Underground deszkán állva

Egy új sportágnak sohasem könynyű bekerülnie az olimpiák műsorába. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság borzasztóan szigorú kritériumrendszert dolgozott ki a jelentkezők megrostálására. Rendszeresen világbajnokságokat kell rendezni a szóban forgó diszciplinában, regionális bajnokságokat úgyszintén, legalább ötven országban kell űzni, mindenütt egy nemzeti szövetség égisze alatt, és kell lennie egy hivatalos világszövetségnek is.

Mire eljött a naganói téli olimpia ideje, már a karate, a fallabda, a golf, a sakk, a testépítés, a biliárd, a bowling, a racquetball, a vízisí, a rögbi, a szumó, illetve a curling állt sorba az olimpiai felvételért, miután valamennyi sportág szép türelmesen végigjárta a felvételi grádicsokat.
Ezek után a curlinget és a hódeszkázást vették fel az 1998-as játékok műsorára úgy, hogy az előbbi – magyarul a csúszókorong – már hat alkalommal szerepelt bemutató sportágként, a snowboard viszont – tessék megkapaszkodni! – nem is folyamodott felvételért…

Az a példátlan eset fordult elő, hogy maga a NOB forszírozta a csupán a hatvanas években kialakult hódeszkázás olimpiai programba iktatását. Az ok: 1988 és 1995 között megduplázódott a sportág művelőinek száma az Egyesült Államokban, miközben a hagyományos sízést folytatók száma negyedével csökkent. A NOB üzleti érzékkel megáldott korifeusai remek érzékkel karolták fel az atomkor sportágát, a – valljuk meg – eléggé vékony téli olimpiai program felturbózására.

A snowboard remekül mutatott a televízióban, látványos volt, a fiatalok pedig imádták. A Nemzetközi Síszövetség (FIS) vezetői azonban megijedtek: veszélyeztetve érezték sportágukat az új, viharos gyorsasággal népszerűsödő jövevény láttán. Ám a NOB gyorsan megnyugtatta őket: hiába van 1990 óta saját szövetségük a hódeszkásoknak Nemzetközi Snowboard-szövetség (ISF) néven, az olimpiára a sísport keretén belül jutnak be, akárcsak a síakrobatika. Így az a fura helyzet állt elő, hogy a hódeszkások már bent voltak az olimpiai műsorban, az ISF azonban, amikor 1995-ben jelentkezett olimpiai sportszövetségnek, kikosaraztatott…

Juan Antonio Samaranch, a veterán NOB-elnök és köre ekkor még nem is sejthette, micsoda szellemet eresztett ki a palackból. A hódeszkások ugyanis egyfajta alternatív – kicsit underground – életstílus képviselői voltak. Például lazán szívták a hasist és a marihuanát. A NOB doppingellenes törvényeit pedig a saját szájuk íze szerint értelmezték: a teljesítményfokozó szereket tiltják, a marihuana azonban minden, csak nem teljesítményfokozó…

Így aztán a világ hódeszkásainak vidám csapata – gyárkéményként füstölve a sajátos illatú cigiket – gyanútlanul megérkezett Naganóba.
Az első szám a férfiak óriás-műlesiklása volt. Az első futam szépen lebonyolódott, minden atrocitás nélkül, a nyolcadik helyen egy 26 éves kanadai fickó állt, bizonyos Ross Rebagliati. Az ördög sem gondolta – legkevésbé önmaga –, hogy a második futamban valami észbontó dolog történik.
Márpedig történt: iszonyatos köd szállt le a pályára, szakadni kezdett a hó, és az esélyesek egymás után rontottak a második futamban. Aztán hirtelen kiderült az ég, megjavultak a látási viszonyok, s mire Rebagliati a lejtő tetejére lépett, ideális körülmények uralkodtak. A kanadai fiú élt a lehetőséggel, ledolgozta hátrányát, és a szám első olimpiai bajnoka lett.

Három nappal később robbant a bomba: a NOB végrehajtó bizottsága bejelentette, hogy Rebagliatit megfosztják aranyérmétől, ugyanis a doppingteszt marihuana fogyasztását mutatta ki nála. A döntés távolról sem volt egyhangú: a NOB orvosi bizottsága 13:12 arányban, a végrehajtó bizottság 3:2-es szavazással meszelte el Rebagliatit. A Kanadai Olimpiai Bizottság azonnal fellebbezett, és a lausanne-i Sportdöntőbíróság (CAS) elé vitte az ügyet.
Kínos huzavona kezdődött, hiszen valójában senki sem akarta „kinyírni” Rebagliatit, végtére is nem anabolikus szteroidokat szedett, de még csak nem is EPO-t (főleg mert akkor azt még nem is ismerték). Végül azon az alapon mentették fel, hogy nincs szó teljesítményfokozó anyagról, a marihuanát csak azokban a versenyszámokban kell tiltani, amelyekben indokolatlanul fokozhatja a bátorságot, és ezért balesetveszélyes. Például a síugrásban.
Rebagliati aranyérmét tehát visszaadták – a legszebb az egészben, hogy a kanadai sportoló ki sem adta a kezéből. Amikor a felmentő ítélet megszületett, a medália még mindig ott lapult a zsebében…

