Lejátszotta második mérkőzését a magyar U17-es válogatott a korosztályos Európa-bajnokságon. A mieink a házigazda Luxemburg legjobbjaival találkoztak, és a várakozásnak megfelelően gond nélküli magyar siker születt.
Mirkó István
Koman Vladimir (balra) is hozzátette a magáét a sikerhez, büntetôbôl talált be a luxemburgi kapuba
Mirkó István
Koman Vladimir (balra) is hozzátette a magáét a sikerhez, büntetôbôl talált be a luxemburgi kapuba
A-csoport Luxemburg - Magyarország 0–4 (0–0) Mondorf, 1000 néző. Vezette: Alekszej Kulbakov (fehérorosz). Asszistensek: Cem Satman (török), Igor Krmar (horvát) LUXEMBURG: Castellani – Martino, Kettenmayer, Marcolino, Scholer – Thom (Jänisch, 55.), Pjanic, Bettmer, De Cae – Albanese (Jankowoy, 55.), Djuric (Hilbert, 68.). Szövetségi edző: Ronny Bonvini MAGYARORSZÁG: Gulácsi – Szekeres (Tóth P., a szünetben), Lengyel, Debreceni, Présinger – Busai, Gál – Dudás, Koman, Szabó L. (Nikházi, a szünetben) – Németh K. (Simon A., 66.) Szövetségi edző: Both József Gólszerző: Németh K. a 42., Németh K. a 48., Koman (11-esből) a 63., Nikházi a 77. percben Sárga lap: Jankowoy (megütötte Busait) a 68., Nikházi (felrúgta Bettmert) a 75. percben
A mieink úgy léptek pályára, hogy tudták: a csoport másik találkozóján a spanyolok 3–0-ra legyőzték az oroszokat, de a cél ettől nem változott, Both József csapata csak két győzelemmel léphet tovább a legjobb négy közé.
Az első meccsen sárga lapok miatt hiányzó Présinger Ádám visszakerült a csapatba, pihenőt kapott a kapus Balikó Milán, helyette Gulácsi Péter állt a gólvonalra. A hazaiak három helyen módosítottak a spanyoloktól elszenvedett kiütés (1–7) után. A bemelegítés közben hirtelen véget ért az egész napos kánikula, és jókora eső áztatta el a mondorfi pályát. Magyar zászlók is lobogtak, amikor kivonultak az együttesek, ezúttal is sok szülő kísérte el a csapatot, és nem egy helybéli vagy közelben lakó magyar is eljött szurkolni a fiataloknak. A rajton elszenvedett vereség nem rettentette el a vendéglátókat, és megtöltötték a nem túl nagy stadiont. Gulácsi Péternek kellett először közbeavatkoznia, Miralem Pjanic szabadrúgása után. Nyugodtan, bártan fociztak a luxemburgiak, a mieink nehezen lendültek játékba. A 15. perc hozta meg az első magyar ziccert: Németh Krisztián ugratta ki Koman Vladimirt, de a csapatkapitány hét méterről az oldalhálóba lőtt.
Láthatóan meglepte a mieinket a házigazdák kulturált futballja, és bár próbálták letámadni az ellenfelet, az oroszok elleni ötletes játéknak nyoma sem volt. Nem tudtunk támadást építeni, hiányzott a lendület – görcsös volt a magyar csapat. Később átvettük az irányítást, a luxemburgiak már nemigen mentek át a felezővonalon, a mieink birtokolták többet a labdát, de nem találtak rést a lelkes hazaiak között. A 38. percben Miralem Pjanic szabadrúgása után Gulácsi Péter bravúrral védett, és a jelenet meghozta a nézők hangját.
Both József kettős cserével, két támadó szellemű játékos beállításával igyekezett frissíteni csapata játékán. Gyorsan lett eredménye: Dudás Ádám 40 méteres passza után Németh Krisztián levette a labdát, majd 10 méterről, jobbal a jobb alsó sarokba lőtt. Aztán oktatófilmbe illő gólt szereztek a mieink: Nikházi Márk ugratta ki Dudás Ádámot, aki lefutotta a védőjét, az alapvonalról visszagurított, Koman Vladimir került helyzetbe, rátámadtak a védők, ezért ő egyből jobb sarokkal a bal lába mögé pöckölve tette tovább a labdát, Németh Krisztián pedig középről, nyolc méteről, jobbal egyből a bal alsó sarokba helyezett.
