Ki nyerne ma? – játék tíz pontban

Vágólapra másolva!

2006.08.02. 01:52

Címkék

Olaszországban még nem csitulnak a bundabotrány hullámai, a Lengyel Labdarúgó-szövetségnél pedig nyomozók vizsgálódnak, miközben megállíthatatlanul közeleg december nyolcadika, az Eb-pályázatok elbírálásának napja. Némileg talán elfogult összeállításunkból kiderül, hogy ha a döntéshozók a mi kilenc szempontunkat és a szakértőnk véleményét vennék figyelembe, akkor ma a magyar–horvát kandidálás lenne a befutó az olasz és a lengyel–ukrán közös pályázat előtt.

1. STADIONOK

MAGYAR-HORVÁT PÁLYÁZAT
A megnevezett nyolc helyszín közül mindenhol akad még munka, nálunk gyakorlatilag négy új stadiont kell építeni. A stadionépítési terveinket némiképp beárnyékolja, hogy az elmúlt években a korábbi Eb-pályázati ígéreteinkből semmit sem valósítottunk meg.	4
OLASZ PÁLYÁZAT
A pályázatban ugyanaz a tizenkét stadion szerepel, amely az 1990-es olaszországi vb mérkőzéseinek is otthont adott. Az arénákra alapos átépítés vár.	7
LENGYEL–UKRÁN PÁLYÁZAT
A nyolcból hét létesítmény átépítésre vagy átalakításra szorul, egy pedig még csak a tervezőasztalon létezik. A helyszínek között feltüntetett, ötvenötezer fő befogadására alkalmas varsói Nemzeti Stadion például egyelőre csak utcai bazárnak ad otthont.	7

2. KÖZLEKEDÉS, VENDÉGLÁTÁS

MAGYAR-HORVÁT PÁLYÁZAT
Horvátország autópálya-hálózata az elmúlt évek beruházásainak köszönhetően igen fejlett, Magyarországon azonban további utak építésére van szükség. A horvát tengerpart, a még mindig olcsó és híres vendéglátás, és az egymáshoz közeli helyszínek minket segíthetnek.	7
OLASZ PÁLYÁZAT
Minden helyszínként megjelölt városnak van nemzetközi repülőtere, a vasút- és az autópálya-hálózat Európa legfejlettebbjei közé tartozik. A tizenkét évvel ezelőtti vb-re épült szállodák ma is nagyszerűen működnek a stadionok közelében, az olasz konyha pedig az egyik legjobb a világon.	9
LENGYEL–UKRÁN PÁLYÁZAT
Az úthálózat és a városi közlekedés alaposan elmaradott, főleg Ukrajnában. Néhány helyszín megközelítése csakis repülőgéppel lehetséges, s a pályák is jókora távolságra lennének egymástól.	3

3. BIZTONSÁG

MAGYAR-HORVÁT PÁLYÁZAT
Hiányok csak a stadionok biztonságát tekintve tapasztalhatóak. Fontos, hogy a rendezés időpontjában feltehetően mindkét ország tagja lesz a NATO-nak, a világ legerősebb biztonsági szövetségének. Egyik ország sem tartozik a terroristák hagyományos célpontjai közé.	8
OLASZ PÁLYÁZAT
A stadionok még nem felelnek meg a biztonsági előírásoknak. A terrorfenyegetettség Olaszország jelentős világpolitikai szerepe miatt viszonylag magas. A déli területek közbiztonsága korántsem ideális, mindennaposak az utcai rablások és a szállodai lopások.	5
LENGYEL–UKRÁN PÁLYÁZAT
A témakör a legfontosabbak közé tartozik az UEFA illetékeseinek szemében, és tudják ezt a kandidálók is. Az ukrán és a lengyel belügyminiszter például közös biztonsági felügyelőszervezet létrehozását tervezi a lengyel-ukrán pályázat sikere esetére.	6

