A játékvezető. Kétségkívül a leghálátlanabb feladat az övé. Rendre a bírót szidja a szurkoló, s gyakran az edző is, aki felmenti a csatárt, ha két méterről nem talál a kapuba, ám bírálja a partjelzőt, ha rosszul ítéli meg a lesszituációt. Tény, a bajnokságban több téves, eredményt befolyásoló ítélet borzolta a kedélyeket, ám érdemes a pozitívumokról is szót ejteni: a 27 esztendős Vad II István remek teljesítménnyel érdemelte ki a szezon játékvezetője címet.
Németh Ferenc
Megyebíró János (középen) a képzeletbeli dobogó közepérôl bizony igen hamar a földön találta magát
Németh Ferenc
Megyebíró János (középen) a képzeletbeli dobogó közepérôl bizony igen hamar a földön találta magát
Hagyományainkhoz hűen elkészítettük a Borsodi Ligában működő játékvezetők ranglistáját. Tudósítóink – csakúgy, mint a játékosok esetében – 1-től 10-ig osztályozzák a bírók teljesítményét. A listánkra 14 játékvezető került fel, ők legalább tíz mérkőzésen működtek (a többi bírót nem rangsoroltuk, de a statisztikában szerepelnek).
A legtöbb találkozón Saskőy Szabolcs bíráskodott – a 30 forduló során 19 meccsen működött. Az osztályzatok alapján készült rangsorban az élen – csakúgy, mint az őszi idény végén – Vad II István végzett 8.23-as átlaggal. A 27 éves játékvezető az előző szezonban a második helyen zárt, az ősz végén viszont már az élen volt – 8.66-os átlaggal. A fővárosi bíró valamelyest gyengébb produkciót nyújtott a tavasszal, ám így is meg tudta őrizni listavezető pozícióját. Az ősz végén a nyolcadik helyen álló Solymosi Péter az idén remek formában teljesített, nem véletlen tehát, hogy rangsorunkban a második helyen zárt.
Az előző szezonban az év játékvezetője címet kiharcoló Megyebíró János látványosan visszaesett, hiszen az utolsó helyen végzett. Az ősszel egyenletes teljesítményt nyújtó Szarka Zoltán sérülése miatt nem lépett pályára, míg az élvonalbeli keretbe tavasszal felkerülő öt bíró, Bognár Tamás, Mészáros István, Szabó Sándor, Szilasi Szabolcs és Török Károly egyaránt bizonyította, hogy a vezetőség részéről nem volt elhamarkodott lépés őket a legjobbak közé irányítani.
Minden fordulóban megválasztottuk a forduló játékvezetőjét is. E kitüntető címet Sápi Csaba hatszor, míg Vad II István ötször érdemelte ki.
Listát készítettünk arról is, hogy ki hányszor mutatta fel a sárga, illetve piros lapot, majd átlagot számítottunk, s ennek alapján kiderül, hogy a mezőny legvajszívűbb játékvezetője – csakúgy, mint az előző szezonban – Arany Tamás, őt Gergely Sándor és Erdős József követi a sorban. A legszigorúbb bírónak Saskőy Szabolcs bizonyult, utóbbi zsebéből négy mérkőzésen is háromszor került elő a piros lap. A játékvezetők öszszesen 938 alkalommal (ősszel 466-szor, tavasszal 472-szer) mutatták fel a sárgát (mérkőzésenkénti átlagban csaknem négyszer), míg a piros lapot 78-szor osztották ki (ősszel és tavasszal is egyaránt 39-szer). Gergely Sándor, Mészáros István és Török Károly nem állított ki egyetlen játékost sem a szezonban.
Erősorrend Táblázatunkban a helyezés és a játékvezető neve mögött a tudósítóinktól kapott osztályzatok átlaga szerepel. A második, illetve a harmadik oszlopban azt tüntettük fel, hogy a játékvezető hány mérkőzésen bíráskodott a szezonban, s hányszor érdemelte ki a forduló játékvezetője címet. Majd az eddigi élvonalbeli találkozóinak száma, a kiosztott sárga, illetve a piros lapok, a fegyelmezési átlagok, míg az utolsóban a fegyelmezés helyezési száma található. A FIFA-játékvezetőket vastag betűvel jelöltük.
1. Vad II István
8.23
17
5
31
66
6
4.23
6.
2. Solymosi Péter
8.11
18
2
57
64
4
3.77
4.
3. Sápi Csaba
7.92
14
6
89
60
5
4.64
9.
4. Arany Tamás
7.86
15
2
132
36
2
2.53
1.
Erdős József
7.86
15
1
53
46
3
3.26
3.
6. Gergely Sándor
7.71
14
1
30
38
–
2.71
2.
7. Saskőy Szabolcs
7.68
19
2
53
89
17
5.57
14.
8. Szabó Zsolt
7.64
14
1
149
75
1
5.42
13.
9. Fábián Mihály
7.60
15
–
51
62
4
4.40
8.
Hanacsek Attila
7.60
10
–
160
36
5
4.10
5.
Kassai Viktor
7.60
15
1
94
71
1
4.80
11.
