Az NB II „mezítlábas arisztokratáját”, a Ferencvárost fogadja szombaton a Nyíregyháza. A Fradi-látogatás önmagában is ünnepnapnak számít a városban, hát még így, hogy a táblázaton csak jobb gólkülönbségével előzi meg a hazaiakat. Vagyis rangadó következik, s Gálhidi György, a nyíregyháziak edzője azt mondta: a görcsoldás most talán még az edzésmunkánál is fontosabb.
Gálhidi György felkészült rá, hogy gyôzelemre képes csapatot irányíthat majd a kispad mellôl
Gálhidi György felkészült rá, hogy gyôzelemre képes csapatot irányíthat majd a kispad mellôl
– Mit gondol, telt ház lesz? – Nagyon remélem, már csak azért is, mert szeretném, ha egyszer a játékosaim is a saját bőrükön érezhetnék, mekkora érzés nagy közönség előtt szerepelni – felelte Gálhidi György. – Nekem volt benne részem, s mondhatom, a futball egyik csodája.
– Ám úgy látszik, a vezetők másként gondolják, és a Fradi-tábor panaszkodik is, hogy háromezer forintot kérnek egy jegyért. Az NB II-ben. – Ez nem az én dolgom, én is csak az újságból értesültem erről.
– Persze érthető, kell a bevétel, csak nem biztos, hogy egyetlen meccsen kell teljesíteni az éves tervet. – Már mondtam, én a csapattal foglalkozom, mindenki tegye a maga dolgát.
– Eddig tették a dolgukat, hiszen leszámítva a Tuzsér elleni, kudarcnak számító döntetlent, egyelőre hibátlanok. Elégedett? – Mivel?
– A csapatával. – Nagyjából. Legutóbb például Békéscsabán az utolsó pillanatokban szereztük a győztes gólt, és ez öröm, ám azt is láttam, hogy szünet után már nem volt dinamika a játékunkban.
– S mit tesz ilyenkor egy edző? – Kedden bekeményítettem, meghajtottam a gárdát. Látszott is szerdán a Vásárosnamény ellen. Fáradtak voltak a játékosok. Bár kilenc gólt rúgtunk egy megyei másodosztályú együttesnek, ami elvben nem rossz, csakhogy nem pörögtünk, az első félidőben kimondottan botladozott a játékunk.
– Gondolom, a meccsig már nincs több edzői gorombáskodás. – Á, ez sem volt az, de nem is fizikailag, inkább lelkileg kell sokat „dolgoznunk”.
– Ez mit jelent? Pszichikai tesztet töltet ki, netán minden futballistával elbeszélget Ranschburg Jenő, avagy Gálhidi György? – Teszt nincs, csak görcsoldás. Igyekszem egy-két dolgot tudatosítani az embereimben. Azt nem kell nekik külön elmondanom, milyen nagyszerű és egységes csapat a Fradi, azt tudják. Azzal kelnek, azzal fekszenek. Ezért is voltam úgy vele, hogy nem kell edzőtábor a találkozó előtt, mert akkor a két tréning között és után mindenki csak a mérkőzéssel foglalkozik. Így aztán inkább azt szeretném, ha megértenék: ne essenek át az áhítattól a labdán, csak semmi pánik, nem a Real jön hozzánk.
– A játékosok. – Látszólag nem, de apró jelek azért erre mutatnak. Valahogy más a légkör, a hangulat, talán csendesebbek a játékosok, mint egyébkor.
– Készül valamilyen különleges taktika? – Talán csak annyi, hogy a Fradi középső tengelye, a Dragóner Attila, Lipcsei Péter, Tököli Attila vonal roppant erős, ezért mi is igyekszünk nagy erőket odacsoportosítani.
– Sérült, eltiltott? – Dejan Vukadinovics három sárgája miatt sajnos nem játszhat, míg apróbb sérülése van Szatke Zoltánnak és Hegedűs Tibornak. Persze reménykedem, hogy valamelyikük azért tud majd játszani.
– Van valamilyen kabalájuk? – Nekem van, de úgy hiszem, ezen a pályán, vagyis a fociban senki nem olyan szegény vagy magabiztos, hogy ne legyen neki. Hogy nekem mi, nem árulom el, mert akkor lőttek az egésznek.
– Már csak annyit: milyen eredményre számít? – Tippelni nem szoktam, és nem is akarok. Úgyhogy ki kell jönni a stadionba, ott majd kiderül.