4. POLITIKAI KONSZENZUS

MAGYAR-HORVÁT PÁLYÁZAT
Nagy eredmény, hogy az Eb-pályázat fővédnökségére sikerült megnyerni a két politikai tábor egy-egy vezérét: Kóka Jánost, valamint Kósa Lajost. A pályázati szándékot százszázalékos határozattal támogatta a magyar parlament, s Horvátországban is teljes az összefogás.	9
OLASZ PÁLYÁZAT
A tavaszi kormányváltás után az új sportminiszter egyik legelső nyilatkozatában határozottan kiállt az előző kabinet idején benyújtott pályázat mellett. Silvio Berlusconi ellenzéki vezető sem a kandidálás ellen dolgozik, pártjának a neve például egyszerűen „Forza, Italia!”.	9
LENGYEL–UKRÁN PÁLYÁZAT
A pályázat benyújtása óta az azóta bekövetkezett két lengyel kormányváltás ellenére teljes a politikai konszenzus mindkét országban. Gyengíti ugyanakkor az Eb-rendezés esélyét, hogy a politikai stabilitással gondok vannak, főleg Ukrajnában.	6

5. LAKOSSÁG TÁMOGATÁSA

MAGYAR-HORVÁT PÁLYÁZAT
A pályázat támogatása a Gyárfás Tamás által vezényelt népszerűsítő kampány hatására a 2005-ben végzett felmérés eredményeihez képest az idén tavaszra 45-ről 80 százalékra ugrott. A szomszédoknál a népesség 83 százaléka örülne a torna megrendezésének.	8
OLASZ PÁLYÁZAT
Habár a rendezést a lakossság 92 százaléka támogatja, a közvélemény még nem kezeli központi kérdésként a témát. Az olaszok fociimádatát és vérmérsékletét ismerve azonban nem kell tartani attól, hogy adott esetben ne lelkesülnének be.	7
LENGYEL–UKRÁN PÁLYÁZAT
A felmérések szerint az ukrán lakosság körében népszerűbb az Eb-pályázat (85,4%), mint a társpályázó lengyeleknél (66,8%). A támogatók konkrét száma a három pályázat közül itt a legmagasabb, ám ne feledjük, hogy a két ország együttes népessége 85 millió fő.	7

6. GEOPOLITIKA, SPORTPOLITIKA

MAGYAR-HORVÁT PÁLYÁZAT
A Ha az európai futballvezetők érvényesítik a szolidaritás oly sokszor hangoztatott elvét, akkor a 2012-es Eb rendezését immár mindenképpen volt szocialista ország(ok)nak kell adniuk. Ám az UEFA nem segélyszervezet, a sportpolitikai érvelés önmagában nem dönt.	9
OLASZ PÁLYÁZAT
A turisztikai vonzerő és a központi fekvés egyaránt a mediterrán ország mellett szól, ám az UEFA részéről nem lenne sportszerű megint nyugat-európai államot megbízni a szervezéssel.	7
LENGYEL–UKRÁN PÁLYÁZAT
A „legkeletebbi” pályázat is abban bízik, hogy a nyugateurópai Eb-k után most egy keleti helyszínt jelöl ki az UEFA. Elszámolási és vámproblémákat okozhat viszont, hogy Lengyelország az EU tagja, Ukrajna valószínűleg még 2012-ben sem lesz az.	6

7. EREDMÉNYESSÉG

MAGYAR-HORVÁT PÁLYÁZAT
A horvátok részt vettek a vb-n és a legutóbbi Eb-n is. Sajnos hazánk válogatottja a kandidáló országok közül az egyetlen, amelyet az elmúlt évek eredménytelensége alapján joggal vádolhatnak azzal, hogy rendezőként „potyautas” lenne a kontinensviadalon.	5
OLASZ PÁLYÁZAT
A szűk egy hónapja nyert vb-cím önmagáért beszél, klubszinten nem zártak jó évet az olasz csapatok (önmagukhoz képest legalábbis), a legnagyobb sikernek a Milan legjobb négy közé jutása számított a BL-ben.	9
LENGYEL–UKRÁN PÁLYÁZAT
Mindkét válogatott szerepelt a 2006-os németországi vb-n – több-kevesebb sikerrel. És ne feledjük, hogy két éve Andrij Sevcsenkót választották Európa legjobb futballistájának.	7