Havas motokrossz a Guns N’ Roses zenéjére - 5 kérdés 5 válasz

Az amerikai Nate Holland az új slágerszám, a boarder cross egyik legnagyobb alakja. Másfél héttel a torinói olimpia előtt még az alternatív olimpián, az úgynevezett X Games-en csillogtatta minden kétséget kizáróan kivételes képességeit.
– Nate, mi is valójában a boarder cross, azaz a hódeszkakrossz?
– Tulajdonképpen olyan hódeszkaverseny, futamonként négy sportoló részvételével, amely a síakrobatikában megkívánt képességeket ötvözi az alpesi síző gyorsaságával – mondta Nate Holland. – Tehát négyen lövünk ki a rajtkapuból, és egy percen át – plusz-mínusz húsz másodperc – vívunk öldöklő küzdelmet, amíg leérünk a lejtő aljára. Maximális sebességünk elérheti az óránként nyolcvannyolc kilométert. Stíluspontokat nem kapunk, csak az számít, ki halad át elsőnek a célvonalon. Olyan, mint a motokrosszviadal, csak deszkákon. Az első kettő jut tovább, az utolsó kettő búcsúzik…
– Hallottuk már a NASCAR-hoz és most ön által a motokrosszhoz hasonlítani a hódeszkakrosszt. Melyik a helytállóbb párhuzam?
– Szerintem a motokrosszos, már csak azért is, mert rengeteget vagyunk a levegőben.

– Nem szokott eldurvulni a hódeszkakrossz-futam?
– A Világkupa-futamokon sohasem. Testi kontaktus van, de „bozótharcok” nincsenek. Előfordul, hogy belekönyökölnek a vesédbe vagy egy kicsit visszahúznak a grabancodnál fogva, de ez nem jellemző.
– Győzött Sierra Nevadában, Spanyolországban és néhány hete Svájcban is, mindkétszer Világkupa-futamon. Esélyese a torinói olimpiának?
– Szeretném azt hinni, hogy igen. A legutolsó hat futamból négyszer döntőbe kerültem, és kettőt megnyertem. Kirobbanó formában érzem magam. Éhes vagyok az olimpiai sikerre.
– Hogyan lett hódeszkás?
– Úgy, hogy régi hódeszkásfilmeket néztem. Sandpointban születtem, Idahóban, de a hódeszkázást annyira „coolnak” találtam, hogy átköltöztem Squaw Valley-be, az 1960-es téli olimpia helyszínére. Nincs annál jobb, mint amikor felcsatolom a deszkát és az iPodomat az övemre, elkezd bömbölni a fülhallgatóban a Guns N’ Roses zenéje, én meg zúdulok lefelé a lejtőn…


Menetrend

Február 12., vasárnap
férfi félcső (selejtező, 1. futam, címvédő: Ross Powers, amerikai)
férfi félcső (selejtező, 2. futam)
férfi félcső (döntő, 1. futam)
férfi félcső (döntő, 2. futam)
Február 13., hétfő
női félcső (selejtező, 1. futam, cv: Kelly Clark, amerikai)
női félcső (selejtező, 2. futam)
női félcső (döntő, 1. futam)
női félcső (döntő, 2. futam)
Február 16., csütörtök
férfi boarder cross (selejtező, 1. futam, új szám)
férfi boarder cross (selejtező, 2. futam)
férfi boarder cross (nyolcaddöntő)
férfi boarder cross (negyeddöntő)
férfi boarder cross (elődöntő)
férfi boarder cross (döntő)
Február 17., péntek
női boarder cross (selejtező, 1. futam, új szám)
női boarder cross (selejtező, 2. futam)
női boarder cross (negyeddöntő)
női boarder cross (elődöntő)
női boarder cross (döntő)
Február 22., szerda
férfi párhuzamos óriás-műlesiklás (selejtező, cv: Philipp Schoch, svájci)
férfi párhuzamos óriás-műlesiklás (selejtező)
férfi párhuzamos óriás-műlesiklás (nyolcaddöntő)
férfi párhuzamos óriás-műlesiklás (negyeddöntő)
férfi párhuzamos óriás-műlesiklás (vígaszdíj az 5–8. helyért)
férfi párhuzamos óriás-műlesiklás (elődöntő)
férfi párhuzamos óriás-műlesiklás (az 5–8. helyért)
férfi párhuzamos óriás-műlesiklás (döntő)
Február 23., csütörtök
női párhuzamos óriás-műlesiklás (selejtező, cv: Isabelle Blanc, francia)
női párhuzamos óriás-műlesiklás (selejtező)
női párhuzamos óriás-műlesiklás (nyolcaddöntő)
női párhuzamos óriás-műlesiklás (negyeddöntő)
női párhuzamos óriás-műlesiklás (vígaszdíj az 5–8. helyért)
női párhuzamos óriás-műlesiklás (elődöntő)
női párhuzamos óriás-műlesiklás (az 5–8. helyért)
női párhuzamos óriás-műlesiklás (döntő)

HELYSZÍN: Bardonecchia (Torinótól 93 kilométerre) ---- M ---- &