A jubileumi, 50. Bocskai István-emlékversenyen hat kategóriában maradhatott itthon az aranyérem – hat első helyünk lett. Az immár Európa legnagyobb nemzetközi tornájává fejlődő Bocskai-emlékversenyen pontozói csalásoktól volt hangos az első három nap, ám a finálékban már diszkrétebben tették a dolgukat a fehér ruhások – az 57 kg-os súlycsoportot leszámítva –, különösebb ok nem volt a panaszra.
Czagány Balázs
Bedák Pál (kékben) igen összeszedetten bokszolt, hat aranyérmesünk közül övé lett a különdíj
Czagány Balázs
Bedák Pál (kékben) igen összeszedetten bokszolt, hat aranyérmesünk közül övé lett a különdíj
Ellenben pehelysúlyban! Tiszta sor, hogy ha már a légsúlyú Kalucza Norbert kikapott az elődöntőben, a rendezőnek már-már kijáró hazai aranyat egyedül a hajdúsámsoni Varga Miklós nyerhette meg, ám az egyébként roppant tehetséges, még juniorkorú fiú ezúttal kissé érdemtelenül koronáztatott meg, ugyanis a dinamikusan és pontosan bokszoló szombathelyi Kemény János ezen a szombat délutánon egyértelműen jobb volt nála. Ez természetesen nem akadályozta meg abban a pontozói kart, hogy 37:32-es különbséggel a „majdnem” hazai fiút lássák jobbnak.
A másik magyar házidöntőben a megmagyarázhatatlan okból január végén rendre csúcsformában bokszoló Káté Gyula felőrölte, összetörte a fiatal kora ellenére már most bátran és ügyesen öklöző Bacskai Balázst. A két Bedák összeszedetten, koncentráltan bokszolt, a kisebbik testvér, Pál a torna legjobb ökölvívója címet is átvehette volna, ha egykori klasszisunk, Kovács István társaságában nem hagyja el idő előtt Debrecent.
Szili István (magánvélemény: a viadal és a magyar ökölvívás közelmúltjának a legtöbbet fejlődő, nagyon sokra hivatott figurája) ezúttal a kifejezetten harcos török Kadir Koroglu ellen mutatta meg, hogy van benne spiritusz. A nehézsúlyú Darmos József másfél menetig kőkemény volt, pontosan ütött, megrendítő erejű találatokat vitt be az Eb-ezüstérmes horvát Vedran Djipalónak, ám meglepően korán elfogyott a szufla,ezért roppant módon kellett örülni már annak is, hogy egyáltalán lábon kihúzta a négyszer két percet. Noha magyar győzelem született, az egész Bocskai egyik legharsányabb füttykoncertje kísérte az eredményhirdetést.
Hat aranyérem tehát itthon maradt, jó válogatottunk lehet a májusi, pécsi EU-bajnokságra, továbbá a júliusi, plovdivi Európa-bajnokságra. Idősebb Balzsay Károly szövetségi kapitány persze nincs irgylésre méltó helyzetben, de ha Bedákék hasonló intenzitással dolgozzák végig a tavaszt, mint a telet, akkor a tavalyihoz hasonló, éremdús esztendő elé nézünk.
50. BOCSKAI ISTVÁN-EMLÉKVERSENY, DEBRECEN 48 kg: 1. Bedák Pál (Unio Sport Kispest), 2. Poczó (romániai) – döntő fa a 4. m.-ben. 51 kg: 1. Samoilenco (moldovai), 2. Bradlei (ausztrál) – d: p. gy. (27:14). 54 kg: 1. Bedák Zsolt (Unio Sport Kispest), 2. Stan (román) – d: p. gy. (37:8). 57 kg: 1. Varga Miklós (Hajdúsámson), 2. Kemény János (Haladás) – d: p. gy. (37:32). 60 kg: 1. Mir (indiai), 2. Trusca-Alexandru (román) – d: mérkőzés nélkül . 64 kg: 1. Káté Gyula (MTK), 2. Bacs-kai Balázs (Vasas-Rica Hungária) – d: fa a 3. m.-ben. 69 kg: 1. Szili István (Kőszeg), 2. Koroglu (török) – d: p. gy. (34:18). 75 kg: 1. Ömer (török), 2. Uszik (ukrán) – d: p. gy. (21:11). 81 kg: 1. Pojacika (ukrán), 2. Günes (török) – m. n. 91 kg: 1. Darmos József (Vasas-Rica Hungária), 2. Djipalo (horvát) – d: p. gy. (23:12). +91 kg: 1. Köber (német), 2. Johnson (indiai) – d: p. gy. (18:13)