Már harmadszor ütöttek meg! ? mutatja Steinmetz Ádám a bíróknak
Meggyesi Bálint
Már harmadszor ütöttek meg! ? mutatja Steinmetz Ádám a bíróknak
Rendőrök érkeztek, és a sajtónak adott nyilatkozatait letudó Gerendás Györgyöt udvariasan elkísérték az öltözők felé. Az Eger edzője ugyanis ütött, Méhes Jenő, a TEVA-VasasPlaket szakosztály-igazgatója pedig állta. Az ára: Méhes felső ajka szétnyílt, erős vérzésnek indult, a klubelöljárót kórházba vitték. Nem ezekkel a mondatokkal szerettem volna kezdeni a tudósítást, hiszen amúgy vízilabdamecscset rendeztek a Komjádiban, ahol már a kezdő sípszó előtt harsogott a „Szép volt, fiúk!” kórus. A hazai hívek ismerték el kedvenceik Euroligában szerzett érdemeit, különös tekintettel a szerdai, savonai derbire. Ráadásul, legyőzve a fáradtságot, szépen muzsikáltak a piros-kékek, tovább szélesítve a mosolyt a drukkerek arcán. Ki a csoda gondolta, hogy vér folyik majd!?
A negyedik negyed elejéig csak Kelemen Zoltán szétszakított sapkája érdemelt említést, ám ekkor valami elszakadt... Steinmetz Ádám szemét ütötték meg, nagy púpot okozva a center fizimiskáján. A 28. percben Kiss Csaba vette kezelésbe kiállítást érően Steinmetzet, akinek közvetlenül az orra alatt felrepedt az ajka, és már nem is játszott többet. Miután partot ért, Gerendás Györggyel perlekedett, kivágta a sapkáját, majd csatlakozott a disputához (ha egyáltalán annak lehet nevezni) Földi László edző és Méhes Jenő, a Vasas szakosztály-igazgatója. Gerendás ekkor még sajnálkozását fejezte ki, de amint odaért a két Vasas-vezető, ő is keményen visszakiabált. A folytatásban Gerendást kipécézte a hazai tábor, láthatóan gyűltek az indulatok. Méhes egyébként piros lapot kapott, mert átment a másik térfélre, ezért a zsűriasztal mögötti lelátón foglalt helyet. A szurkolókat a közéjük költöző Markovits László, az angyalföldiek ügyvezető elnöke próbálta csitítani, nem sok sikerrel. A maradék négy percben nem változott semmi, a Vasas teljesen megérdemelten nyert 14–10-re.
No, ekkor sietett át a zsűriasztalhoz Gerendás, hogy megossza véleményét Konrád Ferenccel, a meccs egyik ellenőrével. (Micsoda fintora a sorsnak, Konrád volt a delegátus majdnem napra pontosan egy évvel ezelőtt azon a Vasas–Eger elődöntős meccsen, amely után az egri elnök édesapja belökte a vízbe Marjay bírót...) Gerendás mondandójába mindig beleszólt a közben odalépő Méhes. A harmadik közbeszólás után az egri edző eléggé el nem ítélhető módon fonákból arcon vágta Méhest. Ő, bár folyt a vér a felrepedt ajkából, nyugodtan pakolta el a papírjait, és csak annyit mondott: „Láttátok...!” Bárcsak ne láttuk volna!
Steinmetz Ádám sem nagyon látott a jobb szemével, amely piros volt, felette duzzadt a bőr, orra alatt kis tapasz. „Tudom, nem pingpongozók vagyunk, én is keményen játszom – szögezte le. – De nem alattomosan. Nem éreztem, hogy az egri taktika része lett volna a durvaság, ám tény, amikor huzamosan nagy lett a különbség, nem válogattak az eszközökben a hevesiek. Például egy perc alatt kaptam három ütést. Csak azt nem értem, miért kell megvárni, hogy vér folyjon. Mi a pólóban szeretnénk jobbak lenni vetélytársunknál.”
Földi László is értetlenkedett: „Nem tudom, mi történt a zsűriasztalnál, de megdöbbentő az eset. Még akkor is, ha tudjuk, Gerendás Gyuri meglehetősen vehemens ember. Nem tudom, miért nem játszhatta a póló a főszerepet a meccsen, tavaly sem mi löktük be a bírót a vízbe...” De tényleg, mi lenne, ha mindenki ütne, ha beszólnak neki!?
