A Fehérvár a kedvezményezett

1. Az ellenfélről a mérkőzés előtt keveset vagy egyáltalán nem beszél. Akad valami a rivális háza táján, ami miatt olykor esetleg irigyli a kollégáját?
2. Befolyásolhatja a hétközi kupameccs 0–1-es végeredménye a játékosai hozzáállását, mentális felkészülését a vasárnapi partira?
3. Egyetért-e azzal a megállapítással, hogy a mérkőzés vesztese feltehetőleg kiszáll az aranyéremért folyó négyes versenyből?
4. A bajnokságnak ebben a szakaszában, a helyezés alapján az elsőség a cél, s alighanem a Magyar Kupában is az. Élvez-e elsőbbséget valamelyik sorozat?
5. Akadt az utóbbi időben olyan élménye, amely felbosszantotta? Ordító igazságtalanság, nagy hibák, vagy rájött, hogy a téli felkészülés alatt valamit elrontott...

Az aranyról sem mondtak le
Csertői Aurél: Menet közben kapzsivá válhat az ember

1. Nincs semmi, amit irigyelnék Attilától, elégedett vagyok a sorsommal. Az a feladatom, hogy a Fehérvárt a legjobb tudásom szerint irányítsam, s a lehető legtöbbet hozzam ki ebből a csapatból.

2. Remélem, a játékosok elraktározták magukban a hitet, miszerint legyőzhetetlen csapat nincs. Kedden ezt egyszer már bebizonyították, ugyanakkor a saját bőrükön érezték, mennyi erőt kellett mozgósítaniuk a győzelemért, mennyi mindennek kellett passzolnia, hogy nyerjenek Debrecenben. Merthogy végtelen odaadással és alázattal futballozva sem biztos, hogy a tiéd lesz a győzelem.

3. Ez az MTK és az Újpest meccsének a végeredményétől is függ. Ha az Újpest – tegyük fel – három pontot szerez pénteken Pápán, a vasárnapi találkozó vesztese – szerintem – távolabb kerül az aranyéremtől, nem végzetes, de jelentős hátrányba hozza magát.

4. Mi a cél? A maximumot kihozni a csapatból. A jelenlegi helyzet szerint akár a bajnokságban és a kupában is az élen végezhet az együttes. Mind a két lehetőség benne van a kalapban, aztán persze az is előfordulhat, hogy egyiket sem ,,húzzuk ki”. A bajnokság előtt úgy fogalmaztunk, előbbre kívánunk lépni a legutóbbi helyezéshez képest, amit úgy tetszik, teljesítünk, talán némiképp meg is haladjuk. Mindamellett a körülmények folytán, menet közben kapzsivá válhat az ember... Az alapcélon a mohóságnak sem szabad változtatnia.

5. A sport már csak olyan, hogy ha hétről hétre nyersz, kevésbé, talán egyáltalán nem jönnek elő a negatívumok, túllépsz rajtuk, nem foglalkozol velük. Ha veszítesz, rögtön felbukkannak. Hazudnék, ha azt állítanám, nincs semmi, ami ne irritálna. A harmincmeccses verseny során, ha minden klappolna, simán bajnok lennél. Maradjunk annyiban: én rontok, mi hibázunk, rajtunk kívül álló okok miatt is bosszankodom olykor, és bizony a kárunkra is tévednek.

Minden ziccert be kell rúgni
Supka Attila: Megoldást kell találnom saját problémáinkra

1. Nincs mit irigyelnem Auréltól, a játékoskeret Fehérvárott is, Debrecenben is jó, a feltételek is, habár... Mégis akad egy szegmens, amelyben tetemes az eltérés a két klub között. Amiről mi csak álmodozhatunk: a fehérváriak stadionja, az edzéskörülmények nehezen hasonlíthatóak össze a mi lehetőségeinkkel. Vagy a saját műfüves pálya – igen, ezek fontos ,,apróságok”.

2. Bízom benne, hogy igenis hatással lesz a futballistákra a keddi találkozó, a játékosokat fűteni fogja a visszavágás vágya, és külön-külön, valamint együttesen is be akarják majd bizonyítani, mire képes a Loki. Mindamellett más a bajnoki, és megint más a kupameccs tétje. Az előbbin első szándékból eredményre kell játszani, a kupában viszont van lehetőség a javításra, hiszen két mérkőzésen dől el a továbbjutás. Rá kell ébredniük a játékosaimnak: nincs minden mérkőzésen hat-hét lehetőség a gólszerzésre, előfordul, hogy csupán egyszer jutsz el az ellenfél kapuja elé.

3. Talán még nem. Egyébként meg nem szeretek számolgatni. Hat forduló van hátra a bajnokságból, és természetesen maximális pontszámmal szeretnénk letudni az utolsó szakaszt. Hogy aztán ez valóban sikerül-e, s ha igen, mire lesz elég a megszerzett pontszám, az a jövő zenéje.

4. A célunk változatlan: szeretnénk a lehető legjobban szerepelni mind a bajnokságban, mind a Magyar Kupában. Prioritás? Nincs.

5. Sok minden jut eszembe, a bajnoksággal, a csapatommal kapcsolatban egyaránt. Mindamellett talán szerencsésebb, ha a részletekbe nem megyek bele. Arra koncentrálok, ami a feladatom, azaz a Lokiban adódó időszakos nehézségeken kell úrrá lennem, és megoldást kell találnom saját problémáinkra. ---- H ---- &