A név kötelez

Sok külföldi csapat vezetői szerették volna annak idején csapatuk kispadján edzőként látni a ma 52 éves Mocsai Lajost, aki női BEK-et nyert a Vasassal (1982), majd a magyar férfiválogatottat 1986-ban Svájcban világbajnoki döntőbe, aztán két évvel később a szöuli olimpián a bronzmérkőzésig vezette.
A befutó 1989-ben a német TBV Lemgo lett.

Elégedett lehetett a nézősereg és a vezérkar

A szakember azóta sem titkolja, azért választotta a lemgói gárdát, mert vezetői szakmailag is figyelemre méltó terveket szövögettek, amelyek szimpatikusak voltak a mindig nagy kihívásokra vágyó, képességeit külföldön, a világ akkori legerősebb bajnokságában, a Bundesligában is kipróbálni szándékozó trénernek. Mocsai Lajosnak nem kellett csalódnia, és a következő évek eredményeinek köszönhetően elégedett lehetett a Lemgo vezérkara, valamint szurkolótábora és szponzori köre is. A férfiválogatott szövetségi kapitányi posztjától időközben megváló szakember szívós munkával remek csapatot épített, amelynek tagjai közül később többen a német válogatottban is kulcsjátékosokká váltak. Nem mellékes, hogy a gárda vezéregyénisége a tatabányai klasszis átlövő, Marosi László volt, aki nem csupán játékosa, hanem egyik legjobb barátja is volt (és maradt) Mocsai Lajosnak és a családnak.

Miközben a TBV Lemgo a kilencvenes évek elején a Bundesligában rendre az élcsoportban végzett, majd Német Kupa-diadala (1995) után kilépett az európai kupaporondra (KEK-et nyert 1996-ban), Mocsai Lajos – temérdek teendője mellett – elindította fiának, Tamásnak – a jelenleg 69 válogatottságnál tartó balkezes átlövőnek – a pályafutását is Lemgóban.

Az ifjú Mocsai, aki 1989-ben, vagyis 11 évesen került a Lemgóhoz, manapság is szívesen gondol vissza azokra az esztendőkre, amikor édesapja hathatós támogatásával megismerte a játékot.

„Négy-öt éven át a lemgói serdülők szakmai nevelését irányította apu – mondta Mocsai Tamás. – Aztán egy korcsoporttal feljebb léptem, de édesapám továbbra is sokat foglalkozott velem. Tizenhat esztendősen a felnőttek közé kerültem, s bár a klub első csapatában akkor még nem jutottam lehetőséghez, az edzéseken együtt dolgoztam a nagyokkal. Ez nemcsak óriási élmény, hanem igen hasznos iskola is volt. El sem tudom mondani, mennyit köszönhetek a családomnak, különösen apunak, akivel a mai napig megbeszélem minden fontos lépésemet, szakmai elképzelésemet.”

Olykor kell némi nosztalgia is

Bundesliga-karrierjét a TuS Nettelstedtben folytatta Mocsai Lajos, akinek ott is bőven jutott a sikerből: 1997-ben és 1998-ban City-kupát nyert csapata.
Aztán a budapesti Testnevelési Egyetem (TF) és a magyar szövetség ajánlatát elfogadva – és a családdal egyetértve – 1998-ban hazatért. A TF mellett

az MKSZ-ben is dolgozott, s még ebben az esztendőben Eb-bronzéremig vezette a magyar női válogatottat, amely a következő esztendőkben is fantasztikus sikereket ért el az irányításával (1999: vb-5.; 2000: olimpiai 2.; 2000: Európa-bajnok; 2001: vb-6.; 2002: Eb-5.; 2003: vb-2.; 2004: olimpiai 5.).
Közben Tamás életében is változások történtek.

