Profi akar lenni az ételkihordó

A korábbi bajnokcsapat, a többségében immár az ifjúsági korból épphogy csak kilépő labdarúgókat foglalkoztató Vác a Honvéd elleni 3–1-es győzelmével egy csapásra az érdeklődés középpontjába került.

Az eredmény önmagában még nem lenne meghökkentő, azonban a váci futballt az teszi igazán érdekessé, hogy a játékosokat félprofi státusban alkalmazzák a klubnál. A „Dolgozz, és mellette futballozz!” elv működik, a Vác ugyanis olyan ellenfelet győzött le, amely csapatnál az új tulajdonos (a Hemingway-cégcsoport) révén minden adva van a profi játékhoz.

Nézzük, hogy az élvonalbeli szereplés, illetve a mostani győzelem mennyiben változtathatja meg a váci csapat hétköznapjait. Az együttes támadója, a 25 esztendős Palásthy Norbert ezúttal végig remekül játszott, a mérkőzés vége felé azonban elfáradt, ezért jelezte Gergely Károly edzőnek, hogy cserélje le.

Ez amatörizmus lenne?

Aligha, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a felkészülés során a játékosnak a munkájára is figyelnie kellett: ételkihordóként dolgozott.

„Fizikailag van egy kis lemaradásom, hiszen a bajnokság kezdete előtt egy vírusos fertőzés miatt néhány napig nem tudtam edzeni – mondta a Honvéd ellen büntetőből gólt szerző Palásthy Norbert. – A betegség levert a lábamról, ám bevallom, a Honvéd ellen mentálisan is elfáradtam, hiszen ez még csak a harmadik élvonalbeli mérkőzésem volt. Az egész találkozó alatt óriási bizonyítási vágy dolgozott bennem, szerettem volna a közönségnek és saját magamnak is megfelelni. Ez a túlzott akarat a végére viszont egyfajta görcsösségbe csapott át. De nincs ezzel semmi gond, a rutinnal majd a kellő higgadtságot is megszerzem.”

A támadó szerint a szombati, a jelenkori Vác első élvonalbeli győzelme fodulópontot jelenthet.

„Hogy miért fontos a Honvéd elleni győzelem? – kérdezett vissza Palásthy Norbert. – A bajnokságot nem kezdtük jól, a rossz rajtban viszont közrejátszott az is, hogy sokáig nem tudtuk, hogy végül az első avagy a másodosztályban indulhatunk. A héten az öltözőben rengeteget beszélgettünk egymással arról, mennyire fontos lenne a siker, ugyanis félő volt, hogy a csapat csak pofozógép lesz az élvonalban. Most már nincs bennünk aggodalom, elhisszük, hogy tudunk győzni.”

A bajnokság kezdetén a Váccal kapcsolatban még pikáns témát szolgáltatott, hogy a játékosoknak a futball mellett dolgozniuk is kell, ám mostanra kiderült, hogy többen kénytelenek voltak feladni az állásukat, hogy a mecscsekre való felkészülésre több idejük maradjon.

„Az elmúlt évben kihordóként dolgoztam, délelőtt tíztől délután kettőig házakhoz vittem ki az ételeket – mondta Palásthy Norbert. – Ahhoz, hogy az élvonalban jól teljesítsek, fel kellett adnom ezt a munkát. A pluszkeresetre most is szükségem lenne, de el kellett fogadnom, hogy az élvonal egész embert kíván, és a labdarúgásért cserébe inkább feláldoztam az állásom. Reménykedem ugyanis abban, hogy ha jól teljesítek, és a Vác nem bukik el az élvonalban, akkor később profi futballistaként jobban is kereshetek. Figyelve a mérkőzéseket, úgy tűnik, hogy a mezőnyben hat-nyolc olyan együttes is van, amelynek a játékoskerete semmivel sem jobb, mint a mienk. Mi, váciak már három éve együtt játszunk, így azt jósolom, hogy a bajnokság végén a középmezőnyben leszünk. Persze csak akkor, ha nem nyuszi módjára futballozunk, hanem olyan bátran, mint szombaton a Honvéd ellen.” ---- A ---- A