A magyar férfiválogatott a horvátok ellen aratott 16–11-es sikerrel bizonyította, hogy reális képet adtak a felkészülési találkozók a két csapat tudásáról. A nagy különbségű győzelemből nem vehette ki a részét Fodor Rajmund és Kis Gábor, ők a lelátóról szurkoltak a csapatnak.
Mirkó István
Szécsi Zoltán, Molnár Tamás és Biros Péter kezdés elôtti haditanácsa
Mirkó István
Szécsi Zoltán, Molnár Tamás és Biros Péter kezdés elôtti haditanácsa
Amikor a gyerektől elveszik kedvenc játékát… Nagyjából így érezhetett Fodor Rajmund szombat este, amikor a nézőtérre szorult, ahelyett, hogy a horvát játékosokat fogta volna satuba a vízben. A magyar válogatott legtapasztaltabb tagja már az 1993-as sheffieldi Európa-bajnokságon, 17 évesen is lehetőséget kapott, és ha minden jól megy, Belgrádban ünnepelheti 350. válogatottságát. Egyelőre 346-nál tart a Domino kiválósága, aki a szerb–magyar derbik közül az 1997-es Világkupán a jugoszlávok ellen lejátszott találkozóról egyedi emléket őriz: Tóth Frank passzából látványos doplergólt szerzett, ami azóta sem sikerült neki. A vasárnap délelőtti edzésen arról faggattuk, miként élte meg tétlenségre ítélve az összecsapást.
„Persze hogy jobb lett volna bent, a vízben – szögezte le Fodor. – Az első félidőben a brusztos részt láthattuk, a harmadik negyed hozta meg az áttörést, és állva hagytuk a horvátokat. Fizikailag, gyorsaságban föléjük nőttünk, csírájukban fojtottuk el a támadásaikat. Még olyan is előfordult, hogy a centerük volt a leghátsó ember, ő volt kénytelen messziről lőni. Úgy történt minden a védekezésben, ahogy Szecska dirigált a kapuból” – adott elemzést a Domino pólósa, akinek a kislánya, Nadine éppen a meccs napján volt egyesztendős. Szerinte a 16 szerzett gól a támadójáték dicsérete, míg a 11 kapott találat közül hármat el kellett volna kerülni. Fodort a szombathelyi, augusztusi meccsre emlékeztette a találkozó, amelyen szintén hirtelen lódultunk meg, csak akkor az elején, most meg a meccs derekán száguldottunk el Ratko Rudic gárdája mellett.
„Egyáltalán nem voltam ideges a meccs alatt” – árulta el, mire a mellette pihenő Szécsi Zoltán rávágta: „Dehogynem, Rajmi, tudom, hogy megittál két felest a kezdés előtt!” Fodor nem zökkent ki, befejezte a mondatot: „Tudtam, hogy eljön az a pillanat, amikor már nem bírnak lépést tartani a horvátok.” Fodor mellett az egyik center, Kis Gábor is a női válogatott tagjainak körében figyelte a történéseket – csapattársa szerint elrabolták őt a lányok. Kis szavaiból kiderül, képes volt egyszerű szurkolóvá átvedlenie: „Mint néző, tetszett a találkozó, izgalmas mérkőzés volt. A szünetben, hét hétnél sem voltam ideges, tudtam, előbb-utóbb úgyis megindulunk. Annyira felőröltük őket, hogy a centerük már fel sem tudott úszni, hét méteren leragadt a támadásoknál. A lányok meg-megjegyezték a találatok után, hogy: iszonyatosan jó kezük van. Mármint Kásásnak, Kiss Gergőnek és a többieknek. Nagyon szurkoltak, ők nem tudták, amit én: úgyis nyerünk!”
Ha már az esztétikánál tartunk… Valóban gyönyörű találatokat szereztünk: Kásás Tamás, Kiss Gergely, Varga Dénes, Varga Dániel mélyütéssel felérő gólokkal kínálta meg az ellenfelet. Kis Gábor Varga Daniét ítélte a legszebbnek, így aztán idézzük fel, miként történt. Nos, a Vasas játékosa csikart ki szabaddobást az öt métert jelző bója mögött, de meglehetősen kisodródva, a part közelében. Kézbe vette a labdát, benézett középre, hogy passzoljon, aztán hirtelen, meg sem nézve a kaput, egyből a kissé szabadon hagyott rövid sarokba küldte. Dermedten álltak a horvátok, állítólag a közvetítés operatőre is csak ide-oda kapkodott a kamerával.
A délelőtti edzésen ezúttal sem láthattuk Kemény Dénest, aki továbbra sem teljesen egészséges. Noha már jobban érzi magát, Pavlik Gábor doktor ezúttal nem engedett, erélyesen kérte a szakvezetőt, hogy vasárnap délelőtt ne menjen le az uszodába.
Vízcseppek
• Két játékvezető, az orosz Anciferov és a holland Nonnekes kénytelen volt összecsomagolni, számukra befejeződött az Európa-bajnokság. A második napi görög–szlovén derbin ugyanis súlyosan hibáztak, miután nem állították ki végleg cserével brutalitásért a szlovén Blaz Veracot. Rajtuk kívül a magáról megfeledkező játékos is bűnhődik, őt öt meccsről tiltották el, míg a görögök szakvezetőjét, az olasz Alessandro Campagnát szigorú figyelmeztetésben részesítették, mert a meccs lefújása után éles kirohanást intézett a zsűri ellen.
• A szlovénok a pofozógép kínos szerepét játszszák Belgrádban, amire részben magyarázat a csapat fiatal átlagéletkora, tapasztalatlansága. A másik ok, hogy a szerb szövetségi kapitány, Dejan Jovovics még az augusztusi, nyitranováki torna előtt visszatért hazájába, hogy az új szerb szakvezető, Dejan Udovicsics munkáját segítse a házigazdák csapatánál.
• A görög női válogatott alapos átalakuláson ment keresztül az elmúlt két évben. Az olimpiai ezüstérmes csapatból csak ketten (Sztavrana Kozompoli, Georgia Lara) maradtak hírmondónak, de a tavalyi Világliga-győztes együttesből is csupán nyolcan találhatók a tizenötös keretben. A változás oka nem szakmai, hanem anyagi, ugyanis több játékos nem tudott megegyezni a szövetséggel a fizetésről.
• Az orosz női együttes sima, 15–6-os győzelemmel indított a görögök ellen a kontinensviadalon, pedig hat olyan fiatal pólós szerepel a keretben, aki nem sokkal a viadal előtt még a junior Európa-bajnokságon szerepelt.
Szerb sarok: Jegy nincs, hely van
A szerb újságírók, főleg a televíziósok reklamáltak, hogy nagyon nehéz a hazai játékosok közelébe férkőzni a mérkőzések után, holott megígérték nekik, hogy valamennyi pólós a nyilatkozatadásra kijelölt vegyes zónán keresztül távozik. A hollandok elleni derbi után például csak Alekszandar Csirics és Branko Pekovics állt a sajtó rendelkezésére. A szövetségi kapitány, Dejan Udovicsics azt mondta, őszintén nem tudja, merre van a vegyes zóna, Alekszandar Sapics pedig megígérte, hogy a vasárnapi mérkőzés után ott lesz. A szerbek sztárja még hozzátette, furcsállja, hogy elfogyott minden jegy, miközben a mérkőzéseiken alig több mint a lelátók felén ülnek. Az azonban nem az ő dolga – tette hozzá –, hogy ennek okát felkutassa.