Indul az Euroliga csoportkörének második felvonása, szombaton az A-csoportban a Domino-BHSE a berlini Spandau 04 csapatát fogadja. Több mint esélyesként, azaz már szoros eredményre is fölkapnák a fejüket a hozzáértők.
Mirkó István
Nincs az ?összes arany? a képen, ettôl függetlenül kevés klubcsapatban összpontosul annyi tudás, mint a Dominóban: a fórgyakorlásnál Benedek Tiborék és edzôik fél- szavakból is megértik egymást
Mirkó István
Nincs az ?összes arany? a képen, ettôl függetlenül kevés klubcsapatban összpontosul annyi tudás, mint a Dominóban: a fórgyakorlásnál Benedek Tiborék és edzôik fél- szavakból is megértik egymást
– Jól ment – teszi le a stoppert az iroda asztalára Kovács István, a Domino-BHSE mestere.
– Mi ment jól? – kérdez az edző jobbkeze, Tóth Imre. – Hát, a fórok – mondja Kovács, mire mindketten bólintanak. Félszavakból is értik egymást. Mint ahogy a játékosoknak sem kellett sokat mondaniuk a péntek délelőtti edzésen. Számok röppennek föl, néhány „Igen”, kevesebb „Nem” – itt mindenki tudja a dolgát. Természetesen, hiszen ahol hét olimpiai bajnok viszi a prímet, ott minek a szószátyárság. Az pedig elképzelhetetlen, hogy valamelyik játékos morgolódjon, hogy kimaradt a kezdőcsapatból.
– Mondom, hogy Gergely István, Fodor Rajmund, Biros Péter, Molnár Tamás, Vári Attila, Kiss Gergely, Benedek Tibor és a többiek rábólintanak. Ha ne adj’ Isten valaki méltatlankodna, megkérném, hogy menjen ki a szigeti fedettbe, és az előcsarnokban böngészgesse az olimpiai győzteseket rögzítő márványtáblákat – magyarázza Kovács István.
Ezek után természetes, hogy a szombati, Spandau elleni Euroliga-meccs előtt a Kőér utcában senki sem használja a „Reméljük…” meg a „Szeretnénk…” óvatoskodó kitételt. Igaz, azt se mondják, hogy kiütik a német csapatot, de a játékosok minden mozdulata magabiztos. Jellemző, hogy a fórok (amelyek Kovács edző szerint „jól mennek”…) gyakorlása közben senki se arra figyel, hogy ne hibázzon, igyekszik a lehető legjobban megfelelni a figurában neki juttatott szerepnek.
Egyébként nem véletlen, hogy az emberelőnyök gyakorlása volt a kulcs a pénteki edzésen. Aki több fórt lő be, előnybe kerül – régi pólós-szabály ez. Mint ahogy az is, hogy a kapu előtti tülekedésben apróságok dönthetnek erre vagy arra.
– Rajmi passza után indulj meg lefelé! – igyekszik finomítani a sémát a partról Tóth Imre, Benedek Tibor pedig a következő próbánál Fodor Rajmund átadása után az edző tanácsa szerint cselekszik, hogy aztán az átadása után Biros Péter irtózatos erővel bombázzon a kapuba. Ahogy tette más figuráknál is, s ahogy teszi immár hagyományosan hónapok (évek?) óta.
Az pedig szintén megszokott (és nem csak nála), hogy nincs olyan mozzanata az edzésnek, amelyet ne kommentálna. Kovács és Tóth pedig veszik a lapot, az edzők mindig készek egy kis ugratásra, poénokkal tűzdelt szóváltásra. Még arra se figyelnek, hogy az övék legyen az utolsó szó. Nincs rá szükségük, elvégre a tekintély kölcsönös, a tisztelet is.
– Jó kedvük van a fiúknak, ez jó – magyarázza Kovács. – Igaz, akkor sincs panaszra okom, amikor borúsabb a hangulatuk, vérprofik, a melót mindig elvégzik. És nem bújnak ki a bőrükből. Ôk nem csupán sportolók – játékosok is. A szó eredeti értelmében.
Benedek Fodorral mosolyog össze valamin az úszás közben, aztán vállalkozik arra, hogy különversenyt vívjon Molnárral. Kovács István azon igyekszik, hogy ugyanazt az időt mutassa a stopperje mindkettőjüknél, ez persze nem sikerül, de szerencséjére nem kell színt vallania, mert már más köti le a társaságot. Egy megjegyzés itt, egy riposzt ott, színesítve néhány közbeszólással – nincs görcs, nincs erőlködés. A szombati meccsről nem esik szó közöttük. Korai lenne. Van idejük. Péntek délben a csapat beköltözött a margitszigeti Thermal Hotelbe – jó szokása szerint. Sokak szerint azért, hogy a családot alapított, apává nemesedett sztárok nyugodtan pihenhessenek.
– Marhaság… – szögezi le határozottan Molnár Tamás. – Engem kifejezetten megnyugtatnak az ikrek, éppen az bennük a jó, hogy folyamatosan figyelni kell rájuk. Ha örökké a meccseken vagy más komoly dolgokon törném a fejem, beleőrülnék.
Lassan-lassan szedelőzködik a társaság. Kiss Gergely köszön nagy-nagy tisztelettel, Kovács István pedig megsúgja, hogy hamarosan filmsztár lesz a szélső. – Az ötvenhatos, melbourne-i pólótornáról készülő játékfilmben ő alakítja a szovjet centert. Szövege is lesz, meg nagy sikere, ez biztos. Na ja, egy balkezes center… A legnagyobb kincs…
C-csoport: Barcelona (spanyol)–Savona (olasz), Partizan Beograd (szerb-montenegrói)–Ethnikosz (görög). Az állás: 1. Savona 6, 2. Partizan 3, 3. Ethnikosz 2, 4. Barcelona 1.
D-csoport: Herceg Novi (szerb-montenegrói)–Recco (olasz), Csehov (orosz)–Barceloneta (spanyol). Az állás: 1. Recco 6, 2. Herceg Novi 4, 3. Barceloneta 1 (22–27), 4. Csehov 1 (26–35)