Az új kapitány végre dolgozhat

„Találunk kávéautomatát az épületben?” – kérdezzük önző érdektől vezérelve az MLSZ idén átadott kőérbereki székházának felénk sétáló alkalmazottját.

„Nincs, egyébként sincs még sok látnivaló errefelé, ha netán vásárolni szeretnének valamit, az egyetlen hely a virágüzlet, ahol költhetnek. Itt van a közelben” – fújja emberünk egy szuszra. Mindamellett nem ez az egyetlen, s nem is a legkellemetlenebb meglepetés, amellyel tíz óra előtt néhány perccel, a szövetség részben nyilvánosnak hirdetett elnökségi ülése előtt szembesülnünk kell. Mellbevágóbb, hogy az MLSZ honlapján még a kezdési időpontban is látogathatónak beharangozott összejövetel az utolsó pillanatban zárt körűvé módosul. (Eme malőr akkor is bosszantó, ha a Kamaraerdő-közeli futball-főhadiszálláson a nyitánykor elvétve találni sajtómunkást...)

Néhány kattintás és vágókép erejéig a stábok mégiscsak bebocsátást nyernek az aprócska konferenciaterembe, aztán záródnak az ajtók, s hogy semmilyen külső körülmény ne vonja el a bent helyet foglaló grémium, illetve a meghívott szakértők figyelmét, a szalagfüggönyt is működésbe hozza egy láthatatlan kéz.

A kvázi hermetikusan lezárt helyiségből információ nem, csak az elnökségi tagok szivárognak ki alig valamivel egy óra előtt – nem véletlenül. A március közepén Kisteleki István MLSZ-elnök által meglepetésszerűen bejelentett kapitányjelölt, Bozsik Péter, illetve segédje, Détári Lajos most szentesíti kézjegyével a „házasságlevelet”, azaz a szerződést, mely szerint a két szakember első ütemben a 2008-as Eb-selejtezők zárultáig , azaz 2007 novemberéig látja el feladatát. Ha a válogatott az első háromban végez csoportjában, akkor a megállapodás a következő kvalifikációs sorozat végéig automatikusan meghoszabbodik, míg negyedik hely esetén az elnökség dönt a folytatásról.

Ahogy ünnepi alkalmakkor dukál, az elnöki köszöntő rövid és velős, végtére is – elnökségi ülés ide vagy oda – ma mégsem ő a főszereplő. Bozsik Péter ezúttal is közvetlen, mégis határozott, a szövetségi edzői titulussal jelölt Détári Lajos szintúgy, s minthogy kérdés alig hangzik el, a ceremónia fél kettőre véget is ér. Tíz perc, és az elnökségi tagok újra bezárkóznak. Iparkodniuk kell, elvégre a rendkívüli programot magába foglaló szünetig a nyolc napirendi pontból csupán hármat sikerült kipipálniuk. Elvileg a hatos és a hetes a legizgalmasabb és a legtöbb kérdést felvető: a reorganizációs hitellel kapcsolatosak.

„Hat vagy hét órára talán végzünk is” – mondja a számokra rímelve Serényi Péter sajtófőnök, megtoldva azzal: sajtótájékoztató nem lesz.

Szédületes metamorfózis: nyílt elnökségi ülésből zárt, tájékoztató nélküli összejövetel kerekedett. Így megy ez.