No, felejtsük el az első félidőt…
Vagy mégsem? Mirko Albanese lőtt a kapunkba, de a fehérorosz játékvezető les miatt nem adta meg a gólt. Aztán Lengyel Dániel fejelhetett volna gólt közelről, de fölébólintott. A 63. percben büntetőhöz jutottak a magyarok, Németh Krisztiánt buktatta a kapus, Koman Vladimir pedig jobbal a bal alsóba passzolt.
A végén Matthew De Cae kétszer is próbára tette Gulácsi Pétert, aztán Nikházi Márk 28 méterről, hatalmas erővel bombázott a léc alá. Csodálatos lövés, nagyszerű gól volt!
Spanyolország ellen az első félidei játékkal nincs esély, a másodikkal annál inkább.
Ami a továbbjutási esélyt illeti: tegyük fel, hogy az oroszok is megverik a házigazdákat, ez esetben roppant egyszerű a képlet, a magyar együttesnek legalább egy góllal kell legyőznie hétfői riválisát, hogy a legjobb négy közé kerüljön.
Mestermérleg Both József: – A nagy tét miatt az első félidőben görcsösen játszottunk, szerencsére a folytatásra feljavultunk. A szünetben átalakítottuk a csapat szerkezetét, úgy tűnik, ez használt. A spanyolok ellen csak akkor van esélyünk, ha az első perctől az utolsóig hiba nélkül futballozunk.
A csoport másik mérkőzésén: Spanyolország–Oroszország 3–0
Az állás
1. Spanyolország
2
2
–
–
10– 1
6
2. Oroszország
2
1
–
1
1– 3
3
3. Magyarország
2
1
–
1
4– 1
3
4. Luxemburg
2
–
–
2
1–11
0
Azonos pontszám esetén az egymás elleni eredmény dönt
Május 8., hétfő Spanyolország–Magyarország (Ettelbrück, 17.30 – az Eurosport közvetíti) Oroszország-–Luxemburg (Hesperange, 17.30) ---- Fák, virágok, fény – a több évtizedes slágert a magyar 17 évesek aligha ismerik, de a hangulatát péntek reggel átérezhették. Both József csapata ugyanis csak este lépett pályára, és mi sem természetesebb, mint az, hogy a szakmai stáb a kezdési időponthoz határozta meg a napi feladatokat. Ehhez igazították az ébresztő, a reggeli, az ebéd pontos időpontját, és a szokásoktól eltérően – miután ilyen későn ebben a korban viszonylag ritkán játszanak a fiúk – beiktattak még egy étkezést: délután negyed ötkor uzsonnáztak Both József tanítványai, majd öt órakor a társaság elindult Mondorf, a találkozó helyszíne felé.
A „fiúk” helyett amúgy „gyerekek” szó szerepelt, de a laptopba belekukkantó egyik önérzetes futballista jelezte: ők már nem gyerekek, a fiúk éppen megfelel – még nem férfiak, de már nem is gyerekek.
Vigyázni kell, mit ír az ember.
Szóval a napos délelőttöt a természetben töltötték a legények. Nem kellett sokat utazni emiatt, hiszen a miniállam fővárosának szélén található szálloda voltaképpen az erdőben áll, így aztán a kikapcsolódás, a mérkőzésre történő hangolódás helyszíne alig néhány lépésre volt.
„Körbesétáltuk a turistáknak kijelölt pihenőt, a jeleket követve – mondta Gál András, aki csendes, visszafogott, illemtudó fiú, de a szerénység a futballpályán nem jellemző rá: a középpályás védekezés során rendkívül határozott a mindig mosolygó srác. – Körülbelül két kilométert sétáltunk a jó levegőn, vagy talán még többet, és volt idő beszélgetni. Megegyeztünk abban, hogy Luxemburgot mindenféleképpen meg kell verni, mert náluk jobbak vagyunk, és utána jöhet a spanyolok elleni találkozó. Azt hiszem, az jó mérkőzés lesz…”
Ezt a bizonyos hétfői ütközetet, amely az előjelek alapján a továbbjutásról dönthet, a magyar futballkedvelők is láthatják, hiszen az Eurosport, az utánpótlástornák hagyományos közvetítője műsorára tűzte ezt a 80 percet. Információink szerint más magyar televíziós csatornák is szerették volna közvetíteni a mérkőzést, de az ezzel kapcsolatos üzleti tárgyalások nem vezettek eredményre.
