Sterbenz Tamás szövetségi kapitány úgy vélte, senkit sem lehet kiemelni női válogatottunk első idei tétmérkőzése után, és ezt lapunk is vallja. A Görögország elleni 70–64-es hazai vereség nagy csalódás, még inkább a mutatott játék. A magyarázatért Cserny Réka csapatkapitányhoz fordultunk.
Cserny Réka sokszor áthámozta magát a görög védôkön, de sajnos nem mindig sikerült kosárral befejeznie ezeket az akciókat
Cserny Réka sokszor áthámozta magát a görög védôkön, de sajnos nem mindig sikerült kosárral befejeznie ezeket az akciókat
– Mi történt? Mi az oka a tömeges leblokkolásnak? – Ott kezdődött az egész, hogy a második negyedben szétesett a védekezésünk, és az is fontos adalék, hogy attól kezdve nem voltak könnyű kosaraink. Addig sikerült végigvinni egy-két gyors indítást, utána már szinte végig felállt védelem ellen kellett támadnunk – mondta Cserny Réka csütörtök délután. – Ez pedig eleve nem fekszik nekünk, ráadásul a görögök elég agresszív védekezést mutattak be, és ilyet a németeken kívül senkitől sem kaptunk a felkészülési mérkőzések során.
– Megbeszélték már együtt a zalaegerszegi kudarcot? – Igazából mindenki azt érezte, hogy a támadások döcögtek, ezért próbáltuk egyénileg megoldani a helyzeteket, de ezt ennyire agresszív védekezés ellen nem lehet. Nem adtunk egymásnak jó elzárásokat, nem volt labda nélküli mozgás, amikor valaki betört, nem tudta kiosztani a labdát, ha rásegítettek, szóval rendkívül statikusakká váltak az akcióink.
– Az még hagyján, hogy hihetetlenül jól dobtak a vendégek, de sokkal alacsonyabb létükre hogyan tudtak bennünket megverni még a lepattanózás terén is? – Ezen mi is gondolkodtunk már. Azért nem volt több támadópattanónk, mert nem voltak előkészített helyzeteink, ebből adódóan nem tudtuk, ki mikor dob rá. Hátul meg sokszor megvertek bennünket egy az egyben, emiatt sokszor kellett besegíteni a másiknak, így viszont már sokkal nehezebb kizárni az ellenfelet a védőlepattanóknál.
„Annál sokkal többet tudunk, mint amit Zalaegerszegen Görögország ellen nyújtottunk.” (Cserny Réka a kudarcról)
– Azt hiszem, abban egyetértünk, hogy a szerdai szintről csak előrelépni lehet. De vajon sikerülhet-e ez ilyen hamar, szinte egyik meccsről a másikra? – Persze, hiszen egy hete még képesek voltunk jól játszani. Nem szabad elfelejteni, hogy mit tudunk, le kell ülnünk, össze kell szedni kicsit a gondolatainkat, és azt csinálni, amit az edzéseken vagy a korábbi mérkőzéseken. Nem szabad hagyni, hogy az ellenfél ránk erőltesse az akaratát, ennek fordítva kell lennie, és akkor minden másképp alakul.
– Ha szombaton, Fehéroroszországban is kikapunk, elszállnak az esélyeink. Legalábbis az egyenes ági továbbjutás szempontjából szinte biztosan... – Nem kapunk ki szombaton, és akkor nem lesz ezzel gond. Mindenképpen nyerni megyünk, mert annál sokkal többet tudunk, mint amit Zalaegerszegen Görögország ellen nyújtottunk. ---- T ---- R