12. Bede Ferenc
7.40
15
2
198
60
5
4.33
7.
13. Makai János
7.27
11
–
100
49
3
4.72
10.
14. Megyebíró János
6.71
14
–
113
60
9
4.92
12.
Mészáros István
8.25
4
–
4
13
–
3.25
–
Szabó Sándor
8.16
6
1
6
21
1
3.66
–
Dubraviczky Attila
8.00
7
1
88
25
4
4.14
–
Szilasi Szabolcs
8.00
2
1
2
7
1
4.00
–
Szarka Zoltán
7.75
8
2
107
34
5
4.87
–
Bognár Tamás
7.66
3
–
3
13
2
5.00
–
Török Károly
7.50
4
2
4
13
–
3.25
–
---- Az ősszel még fölényesen vezette ranglistánkat a tavaszra valamelyest visszaesett a teljesítménye, igaz, így is a szezon legjobbjának bizonyult. Vad II István – akinek édesapjára élvonalbeli futballistaként, majd FIFA-játékvezető ként emlékezhetnek a futballrajongók) – 16 évesen a Budapesti Labdarúgó-szövetségben vizsgázott, 2002-ben az országos keret tagja lett, 2004-ben az NB I-ben is bemutatkozott.
– Hogyan értékeli az elmúlt szezonban nyújtott teljesítményét? – Az egész évet tekintve az ősszel bizonyultam jobbnak, kilenc találkozón fújtam a sípot, köztük a záró játéknapon, a Fehérvár–Újpest tévés rangadón is, amely nagy élményt jelentett számomra. Tény viszont: a tavasszal valamivel gyengébb teljesítményt nyújtottam.
– Mi lehetett az oka a tavaszi idényben való visszaesésének? – Az ősszel szinte minden összejött. Vitathatatlan, mint mindenhez, úgy a játékvezetéshez is kell valamennyi szerencse. A tavasz folyamán több kritikus, játékvezetői szempontból is nehéz szituációval kerültem szembe. Azonban vallom, hogy ezekből az esetekből lehet igazán sokat tanulni. Minden játékvezetőnek kihívást jelent az UEFA új irányelveihez – gondolok itt többek között a könyöklésre, időhúzásra, színészkedésre, hátulról történő szerelések elbírálására – való minél tökéletesebb alkalmazkodás.
– Emlékszik hibájára? – Az MTK–Honvéd összecsapáson Pomper Tibor lekönyökölte ellenfelét, s ezt nem vettem észre. Sajnos nem láttam az esetet, ugyanis rossz szögben álltam. Nagyon megszaporodtak a könyökkel elkövetett szabálytalanságok, az UEFA erre külön felhívta a játékvezetők figyelmét, ezért is kell mindenféleképpen száműznünk az ilyen durva cselekedeteket a pályákról.
– Partjelzője nem segíthetett volna? – Ezt nekem is látnom kellett volna, így nem menthetem fel magam azzal, hogy segítőimnek jelezniük kellett volna az esetet.
– A tévés közvetítések, összefoglalók jóvoltából ország-világ láthatja, miket hibázott a játékvezető. Gondolom, nem igazán örül egy bíró annak, ha az ítéleteit kritizálják. – Én kifejezetten szeretem, ha televíziós meccsen bíráskodhatom. Az ember vissza tudja nézni, hogy mikor, miben hibázott, kikérheti később kollégái, illetve az ellenőrök véleményét is. A hibákból lehet tanulni – például ha rosszul helyezkedik a játékvezető, vagy nem koncentrált mindenre eléggé –, bár ennek az ellenkezője is igaz. Ha jó teljesítményt nyújt a játékvezető, még jobban elismeri a közvélemény, és szakmai berkekben is jó visszhangra talál.
– Tavasszal öt fiatal játékvezető mutatkozott be az élvonalban, akik nem okoztak csalódást – ahogy annak idején ön sem. Mi a véleménye a fiatalításról? – Örülök neki, hiszen hosszú távon egészséges konkurenciaharc alakulhat ki, ami emelheti a játékvezetés színvonalát, és bízom benne, hogy ennek majd a nemzetközi életben is egyre inkább kézzelfogható eredményei lehetnek.
– A FIFA-kerettagságra akár Vad II István is jó eséllyel pályázhat, ha ezután is hasonlóan remek teljesítményt nyújt. Vagyis édesapja nyomdokába léphet… – Távolabbi célom, hogy nemzetközi találkozókon bíráskodjam, s ezért mindent megteszek. Edzek rendszeresen, készülök teljes gőzzel, s még az idén megszerzem az angol középfokú nyelvvizsgát is. ---- A forduló játékvezetői mellett az asszisztenseket is feltüntettük, hiszen a bírói hármas tevékenysége igazi csapatmunkának számít. A listára összesen huszonketten kerültek fel. A szezon partjelzője címet L. Tóth Lajos érdemelte ki, aki nyolcszor bizonyultak a játéknap legjobbjának, míg Vígh Tibor hétszer mondhatta el magáról ugyanezt. L. Tóth Lajos FIFA-kerettag, rendszeresen kap nemzetközi mérkőzéseket, és megítélése külföldön is igen jó.