Középiskolai tanulmányai befejeztével, 1999-ben ő is hazatért, a Dunaferr SE-ben kamatoztatta Bundesliga-tapasztalatait. Egyetemi tanulmányait már a TF-en kezdte meg, ahol az idén szerzett diplomát. Közben azonban a sportpályafutását újra külföldön folytatta: a svájci TV Suhr és Pfadi Winterthur után tavaly a német Kronau-Östringenbe igazolt, vagyis 2005 őszétől a Bundesligában szerepelt.

„Az idén tavasszal kerestek meg a lemgói vezetők, hogy östringeni szerződésem lejártával térjek vissza hozzájuk – mondta Mocsai Tamás. – Az ajánlatuk remek volt, hároméves szerződést kínáltak, vagyis kifejezésre jutatták, hogy nem csak rövid ideig számítanak rám. Persze nosztalgikus érzések is előjöttek bennem, hiszen tíz esztendő elteltével tértem vissza Lemgóba, amelyhez rengeteg szép emlék fűz. A régi csapatból már csak egy-két játékos – például Daniel Stephan – maradt mutatóban engem pedig a sportág egyik leghíresebb és legnagyobb tudású átlövőjének, az aktív játéktól viszszavonuló Volker Zerbének a pótlására szerződtettek. Ez nem csupán megtiszteltetés, hanem hatalmas feladat is, amely óriási felelősséggel is jár.”

Tapasztalatokkal alaposan felvértezve

Talán mondani sem kell, hogy Mocsai Lajos, a Vasas-Invitel edzője, a TF dékánhelyettese és menedzserigazgatója roppant büszke fiára, aki Skaliczki László szövetségi kapitány csapatának tagjaként olimpiai negyedik helyet szerzett Athénban. A Fáy utcában és a Testnevelési Egyetemen egyaránt a lehető legtöbbre törekvő szakember egyetért fiával abban, hogy a jövő évi, németországi világbajnokság előtt Lemgóban hatalmas lehetőséghez jut Tamás. Mindenki tudja, hogy más stílusban kézilabdázik, más adottságokkal áldotta meg az Isten, mint Volker Zerbét, akinek a helyére áll, ugyanakkor tőle is sok gólt várnak, valamint azt, hogy a lehető leggyorsabban beépüljön Volker Mudrow edző együttesébe.

„Mocsai Tamással egy újabb mozaikdarabka került helyére a csapatban, ami a Lemgo jövőjét illetően igen biztató. Örülünk, hogy fiatal, ugyanakkor már sok nemzetközi tapasztalattal felvértezett játékos tért vissza hozzánk” – mondta Fynn Holpert klubmenedzser, akinek a munkáját a már említett Zerbe is segíti a jövőben.

A magyar játékosnak pedig a német válogatott hajdani és jelenlegi klasszisai – például Daniel Stephan, Christian Schwarzer, Florian Kehrmann, Markus Baur – között kell megállnia a helyét. Hiszen a Mocsai név Lemgóban (is) remekül cseng – és sokra kötelez.

Az EHF-kupa-győztes

A napjainkban 1300 klubtagot számláló TBV Lemgo jogelődjét (Ballsportverein Lemgo) 1911-ben alapították, jelenlegi nevét pedig 1942 óta viseli. Legfőbb sikereit és ismertségét a kézilabdának köszönheti. A kék-fehér egyesület férfi kézilabdacsapata 1981-ben került fel Bundesliga 2.-be, majd 1983-tól az első osztályban szerepel. Első kiemelkedő eredményét Mocsai Lajos edző vezetésével érte el: 1995-ben Német Kupát nyert.

KEK-győztes: 1996
EHF-kupa-győztes: 2006
Német bajnok: 1997, 2003
Német Kupa-győztes: 1995, 1997, 2002
A legutóbbi bajnokságban az ötödik helyen végzett. Edzője, Volker Mudrow (37 éves) a klub egykori játékosa, aki 2002-től áll a csapat élén. Korábban a Braunschweig és a Hameln edzője volt.