeken jöttünk át, ilyenben eddig nem nagyon volt részünk a Dakaron. De nekem tetszett."
A legnagyobb meglepetés nem is a pályán érte Vargát, hanem utána, a 307 kilométeres összekötő szakaszon, amelyen végig emberfal között autózott. Azt mondja, a településeken kívül is álltak az emberek az út szélén, de ami a falvakban fogadta, az szinte hihetetlen volt. Volt olyan szakasz, amelyen nem merte rendesen húzni a gázt, mert félt, hogy nem nyílik meg előtte az út, a guneaiak túl későn ugranak el előle, és esetleg elüti valamelyiket.
Aztán szerencsére nem történt baleset – leszámítva, hogy még a szelektíven majdnem elütött egy kígyót –, csak saját magát ijesztgette azzal, milyen mélyre eshetett volna le a szakadékba, ha nem fékez idejében.
Ami pedig a következő három nap taktikáját illeti: ,,A versenyt valószínűleg már nem tudom megnyerni, ezért a túlélésre hajtok" – mosolygott Varga.
Szalayék vigyáztak az autóra a maratonin
Szalay Balázs és Bunkoczi László az 56. helyről rajtolva nem volt könnyű helyzetben, hiszen a szűk utakon rendkívül nehéz volt előzni, viszont iszonyú mennyiségű port lehetett lenyelni a 368 kilométeres szelektíven. Az Opel Fronterával autózó kettős azonban az eredmények tanúsága szerint remekül megoldotta feladatát: a 36. helyen vitte célba az autót, és az összetettben is ezt a pozíciót foglalja el.
Szalayék lapzártánkig nem érték el a tábort, úgyhogy egyelőre nem tudni, mi történt velük a szakaszon, de nagy baj nem lehetett, ha annyit tudtak előzni. Valószínűleg az előző nap meghatározott taktikát követve kímélték az autót a szerviz nélküli napon.
Szobiék számára a ,,túlélés" a cél
A kamionosainkkal kapcsolatban érdekes hírek érkeztek: az első információk szerint a Darázsi Zsolt, Szalai Norbert Rack György trió a 13. helyen zárt a szakaszon, utóbb azonban új eredménylista született, amelyen már a 27. helyen voltak, teljesen más időeredménnyel.
A jelenlegi állás szerint ez a hivatalos, de senki még csak elképzelni sem tudja, miként tudták összekeverni a rajtszámokat minden egyes ellenőrző ponton. A Szobi Balázs, Éder Attila, Jobbágy Ákos trióval kapcsolatban még a szerdán történtekkel is adósak vagyunk, mert lapzártánk után értek célba. Az egyetlen versenyben lévő ,,elsődakaros" egység rögtön defekttel kezdett a Bamakóba vezető szakaszon, majd megpróbálta kimenteni a Volkswagen gyári csapat árokba borult kamionját, aminek az lett a vége, hogy majdnem az ő MAN-juk is lecsúszott az útról.
Úgyhogy, a volkswagenes kamion az árokban maradt, Szobiék meg az úton, és a saját tempójukban teljesítették az etapot. Nekik ugyanis az a legfontosabb, hogy egyre közelebb vannak Dakarhoz, most már nem akarnak hibázni. ---- A ---- &