Justin Gatlin mindent tagad

Az athéni Szuper Grand Prix volt az a verseny, amelytől Justin Gatlin kisebb sérülésre hivatkozva először visszalépett. Valószínűleg ekkor derült ki, hogy doppingtesztjének A-próbája pozitív lett. Az előírások szerint ilyenkor még nem hozzák nyilvánosságra az esetet, ám az atléta tovább nem versenyezhet. Csak miután a B-próba hasonló eredményt hoz, jelentik be, hogy a sportoló doppingolt. Gatlin szervezetében a vizsgálat túl magas tesztoszteronszintet mutatott ki, ám a vágtázó nem érti, ez miként lehetséges.

„Az amerikai doppingellenes ügynökség tájékoztatott arról, hogy pozitív lett a tesztem – adta hírül közleményben Gatlin. – Nem tudok magyarázatot adni rá, miként történhetett meg, mert tudatosan biztosan nem szedtem be semmilyen teljesítményfokozó szert, s nem engedtem, hogy ilyet adjanak.”

A 24 éves olimpiai bajnok juniorként már fennakadt egy doppingvizsgálaton, akkor amfetamint találtak a szervezetében. Kétéves eltiltását utóbb mérsékelték, mert bebizonyította, hogy a tiltott szert olyan gyógyszer tartalmazta, amelyet 11 éves kora óta összpontosítási rendellenesség kezelésére szedett.

„Az öt évvel ezelőtti eset miatt különösen ügyeltem arra, hogy ne keveredjek doppingügybe, mivel életre szóló eltiltás lehet a következménye – szögezte le Gatlin. – Tiltott teljesítményfokozók szedése ellenkezik a személyiségemmel, egyébként is bízom a tehetségemben. Kétezer-egy óta több doppingellenes előadáson igyekeztem felhívni a fiatalok figyelmét a tiltott szerek használatának veszélyeire, és sohasem tennék olyat, amivel csalódást okoznék a szurkolóimnak és a támogatóimnak. Amióta megtudtam az áprilisi vizsgálat eredményét, mindent megtettem azért, hogy kiderítsem, mi lehet az oka a pozitív eredménynek. Eddig és ezután is teljes mértékben együttműködöm az amerikai doppingellenes ügynökséggel, és remélem, hogy a vizsgálat során kiderül, semmi rosszat sem tettem.”

Az már biztos, hogy a vágtázó magas tesztoszteronszintje nem belső eredetű, Gatlin ugyanis olyan karbonizotópos tesztnek vetette alá magát, amelynek segítségével megállapítható, hogy a vizsgálati anyagban található tesztoszteront saját szervezete termelte-e.

„Valaki szabotázst követett el a tanítványom ellen, és tudjuk, ki az – állítja Trevor Graham, Gatlin edzője. – Egy biztos: Justin nem szedett tiltott szert.”

Graham szerepe azért lehet érdekes, mert ő az az edző, aki három évvel ezelőtt eljuttatta a doppingellenes ügynökséghez a THG-t tartalmazó fiolát, és ezzel elindította a BALCO-botrányt. Arra, miként jutott a birtokába a szer, azóta sem adott választ, ám a vizsgálat következtében több olyan atlétát tiltottak el, aki egykor a tanítványa volt. Egyikük a korábban szintén világrekordot futó Tim Montgomery (9.78), aki sohasem akadt fenn doppingvizsgálaton.

Örökös eltiltás fenyegeti
A Nemzetközi Atlétikai Szövetség megerősítette, hogy örökös eltiltás fenyegeti Justin Gatlint. Az ártatlanságát hangoztató Gatlin – aki a jamaicai Asafa Powell-lel közösen, 9.77 mp-cel tartja a 100 méter világcsúcsát – hazája 2001-es junior országos bajnokságán már egyszer fennakadt a doppingvizsgálaton, akkor amfetaminnal. Arra hivatkozott – és ezt orvosilag igazolta is –, hogy tíz éve kell különféle betegségekre gyógyszert szednie. Két évre eltiltották, majd büntetését az enyhítő körülmények miatt felezték. ---- „A közönséget és a szponzorokat nem érdekli, hogy valaki miként és minek a segítségével ér el világcsúcsot – kommentálta Gatlin esetét Ben Johnson. – A nézők csak arra kíváncsiak, ki a leggyorsabb. Akkor is ha 9.7, akkor is ha 9.8 másodperc az ideje.”

„Így beszél egy doppingoló – reagált Johnson kijelentésére Paul Doyle, Asafa Powell menedzsere. – Én viszont úgy vélem, hogy a sportot meg kell tisztítani, és ez csak azzal érhető el, hogy a vétkesek hosszú büntetést kapnak. Szerintem az első doppingvétség után örökös eltiltást kellene adni. Abban teljesen biztos vagyok, hogy Asafa tökéletesen tiszta. Egyfolytában keresik őt a riporterek, kíváncsiak arra, mikor és hogyan tudta meg a hírt. Asafát viszont az érdekli, valóban doppingolt-e Gatlin. Kissé csalódott is, hogy elmarad kettejük összecsapása.”

„Justin Gatlin sportágunk egyik központi alakja, aki mindig világossá tette, hogy vállalja a felelősséget tetteiért – mondta Craig Masback, az Egyesült Államok atlétikai szövetségének vezetője. – Az ő esetéből is látható, hogy az atlétikában és az olimpiai sportágakban nem számít, ki kicsoda, ha fennakad a doppingvizsgálaton, szembe kell néznie a következményekkel. Reméljük, Gatlin nem követett el doppingvétséget, várjuk a vizsgálat végét. Szövetségünk továbbra is együttműködik az amerikai doppingbizottsággal, a doppingellenes ügynökséggel és a nemzetközi szövetséggel ebben a harcban. A sportág jövője atlétáink kezében van, és mindent meg kell tennünk, hogy fiataljaink a helyes utat válasszák.” ---- Eddig öt vágtázó futotta 9.80 másodpercen belül a 100 métert, ám közülük csak ketten, Maurice Greene és Asafa Powell vehet részt a versenyeken.

A kanadai Ben Johnson a szöuli olimpián 9.79 másodperccel ért célba, ám a doppingvizsgálat során sztanozololt mutattak ki a szevezetében, ezért megfosztották az aranyérmétől, világrekordját pedig törölték. Az amerikai Maurice Greene 1999-ben, az athéni Grand Prix-viadalon ugyancsak 9.79 másodpercet futott.

Honfitársa, Tim Montgomery három évvel később Párizsban javított egy századmásodpercet Greene eredményén, ő azonban a BALCO-ügy vizsgálata során gyanúba került: a doppingellenes ügynökség bizonyítottnak látta, hogy THG-t és más teljesítményfokozó szereket használt, ezért eltiltotta.

Montgomery rekordját tavaly döntötte meg Asafa Powell, s a jamaicai atléta az idén másodszor is 9.77 másodpercet futott.
A 100 méter athéni bajnoka és a Helsinkiben 100-on és 200-on első Justin Gatlin májusban Dohában állította be a fennálló világrekordot, ám szombaton ő maga jelentette be, hogy fennakadt egy doppingvizsgálaton.