„Keményen kell dolgozni”

Kétségtelen, Csank János sem így képzelte az utóbbi találkozókat. Igaz viszont, hogy a bajnoki rajt előtt három héttel szerződtetett szakvezető a győztes mérkőzések után is óvatosságra intett! Úgy fogalmazott: csapatára igen nehéz ősz vár, amelyet valahogyan át kell vészelni, a télen pedig rendezni kell a sorokat.

– Mintha a jövőbe látott volna!
– Ismerem annyira a magyar labdarúgást, hogy el tudjam helyezni benne a jelenlegi Diósgyőrt – mondta Csank János, aki már aludhatott egyet a Paks elleni 2–1-es vereségre, és felkészülhetett arra, hogy ma raportra rendelik a DVTK tulajdonosához, Hubicsák Ferenchez. – A remek nyitány után sem örültem annak, hogy hurráhangulat kerekedett.

– Nézzük akkor, ön szerint milyen erőt képvisel a Diósgyőr!
– Támadóink alacsonyabb osztályból érkeztek, a középpályán Sipeki István az egyetlen kreatív emberünk, hátul pedig látszik, hogy bántóan lassúak a védőink. Amikor igent mondtam Sallói István ügyvezető felkérésére, kész keretet kaptam. Természetesen ezzel nem akarom a labdát továbbpasszolni, hiszen egy edző attól a pillanattól kezdve, hogy belép az öltözőbe, mindenért felelős. Tudtam, hogy súlyos gondjaink lesznek, hiszen a csapat erősen a középmezőnyhöz tartozó gárda, de annak is inkább a második felébe sorolható. Menet közben aztán megismerkedtem a diósgyőri körülményekkel, a gazdasági lehetőségeinkkel, és ezek alapján mondhatom, hogy a rossz érzéseim felerősödtek.

– Azt mondja, a csapat a középmezőnyhöz tartozik. Ehhez képest az újonc Pakstól kaptak ki szombaton...
– Egyéni hibák miatt veszítettünk Pakson. A hazaiak egyenlítő góljánál Szalma rosszul mozdult ki, és ez idegességet szült a csapaton belül. A második gólt is elkerülhettük volna, hiszen oldalról egy céltalanul a kapu elé lőtt labda érkezett, azt le kellett volna fülelniük a hátvédeknek. Később Katona Attila lövését óriási bravúrral védte a hazai kapus, pedig az egyenlítés fordulópontot jelenthetett volna. Döntetlenre hozhattuk volna a mecscset, ehelyett sajnálatos módon „rúgattunk” a hazaiakkal két gólt, mi pedig fejetlenül mentünk előre. Játékosaimnak nincsenek erőnléti gondjai, azonban a túlzott bizonyítási vágy görcsösséget okoz a játékunkban.

– A paksi mérkőzést megelőzően Hubicsák Ferenc tulajdonos azt nyilatkozta, hogy személyi változásokat tervez. Hogyan élte meg mindezt?
– Nem tartottam szerencsésnek, ugyanis az öltözőben a játékosok azonnal elkezdtek találgatni, a sajtóról nem is beszélve. Vezetőedzőként alkalmazott vagyok, a tulajdonosoknak természetesen jogukban áll változtatni. Ez a kérdés hidegen hagy, velem mindenről lehet tárgyalni.

– A sorozatos vereségek miatt elküldhetik Diósgyőrből...
– Természetesen tudom, hogy az eredményesség határozza meg az edző sorsát. A vereségekben megvan a saját felelősségem is, tudomásul veszem a kritikát, ugyanakkor leszögezem: ebben a helyzetben is dolgozni kell, mégpedig keményen!

– El van keseredve?
– Nem. Tudom, hogyan lehet jó csapatot kialakítani, más kérdés, kapok-e elég időt erre... A lelkiismeretem tiszta, és a körülmények ismeretében mondom, hogy csakis a türelem visz előre.