„Állítom, Gera Zoltán igazi szuperklasszis!”

– Nem irigylem. Mindenütt javában tart már a felkészülés, ön pedig labda, játékostársak, ráadásul csapat nélkül, magányosan rója a köröket.
– Nincs ezzel semmi probléma – mondta Dragóner Attila. – Két évvel ezelőtt hasonló cipőben jártam, akkor is Simon Balla István irányításával készültem, és miután kikerültem Portugáliába, kitűnő erőben éreztem magam. Heti négyszer járok a Népligetbe, immár három hete, és már most jó állapotban vagyok, nem aggódom a jövőmet illetően.

– Pedig aggódhatna, hiszen továbbra sincs csapata.
– Ez a különbség közöttünk: ön pesszimista, pedig felesleges. A Portugáliában eltöltött két esztendő megtanított a pozitív életszemléletre, amely egész életemen keresztül elkísér majd. Hívtak vissza Portugáliába, de elutasítottam, van ajánlatom máshonnan is, ám még nem döntöttem. Fontos, hogy komoly szakmai célok legyenek, jó lenne a Bajnokok Ligájában szerepelni, és nem baj, ha mondjuk ez a leendő gárda Oroszországban, Közép- vagy Kelet-Európában van. Természetesen az elhatározásomban szerepet játszik, hogy a gyermekeimnek és a feleségemnek melyik megoldás az ideális. Hozáteszem: a magyarországi folytatást sem zárom ki.

– Esetleg a gondban lévő Ferencvárosra céloz? A Fradi nem indul a Bajnokok Ligájában, sőt feltehetőleg az élvonalban sem...
– Nagyon szeretem a zöld-fehéreket, rengeteg barátom van a szurkolók és a játékosok között, soha nem felejtem el az Üllői úton eltöltött éveket, de most erről ennyit. Nem tudom, mit hoz a közeljövő.

– Portugáliában csalódásként vagy sikerként élték meg a szurkolók a válogatott világbajnoki szereplését?
– Óriási eredménynek tartják a negyedik helyezést. Szinte mindenhol az országban portugál zászlók lengtek az ablakokban. Senki sem bánkódik. A válogatott összes vébéselejtező-jét láttam, és meglepett, hogy Németországban gyengébben futballozott, mint a kvalifikáció során.

– Simao Sabrosát, Armando Petit-t, Nuno Gomest és a tizenegyesölő kapust, Ricardo Pereirát is láthatta testközelből játszani. Mennyiben különbözik az ő játékuk a magyar legjobbakétól?
– Ha azt mondják a felsorolt portugál játékosokra, hogy jók, akkor én elfogultság nélkül azt állítom: Gera Zoltán igazi szuperklasszis. Ricardo az utolsó bajnoki fordulóban a Rio Ave ellen harmincöt méterről kapott ritkán látható potya gólt, ennek ellenére remekelt a világbajnokságon, köszönhetően a rá is jellemző pozitív szemléletnek. Továbbá még két fontos részlet: a Guimaraesnek tavaly még hatmillió euró volt a költségvetése, az idén ezt lefaragták egymillióra, mégsem vetődött fel senkiben, hogy jövőre nem jut viszsza az élvonalba. A másik a patinás Benfica. A klub tizennyolcmillió euróval tartozik az adóhatóságnak, és nem túlzás, az egész ország összefogott, hogy rendezni tudja az adósságát.

– Annyit dicsértük a portugál válogatottat, ideje, hogy szóba hozzuk a magyar nemzeti csapatot...
– Már vártam a kérdést. Bozsik Péter eddig nem hívott, én pedig mégsem kereshetem meg, ráadásul egyelőre csapatom sincs. Miután rendeződik a helyzetem, ismét célba veszem a válogatottat. Tele vagyok erővel, bizonyítási vággyal, alig várom, hogy ismét pályára léphessek. Hiszek magamban, sokan hisznek bennem, és ez a legfontosabb.