Megcsinálták! Folytassák!

Amikor március 21-én az EHF bécsi központja világgá röpítette a KEK elődöntőjének párosítását, nem mondható, hogy a győriek örömtáncot lejtettek. Nem tehették, mert a sorsolás szeszélye nem kisebb ellenfelet, mint az Európa-bajnok Norvégia bajnokságát pontveszteség nélkül nyerő, KEK-címvédő, a válogatott klasszisok egész sorát felvonultató Larvíkkal hozta össze őket. „Erős ellenfelet kaptunk, de nem kesergünk, mert amelyik csapat meg akarja nyerni a kupát – márpedig nekünk ez a célunk –, annak mindenkit le kell győznie” – jelentette ki a sorsoláskor Róth Kálmán, a győriek mestere, aki igyekezett minden megszerezhető ismeretet begyűjteni, s birtokukban csapatát a legjobban felkészíteni.

Ez tökéletesen sikerült, ezért várhatja a Győr a keddi sorsolást, amelyen kiderül, hogy itthon vagy Podgoricán kezdi-e a döntő párharcot.
Az első, győri találkozón hatgólos hátrányból szerzett ötgólos előnyt az ETO, a hullámzó teljesítmény a sikernek örülve sem nyugtatott meg mindenkit.

– Milyen elképzeléssel léptek Larvíkban pályára? – kérdeztük Róth Kálmántól.
– Nekem elvem, hogy csapatépítést hátulról kell kezdeni. A jó védekezés mindennek az alapja. Erre helyeztem ezúttal is a hangsúlyt, annál is inkább, mert az első találkozón a védekezésünk roppant hézagos volt. Most, a visszavágón öt egyes védekezést alkalmaztunk, Görbicz Anita volt a zavaró, aki a feladatát klasszishoz méltóan oldotta meg. Arra is figyeltem, hogy kapunk előtt magas játékosok sorakozzanak fel. Nagy örömömre Görbicz Anita mellett Temes Bernadett, Auréla Bradeanu és Ana Lazar is remekül teljesített. Sokat ütköztek a lányok, és jó hatással volt védőmunkánkra az is, hogy a kezdés után húsz másodperccel Petróczi Viktória hetest hárított. Ez feldobta a csapatot, később pedig Herr Orsolya védett remekül.

– A támadójáték is rendben volt?
– Sajnos nem mindig tudtuk alkalmazni a gyors lerohanásainkat, annál is inkább, mert erre a norvégok nagyon felkészültek. Szélsőinkre különösen ügyeltek. Emiatt aztán Kovacsicz Mónikát le is kellett cserélnem, Nagy Krisztina játszott többnyire a jobbszélen.

– A tizedik percben a norvégok már öt kettőre vezettek. Nem tartott attól, hogy baj lehet?
– Nem éreztem a veszélyét. Nálunk mindig akadt egy-egy olyan játékos, aki átsegítette a csapatot a holtponton.

– Történt-e valami meglepő?
– Eddig még nem tapasztaltam, hogy egy találkozót a csarnokban kivetítőn végig lehet figyelni, a norvégok most éltek a lehetőséggel. Karl Erik Böhn kollégám nem egy esetben a kivetítőn látottak alapján reklamált a játékvezetőknél. A szlovák bírók dicséretére szolgáljon, hogy nem engedték befolyásolni magukat, korrekten ítélkeztek.

– Hazafelé a repülőn nagy volt az öröm?
– Persze, de túl nagy vidámság nem volt, mert nagyon fáradtak voltunk. Annak viszont örültünk, hogy a címvédő Larvík átadta nekünk a kupát, amelyet magunkkal hoztuk abban a reményben, hogy a Podgorica elleni döntő után megtarthatjuk.

Róth Kálmán elmondta még, hogy vasárnap pihenőt kaptak a játékosok, de hétfőn már folytatódik a munka, mert szerdán Debrecenben kell pályára lépniük a bajnokságban. A programjuk nagyon sűrű, öt hét alatt a rájátszás hat mérkőzése mellett a KEK-döntő két találkozóját is le kell játszaniuk.

ÖTÖDSZÖR JÁTSZIK DÖNTŐT A GYŐR
Az ETO 1998 óta folyamatos résztvevője az európai kupaküzdelmeknek. A kilenc évad alatt most ötödször harcolta ki a döntőbe jutást, s eddig négyszer EHF-kupa-finálét játszhatott.