Mestermérleg Földi László, a Vasas edzője: Az elejétől kezdve a meccs végéig fegyelmezetten, jól koncentrálva pólóztunk. A savonai Euroliga-meccs után újra bizonyítottuk, hogy szép jövője van a Vasasnak.
Tóth Kálmán, az Eger edzője: A mérkőzés előtt külön hangsúlyoztuk a védekezés fontosságát, mégis csődöt mondtunk ebben a játékelemben. KIfejezetten jól játszott a Vasas, de szerdán nyerünk Egerben. ---- Ezúttal mellőznöm kell a szakmai értékelést – sajnos. Hogy a mérkőzés után pontosan mi történt, bevallom, nem láttam, de azt igen, hogy az öszszecsapáson, a kemény csatában elcsattant jó néhány pofon. A Steinmetz arcát ért ütéseket mind láttam. Ám ez még benne lehet a játékban, hiszen aki kapott, az adott is. Elkeserítő, hogy az utolsó negyedben elszabadultak az indulatok, még elkeserítőbb, hogy nem a medencében.
Gerendás Györgyöt többen folyamatosan gyalázták játékosai durvaságáért. Gyuri nekem soha nem volt edzőm, jó néhányszor szenvedő alanya voltam aktuális csapata kemény stílusának, az viszont sohasem fordult meg a fejemben, hogy úgy küldi be a vízbe a játékosait, hogy sérülést okozzanak az ellenfélnek. Most sem tette, ebben biztos vagyok. Ő „csak” győzni akar, mindig, mindenáron, ennek tudható be, hogy ezer fokon ég, folyamatosan. Ezért lett játékosként klasszis, ezért lehet edzőként roppant sikeres.
Székely Bulcsú, olimpiai bajnok ---- Gerendás György az ütést követően felült a lelátót a parttól elválasztó peremre, Halmos R. Péter ügyvezető elnökkel beszélgetett, és várt, hogy a tévé kamerái elé szólítsák. Nem tűnt idegesebbnek a szokásosnál, készségesen nyilatkozott. „Steinmetz Ádám sérülésénél nem láttam szándékosságot, de ha volt, készséggel kérek bocsánatot játékosom nevében. Méhes Jenő ugyanakkor orális szexre szólított fel az eset után, amikor a mi térfelünkre szaladt Földi Lászlóval együtt, aki pedig melegebb éghajlatra küldött el. Amikor Hegedűst kiütötte Csirics, mi sem rohantunk oda az olaszokhoz!” Gerendás a kamerákhoz sietett, negyedóra múltán folytattuk, felvetve, hogy az ütést semmi sem menti, akárhogy is sértik meg az embert.
„Én sem tudnám elfogadni, ugyanakkor volt már olyan, hogy az utcán összetalálkozott két ember, az egyik azt mondta a másiknak, amit nekem mondtak, és máris jött az ütés. Elképzelhető, nem!? Méhes Jenő a zsűriasztalnál is nyomta a szöveget, ráadásként idegbetegnek nevezett. Tény, leszállt a köd, és amolyan megszégyenítő pofont akartam adni neki. Itt, a középső ujjam alatti bütyökkel találtam el” – mutatta, és ekkor nem gondolt arra, hogy talán éppen ő szégyenült meg. Később, amikor a rendőrök vezették el meghallgatásra, hogy megírhassák a jelentésüket, eszébe juthatott. Hiszen a vád: garázdaság! ---- BETONÚT-FTC - SZOLNOKI FŐISKOLA VSC 13–8 (4–2, 3–0, 2–3, 4–3) Népliget, 100 néző. V: Juhász Gy., Petik
SZOLNOK: Veres – Kistamás 1, BALOGH Z. 3, Pataki, Bell, Mohi, Ridzyk. Cs: Babay 1, Hangay R. 1, HANGAY Z. 2, Cseh, Balog Z. Tankó-Ádám. Megbízott edző: id. Cseh Sándor Gól – emberelőnyből: 13/5, ill. 10/2 Ötméteresből: –, ill. 1/1 Kiállítva (cserével végleg): Cseh (15. p.)
A nyolc pont eléréséig tartó párharc végeredménye: 9–1 az FTC javára Miután mindkét edző (Bíró Attila és Lukács Dénes) az előző mérkőzésen piros lapot kapott, csak a zsűriasztal mellől nézhették, mi történik a medencében. Jól elbeszélgettek egymással.
Mestermérleg Tóth Frank: – Utólag azt mondhatjuk, simán jutottunk túl a Szolnokon. Id. Cseh Sándor: – A csapat nem volt ráhangolódva a mérkőzésre.