A csendespihenő és az uzsonna közötti időszak sem telt unalmasan a szálloda harmadik emeletén. Koman Vladimir körbejárta a szobákat, és csapatkapitányként elismételte, ki milyen felszerelésben utazzon a találkozóra, hogy mindenki hozza a saját, UEFA Fair Play-logós kulacsát, és mindenki ellenőrizze a táskáját, ne hagyjon véletlenül sem valamit a szobában, amire a mérkőzés során szüksége lehet. Az egyik szobában a frizuraigazítás zajlott (bizony, valóban nem gyerekek: adnak magukra, és ebben a korban nemcsak az a fontos, hogy az illető a pályán hogy teljesít, hanem az is, miként fest a gyepen – minden hajszálnak rendben kell állnia), a Simon ikrek a recepció melletti automatából csokoládét vásároltak, egy másik szobában már dübörgött a zene, a harmadikban pedig a Tekken-bajnokságot rendezték. Lengyel Dániel kissé bosszúsan vette tudomásul, hogy a televízióra csatlakoztatható számítógépes PlayStation-játék, melynek során birkózásban és egyéb harci műveletekben kell diadalmaskodni, bizony nem gyenge rivális. A gép most legyőzte a középső védőnket, de ez azért nem okozott gondot, sorban jöttek a többiek, hogy visszavágjanak a komputernek.
És persze tudták: az igazi küzdelem Mondorfban, és majd hétfőn, Ettelbrückben Spanyolország ellen vár rájuk. ---- Lapunkban beszámoltunk arról, hogy a FIFA és az UEFA a nyári, németországi labdarúgó-világbajnokság szakelemző csoportjában számít Mezey György munkájára. Az egykori szövetségi kapitány Luxemburgban is hasonló feladatot kapott az Európai Labdarúgó-szövetségtől.
„Nagy megtiszteltetés számomra, hogy így számítanak a munkámra – mondta Mezey György. – Sőt, innen Luxemburgból átutazom Hollandiába, Eindhovenbe, az UEFA-kupa döntőjére, majd jövök vissza, aztán irány Párizs, a Bajnokok Ligája-finálé. Azt követően a világbajnokságra utazunk, majd rögvest következik a tizenkilenc évesek világbasjnoksága: van tehát tennivaló bőven.”
A szakember elmondta: előre meghatározott szempontok alapján kell értékelni a találkozókat, a különböző taktikai variációkat, az edzői elképzeléseket-megvalósításokat, majd a viadal végén ezek összegzését az UEFA továbbadja tagszervezeteinek, az edzőképzéssel foglalkozó kollégáknak. Nyilvánvaló, hogy a világbajnokság vagy a nemzetközi kupadöntő fókuszban van, de az UEFA rendkívüli figyelmet fordít az utánpótlás-nevelésre is: pontosan tudják, hogy a „gyerekek” lesznek a jövő sztárjai, ők játszanak majd öt-tíz év múlva a vb-ken, Eb-ken, szóval, a rájuk fordított energia nem vész kárba.
Bár az UEFA semlegességet vár el a munkatársaitól, a magyar–orosz mérkőzés kapcsán nem lehetett elmenni a nyilvánvaló kérdés mellett: hogyan látta a mieinket Mezey György, milyen esélyt ad a csapatnak a továbbiakban?
„Edzői szempontból két jól felkészített, erős csapat találkozott – mondta a szakember. – Furcsa játék a futball, mert az orosz tréner nem a megfelelő védekező felállást választotta, így a kitűnően támadó magyarok sorra alakították ki a helyzeteiket. Mire észbe kaptak, és másfajta szisztémára álltak át, már késő lett volna – ha berúgjuk a ziccerek felét. Tudom, mennyit dolgozott ez a csapat, tudom, hogy sokra képes, de néha kell egy-két vereség is az igazi nagy eredményhez. Hogy egy példát mondjak: az 1974-es vébén az NSZK-nak, utólag nyilvánvaló, nagy szüksége volt az NDK-tól elszenvedett, akkor nagyon kínosnak mondott kudarcra. A balsiker néha összerázhat, gondolkodásban helyre teheti a csapatokat.”