Bravúr a fegyelem jegyében

Az eddigi ragyogó menetelést folytatva a ferencvárosi lányok bejutottak az EHF-kupa, a harmadik számú európai küzdelemsorozat fináléjába. Az elődöntőben az ukrán Motor Zaporizzsja ellen itthon szerzett előnyt (24–23) a visszavágón megtartották (27–27), ezért várhatják a keddi sorsolást, amelyen kiderül, a Népligetben vagy idegenben kezdik-e az utolsó párharcot (május 13. és 21. között) a trófeáért.A Ferencváros, amely legutóbb 2002-ben a Bajnokok Ligájában játszott európai kupadöntőt (kikapott a macedón Kometal Szkopjétől), bebizonyította, hogy továbbra is a földrész legjobbjai közé tartozik. Németh András edző vezetésével az előző évadban az elődöntőig jutott Kirsner Erika, Katarina Mraviková, Tóth Tímea, Lucia Uhraková és a többi pompásan felkészített lány, de akkor – rendkívül érdekes módon – a végül EHF-kupát nyerő Cornexi-Alcoával szemben úgy esett ki az FTC, hogy idegenben nyert, otthon viszont kikapott.

Az új évadban szerény, pontosabban mondva valós célokat tűzött maga elé a Fradi a bajnokságban és az európai kupában egyaránt. Ezért is mondta Németh András az elődöntőre készülve, hogy a zaporizzsja elleni párharc már jutalomjáték lesz tanítványainak, akik ezen megjegyzés után nyugodtan, felszabadultan kézilabdázhattak. A mester elmondta még, hogy az első találkozón a könnyedség nagy akarással és olykor könnyelműségekkel keveredett, ezért vezethetett a Zaporizzsja a Népligetben szinte a találkozó végéig. A hajrát azonban a Fradi bírta jobban, ráadásul idegenben ott tudta folytatni, ahol az első összecsapást befejezte.

„Végig szorosan tudtuk tartani az állást a visszavágón, és a végén a kapusteljesítményünk is jelentősen feljavult – emlékezett a zaporizzsjai csatára Németh András. – Az újabb sikerünk legfőbb titka alighanem az volt, hogy fegyelmezetten játszottunk, tartottuk magunkat a megbeszélt taktikához, és rutinos játékosainkat nem nyomasztotta a tét nagysága. Sikerült kihasználni a gyorsaságunkat, vagyis eredményesek lehettek a lerohanásaink, majd idejében visszaértünk védekezni a saját kapunk elé. Erővel jobban bírtuk a végét.”

A zaporizzsjai találkozón a csapat tagjai mellett igen boldog volt a tizenöt lelkes és kalandvágyó szurkoló, aki elautózott az ukrajnai iparvárosba, hogy szemtanúja legyen annak, amit talán csak titkon remélt: a Fradi-csodának, a Fradi-szív újabb diadalának.

AZ FTC KUPADÖNTŐI