8. FUTBALLMÚLT

MAGYAR-HORVÁT PÁLYÁZAT
Íme, a dicső magyar múlt: két vb-ezüst, három olimpiai arany, Albert Flórián Aranylabdája, Puskás Ferenc világsikerei és a Fradi VVK-győzelme. A horvátok legfényesebb sikere az 1998-as vb-bronz.	8
OLASZ PÁLYÁZAT
Túlzás nélkül állítható: az ország életében a futball az egyik legfontosabb társadalmi tényező. Az olaszok eredménylistája félelmetes: négy vb-győzelem (1934, 1938, 1982, 2006), egy Eb-arany (1968) és – a Juventus, Milan vagy az Inter révén – számtalan klubsiker szerepel rajta.	10
LENGYEL–UKRÁN PÁLYÁZAT
Bár Ukrajna labdarúgó-szövetsége csak 1991-ben alakult, a szovjet válogatott jobbára ukrán játékosokkal nyerte meg az 1960-as Eb-t, a Dinamo Kijev pedig többször a kontinens legjobbjai közé tartozott. A lengyelek Eb-n még nem szerepeltek, de szereztek már két vb-bronzot.	7

9. A LABDARÚGÁS TISZTASÁGA

MAGYAR-HORVÁT PÁLYÁZAT
Magyarországon a mesterséges nyugalom mögött komoly gondok húzódnak meg, kaotikus a helyzet az MLSZ-ben és a ligában is, s nemrég tartóztattak le egy magyar FIFAjátékvezetőt csalás gyanújával. A külföldi bundabotrányokban horvát játékosok neve is fel-felvetődik.	5
OLASZ PÁLYÁZAT
A bundabotrány az olasz foci eddigi legnagyobb szégyenfoltja. Az UEFA végrehajtó bizottságának egyik tagja szerint ma nem az olaszok nyernének.	1
LENGYEL–UKRÁN PÁLYÁZAT
Lengyelországban hosszú ideje húzódik a több futballvezetőt, bírót és néhány kisebb klubot is érintő bundaügy, melynek következtében két játékvezetőt már őrizetbe vettek. A legújabb botrányban pedig egyenesen a lengyel szövetség a ludas.	3

10. NS SZUBJEKTÍV

MAGYAR-HORVÁT PÁLYÁZAT
„A horvát–magyar kandidatúra esélyét növeli, hogy mindkét országnak van már tapasztalata a pályázás módját illetően, hiszen korábban is szerettünk volna kontinenstornát rendezni. Úgy érzem, erős anyagot adtunk be, fontos azonban, hogy a helyszíni mustrán és az utolsó prezentáción is jó teljesítményt nyújtsunk.” (Berzi Sándor, az UEFA fegyelmi bizottságának tagja)	8
OLASZ PÁLYÁZAT
„Habár a Magyarországon eltöltött időszak után a horvát–magyar pályázat sikerét sem bánnám, természetesen örülnék, ha Olaszország rendezné az Eb-t. Tavasszal alapos megtisztulási folyamat indult el az olasz labdarúgásban, és a vb-győzelem is pozitív irányba befolyásolhatja az esélyeinket.” (Aldo Dolcetti, a Bp. Honvéd olasz edzője)	6
LENGYEL–UKRÁN PÁLYÁZAT
„A pályázatot Ukrajnában és Lengyelországban is nagyon komolyan veszik, de csökkenti az esélyeket a lengyel szövetség körüli zűrzavar, valamint a kijevi Olimpiai Stadion melletti bevásárlóközpont építése, amelyet az UEFA nem néz jó szemmel – ugyanakkor a saját szememmel láttam, hogy erre fittyet hányva tovább építik.” (Rácz László, egykori szovjet válogatott, Eb-ezüstérmes)	6