Miután pénteken a magyarok legyőzték a macedón válogatottat, joggal reménykedtek a szurkolók, hogy másnap ugyanez a sors vár az észtekre is, akiktől két hete Tallinnban csupán hosszabbítás után szenvedett vereséget Európa-bajnoki középdöntőre készülő válogatottunk. Ám nem így történt, a mieink rosszul játszva, rengeteg labdát elszórva, a kidolgozott helyzeteket sorra kihasználatlanul hagyva, a lepattanókat gyengén szedve kikaptak a vendégektől. „Ez volt sorozatban a hatodik mérkőzésünk, és eddig minden meccsen egyre jobban játszottunk. Ezúttal azonban nem így történt, és ennek egyelőre nem tudom az okát” – értékelt Meszlényi Róbert a szombati fiaskót követően.
Ezzel a vereséggel eldőlt, hogy a magyar csapat nem nyerheti meg a tornát. A grúzokkal a második helyért megvívott ütközetben viszont jól kezdett. A 17. percben már 23 ponttal állt több a mieink neve mellett az eredményjelzőn, mint az ellenfélnél, a vendégeknél csupán az NBA-ben, az Atlanta Hawksban profiskodó Zaza Pacsulija volt veszélyes. Ám a második félidőt – csakúgy, mint a macedónok és az észtek ellen – rettenetesen kezdte a hazai együttes. A „született” grúz, Tyrone Ellis vezérletével a kanadai edző által irányított rivális 25–4-es szakaszt produkálva átvette a vezetést, ám szerencsére a hajrában számíthattunk Gulyás Róbert, Németh István és Simon Balázs higgadtságára, így újra győztek a Meszlényi-fiúk. A kapitánynak pedig nyilván sürgősen meg kell találnia az ellenszert a harmadik negyedek sorozatos gyenge produkcióira, mert augusztus 31-én Kazanyban az oroszok elleni Eb-középdöntőn is egészen biztosan lesz harmadik játékrész, csakúgy, mint a csehek és a belgák ellen.
Meszlényi Róbert a Pannon-kupa után kijelölte a tétmérkőzéseken részt vevő 12-es keretét, amelyből kimaradt Ferencz Csaba és Hendlein Roland. A névsor: Fodor Márton, Simon Balázs (irányítók), Fodor Gergely, Molnár András, Németh István (hátvédek), Horváth Ákos, Kámán Tamás (bedobók), Horváth Zoltán, Lóránt Péter (erőcsatárok), Báder Márton, Bencze Zoltán, Gulyás Róbert (centerek).
Mindhárom nap kongott a lelátó
Nem kellett attól tartani, hogy a szurkolói érdeklődés szétfeszíti a vadonatúj szombathelyi csarnok, vagy – már meg ne sértődjenek a helyiek – a büki tornaterem falait. Jóindulattal is csupán három számjegyű „nézősereg” tekintette meg a torna hat mérkőzését. Összesen! Hogy mi lehet ennek az oka? Biztosan közrejátszott a kánikulai hétvége, csakúgy, mint az augusztus 20-i ünnepségek. Talán az is, hogy a helyiek emblematikus figurája, Kálmán László csupán nézőként volt jelen. No meg a korai kezdés, a tévéközvetítésről nem is beszélve. Mégis. Ez a válogatott, amely nagy célokra tör, több nézőt érdemelne.