Hősies helytállás – betegen

És akkor jöhet a ,,de”, mert ezt használta Földi László edző is egy órával a lefújás után, a Komjádi uszoda előtt. A következő mondat hagyta el a száját: ,,Ha támadásban hatékonyabbak vagyunk... A meccs végén és közben is volt lehetőség a nagyobb különbség kialakítására, de kétszer is rossz passz akadályozta meg, hogy gólt lőjünk a lefordulásaink után.”

Mátyás Zoltán szinte végig vízben volt, emberfeletti munkát végzett a győzelem kiharcolása érdekében, a meccs első találatát is ő szerezte. Vele ellentétben legfeljebb két és fél felvonásnyi időt töltött a medencében Steinmetz Barnabás, igaz, ő is legalább olyan fáradtnak érezhette magát, mint csapattársa.

Nem véletlenül merült ki az akkumulátor a derbi gyötrelmeit hősiesen viselő csapatkapitányban: 39 fokra hétfőn szökött fel a láza, állandó hasmenés gyötörte, s hogy szerdán – kétnapos edzéshiánnyal a háta mögött – vízbe ugorhasson, teletömte magát antibiotikummal, lázcsillapítóval. Ezután nem csoda, hogy többet kivett belőle a meccs, mintha egészségesen, teljes erővel végighajtotta volna a négyszer nyolc percet.

Az optimizmusa azonban nem veszett el, a múltba kapaszkodva hozott fel követendő példát: ,,Kilencvennyolcban a Romával játszottunk elődöntőt a KEK-ben, és ugyanígy hat ötre nyert a Fradi, mint most a Vasas. A visszavágón kilenc kilencet játszottunk, és bejutottunk a fináléba. A lényeg, hogy győztünk, és jó, talán a szerdainál is jobb teljesítménnyel, harcos felfogásban lesz keresnivalónk a visszavágón. A Savona nem állhat oda magabiztosan” – mondta a cséká, aki csütörtökön már lázmentes volt, a gyomra is megnyugodni látszott, csak a gyógyszerektől imbolygott.

Egy biztos, az egészséges Steinmetzcel nagyobb gólkülönbség is kialakulhatott volna, Vindisch Ferenc is a megnyugtatóbb előny elpackázása miatt sopánkodott: ,,Jó lett volna kettővel megverni a Savonát, de sajnos olyan gólt kaptunk a negyedik negyedben, amely nem volt benne a játékban – Rizzo ugyanis nem tartozik a veszélyesen lövő olaszok közé. Dupla ilyen előnnyel sem lett volna sétagalopp a visszavágó, de az egy is kell, hogy minimális esélyünk legyen a továbbjutásra.”

Lőlapon
A meccs embere a rengeteget vállaló, a magyar találatok felét jegyző Varga Dániel volt. Szokatlanul sokszor, tizenkétszer célozta meg a savonai kaput, amelyben Francesco Ferrari háromszor megadta magát, négyszer védett, kétszer a kapufa mentett, három labda nem jutott el a kapuig. A vendégek legjobbja, Kásás Tamás jobbára a karmesteri pálcát tartotta a kezében, mindössze négyszer lőtt a meccs folyamán – kétszer azonban betalált, megőrizve csapata esélyét a final fourba kerülésre.